Válaszok
Tények és adatok
A bahá’í-ok hisznek abban, hogy egy Isten létezik, az egész emberiség egy családba tartozik és a vallások alapvető lényege egy. Felismerték, hogy Bahá’u’lláh tanításai megnyitották az utat a világbéke megvalósulásához. Ahogy a régi korok szent iratai előre látták, az emberiség el fogja érni szellemi és társadalmi érettségét, és méltón nagykorúságához egy egységes családként fog élni egy igazságos, föld méretű társadalomban. bővebben»
A bahá’í hit alapítóját, Bahá’u’lláh-t Isten mai korra rendelt Hírnökének tartja több mint 5 millió ember. 1817-ben született Teheránban egy vezető nemesi családban. Születésekor a Mírza Husayn ‘Alí nevet kapta. Magát később Bahá’u’lláh-nak hívta, amelynek jelentése „Isten Dicsősége”. Tanításai miatt 40 éves száműzetésben volt része, melynek végső állomása a Szentföld volt. Itt hunyt el 1892-ben. bővebben»
Míg a bahá’í hit megerősíti az alapvető szellemi igazságokat, melyeket Isten összes eddigi hírnöke hozott; társadalmi tanításai a mai globális kor szükségleteihez igazodnak, mint az emberiség egysége, a mindenféle előítélet felszámolása, egyenlő jogok és lehetőségek a férfiak és a nők számára, a vallás és a tudomány lényegi harmóniája, mindenkire kiterjedő oktatás, egy nemzetközi nyelv szükségessége és a szegénység és gazdagság végleteinek megszüntetése. bővebben»
A bahá’í-ok úgy tartják, hogy a Báb (1819-1850) Isten független Hírnöke, aki az emberiség szellemi fejlődésének új ciklusát indította el. Írásai Bahá’u’lláh küldetésének útját készítették elő. Az iszlám papság – veszélyeztetve érezvén helyzetét,- 1850-ben kivégezte a Bábot. bővebben»
Több mint 5 millió bahá’í él a föld valamennyi országában, mintegy 100.000 településen. A bahá’í hitet földrajzi értelemben a második legelterjedtebb világvallásnak tartják a kereszténység után. Statisztika bővebben»
A legnagyobb bahá’í közösség Budapesten és környékén van. A vidéki városok közül Szegeden, Debrecenben, illetve a Jászságban van nagyobb közösség.
A Bahá’í Világközpont Izraelben, Haifa és Akkó térségében van. A helyet Bahá’u’lláh jelölte ki, akit ide száműztek 1868-ban és itt hunyt el 1892-ben. A hit legszentebb helyei itt találhatóak: Bahá’u’lláh és a Báb sírszentélye, valamint a nemzetközi irányító testület székhelye. bővebben»
Bahá’u’lláh demokratikusan választott tanácsok rendszerének felállítására szólított fel, melyek helyi, országos és nemzetközi szinten működnek. A bahá’í hit legfőbb irányító testülete az Igazságosság Egyetemes Háza, a kilenctagú nemzetközi tanács, amelyet az országos tanácsok tagjai választanak titkos szavazással. bővebben»
A bahá’í-ok 11 szent napról emlékeznek meg. Ezek egy része Bahá’u’lláh és a Báb életével kapcsolatos. A bahá’í új év március 21-én van. A többi ünnep közül a legfontosabb a Ridván (ejtsd: rezván), ami egy 12 napos időszak április-májusban, amely Bahá’u’lláh küldetése bejelentésének az évfordulója. A szent napokról a közösségek imákkal, elmélkedéssel és kötetlen beszélgetéssel emlékeznek meg. A szent napok közül kilenc munkaszüneti napnak számít. Bővebben »
Dal az egységről, a legfontosabb bahá’í alapelvről (Bahá’í nyári iskola, Balatongyörök, 2012) (c) Magyarországi Bahá’í Közösség www.bahai.hu
A Hit elemei
A bahá’í hit legszentebb könyve a Kitáb-i-Aqdas, a Bahá’u’lláh által írt törvénykönyv. Ezen kívül a hit alapítója még mintegy 100 kötetet írt, melyek igen sokféle témát ölelnek fel: alapelvek és törvények az egyéni életvitelre és a társadalom szervezésére, valamint a lélek Isten felé tartó fejlődéséről. A Báb és ‘Abdu’l-Bahá számos írása szintén szent forrásnak számít. Továbbá a bahá’í-ok elfogadják a Bibliát, a Koránt és a többi kinyilatkoztatott vallás szent könyveit is. bővebben»
Isten a végső Valóság, a világmindenség Teremtője, Kinek természete megismerhetetlen és felfoghatatlan az emberek számára. Az emberek különféle szavakkal ugyanarra az Egyetlen Szent Lényre utaltak, mint Isten, God, Bog, Allah vagy Jahve. Istenről Hírnökein keresztül tudhatunk meg többet, akik tanítják és vezetik az emberiséget.
Az isteni Hírnökökön keresztül a Teremtő fokozatosan fedi fel törvényeit és tanításait az emberiség számára, hogy az egyén lelke közelebb kerülhessen Hozzá, és a társadalom fejlődhessen szellemileg és anyagilag. Az isteni Hírnökök mind megújították a vallást, hogy az emberiség teljesebben megismerhesse valódi célját.
Minden világvallás lényegében egy folyamatos, isteni kinyilatkoztatás különböző állomása. Ugyanabból a Forrásból származnak, és ugyanaz a céljuk – nevelni az emberi fajt. Megegyezik szellemi lényegük, például az erkölcsi törvények, de különböznek másodlagos tekintetben, úgymint a társadalmi tanításokban, melyek változnak az emberiség fejlődő körülményeiből adódóan. bővebben»
A történelem során isteni Hírnökök láncolatán keresztül nyilvánítja meg magát Isten. A Hírnökökön keresztül közvetített kinyilatkoztatások megújítják az ember kapcsolatát Istennel és az emberiség fejlődésének meghatározó mozgató erőivé válnak. A Hírnökök: Ábrahám, Krisna, Zoroaszter, Mózes, Buddha, Krisztus, Mohamed, a Báb – és a jelen korra Bahá’u’lláh. Az őket megelőző Tanítók neve már feledésbe merült. Az ember Isten általi nevelése állandóan folytatódni fog, újabb Hírnökök eljövetelével.
Az emberek mindig imákon keresztül beszélgettek Istennel és Isten Szavát tanulmányozva kaptak útmutatást. A bahá’í iratok számos imát tartalmaznak, különféle célokra és alkalmakra. Továbbá a bahá’í-ok a szolgálat szellemében végzett munkát az istentisztelet legmagasabb formájának tartják. A mindennapi ima – az aktív szolgálattal, a böjtöléssel, a meditációval, a szellemi és erkölcsi törvényeknek való engedelmességgel együtt – segít fejlődni és közelebb kerülni Istenhez.
A bahá’í-ok számára a mennyország és a pokol az Istenhez való közelség, illetve távolság allegóriája. Amikor meghalunk, lelkünk állapota határozza meg a földi élet utáni létet. bővebben»
A bahá’í hit leglátogatottabb épülete a Lótusz templom. Több, mint négy és fél millió látogatót vonz évente (Új-Delhi, India) (c) Bahá’í Nemzetközi Közösség media.bahai.org
Mindennapi élet
Bahá’u’lláh kijelentette, hogy minden egyes bahá’í-nak kötelessége megosztania a Hitét másokkal, de téríteni nem szabad. Ezért senkire sem szabad nyomást gyakorolni, hogy fogadja el a bahá’í tanításokat, hiszen az igazság önálló keresése minden egyén alapvető joga és kötelessége.
Egy ember akkor lesz bahá’í, ha felismeri, hogy Bahá’u’lláh, Isten mai korra rendelt Hírnöke és elfogadja az ő törvényeit és tanításait, valamint az adminisztrációs rendet, amelyet az Alapító hozott létre a világ egyesítésére. A hivatalos tagsághoz az előző elhatározást szükséges elmondani vagy leírni egy bahá’í intézménynek, például az Országos Szellemi Tanácsnak.
A hithez való formális csatlakozás nem feltétele a társadalom erkölcsi és szellemi megújítását célzó bahá’í tevékenységeknek, bárki részt vehet és indíthat ilyeneket.
A bahá’í tanítások törvényeket és előírásokat tartalmaznak az egyén szellemi és erkölcsi életére, valamint a társadalom nevelésére és fejlődésére. A személyes életre vonatkozó főbb törvények: imádkozás minden nap, a böjt betartása, a gyermekek nevelése, a pártpolitikától való tartózkodás és a munkavégzés. Az erkölcsi élet főbb törvényei: elkerülni a kibeszélést, a házasságon kívüli szexuális életet, a szerencsejátékot és a nem-gyógyászati célú alkohol- és kábítószer használatot. Továbbá Bahá’u’lláh elveket és intézményeket hozott létre, amelyek mintát adnak egy egységesült világ működtetésére és a föld népei jólétének biztosítására.
A bahá’í hit elismeri a nemi vágy értékét, és ennek megfelelő kifejezési helyének a férfi és nő közötti házasságot tartja. A bahá’í-ok azonban nem erőltetik erkölcseiket azokra, akik nem fogadták el Bahá’u’lláh kinyilatkoztatását. Míg a bahá’í tanítások magas szintet céloznak meg a tiszta, erkölcsös élet minden vonatkozásában, figyelembe veszik az emberi gyengeséget, melyre toleranciával és megértéssel kell a hívőknek tekinteni. Ilyen értelemben előítélettel tekinteni a homoszexuálisok felé ellentmond a bahá’í tanításoknak.
Bahá’í imatalálkozó végén
Közösségi élet
A bahá’í-ok rendszeresen szerveznek mindenki előtt nyitott ima-, tanulási és társasági találkozókat gyermekek, fiatalok és felnőttek számára. A tanulókörökben aktív részvétellel lehet mélyebb megértést szerezni Bahá’u’lláh tanításairól. A bahá’í ünnepnapokat és megemlékezéseket szintén mindenki elkötelezettség nélkül látogathatja. A kötetlen, „kandalló melletti beszélgetések” lehetőséget kínálnak bárki számára, hogy a Hitről kérdéseket tegyen fel és választ kapjon. bővebben»
A bahá’í közösségi életet a kilenc tagból álló tanácskozó testületek szervezik, melyeket helyi, országos és nemzetközi szinteken, jelölés és választási kampány nélkül, választanak. Ezek a helyi szellemi tanácsok, az országos szellemi tanácsok és világszinten az Igazságosság Egyetemes Háza. A másik ágban kinevezett tanácsadók vannak, akiknek döntési joguk nincs, de tanácsaikkal segítik a tanácsadó testületeket. A bahá’í hitben nincsen papság. A helyi bahá’í közösségek minden 19. napon találkoznak egy „ünnepen”, ahol megtanácskozzák a közösségi ügyeket. bővebben»
Bahá’u’lláh arra szólítja fel híveit, hogy minden vallás követőjével barátsággal és egyetértéssel viszonyuljanak. A bahá’í-ok nem látnak lényegi ellentétet más vallásokkal, mivel abban hisznek, hogy minden kinyilatkoztatott hit valójában egy, mert ugyanabból a Forrásból, az egy Istentől ered. bővebben»
A bahá’í-ok által irányított társadalmi projektekre, azaz a mindenki hasznára tervezett, társadalomfejlesztő tevékenységekre a bahá’í-ok időnként kapnak támogatásokat magánszemélyektől, alapítványoktól és kormányoktól. Ilyen Magyarországon a SZJA 1%-a, amelyet a Szent Iratok értelmében a bahá’í-ok a hit tanítására nem fordítanak (Az egy százalék felajánlásához a Magyarországi Bahá’í Közösség technikai száma: 0310). Bővebben a MesÉd társadalomfejlesztő projektről»
A Hit munkája három, egymással kölcsönhatásban lévő síkon halad: az egyén, a közösség és a Hit intézményei szintjén. Az egyéni kezdeményezésnek van a legnagyobb súlya, mert a közösség fejlődése az egyén válaszán múlik, melyet Bahá’u’lláh tanításaira ad. Az egyének kezdeményezéseinek széles teret ad a bahá’í hit: a különféle programok szervezése, a hit megismertetése másokkal mind az egyének kreativitására épül. Az igazság önálló keresése bahá’í alapelv és a papság hiánya együttesen azt eredményezi, hogy egy bahá’í nem mondhatja egy másik hívőnek, hogyan kell értelmezni egy bahá’í tanítást. A bahá’í Szent Iratok mai korhoz szóló nyelve világos alapelveket fektet le; de ennek megvalósítása az egyének különféle megközelítésén fejeződik ki.
A család a társadalom legkisebb egysége, a férj és a feleség kölcsönös lelki fejlődésének intézménye. Az egészséges családi légkör nagyban kihat a társadalom fejlődésére is. Bahá’u’lláh a házasságot „a jólét és megváltás erődítményének” írja le, melyben a gyermeknevelés az egyik alapvető, – de nem egyetlen – cél.
A bahá’í hit védve van a felekezetekre való szakadástól, azáltal, hogy az alapító létrehozta a Szövetséget. E szerint Bahá’u’lláh meghagyta, hogy halála után a hívők ‘Abdu’l-Bahához forduljanak útmutatásért, majd Shoghi Effendihez, és most az Igazságosság Egyetemes Házához, a nemzetközi tanácskozó testülethez. Azok, akik nem tartják be a Szövetséget, nem hívhatják magukat hivatalosan bahá’í-nak. Történt néhány önjelölt vezetővé válási kísérlet, de ezek elsorvadtak a bahá’í közösség szerves egységének köszönhetően.
Bahá’u’lláh előírta templomok, és körülötte szociális intézmények építését minden helyen, ahol bahá’í-ok élnek. Idővel ezek fel is fognak épülni, de a jelen helyzetben csak hét létezik, minden kontinensen egy. Díszítő elemeik a helyi kultúra jegyeit viselik magukon, de a közös jegyeik – a központi kupola és a kilenc bejárat – az egységet jelképezi. (A kilenc-mint a legmagasabb értékű számjegy, a teljességet és az egységet szimbolizálja.) A templomokban bármilyen vallású ember egyénileg imádkozhat és meditálhat, valamint bahá’í közösségi áhítatok vannak, ahol szent iratokból olvasnak és énekelnek. bővebben»
Bahá’í ifjúsági osztály Zambiában (c) Bahá’í Nemzetközi Közösség www.bahai.org
Társadalmi élet
Az egyéni és társadalmi átalakulásra kötelezi el minden bahá’í az életét. A vallás valódi célja az átalakulás – magyarázza Bahá’u’lláh, – és az egyéni illetve a közösségi átalakulás kölcsönhatásban van és egymást erősíti. Az egyén képességeinek építése és kezdeményezéseinek támogatása nagyban elősegíti a társadalom átalakulását. Világszerte számos kiterjedt projekt fut az oktatás, mezőgazdaság és egészségfejlesztés terén. Magyarországon jelenleg egy jelentős projekt, a Mesélő Édesanyák képviseli a bahá’í-ok szolgálatát a társadalom számára. A bahá’í-ok más kezdeményezésekkel együttműködnek, így az ENSZ-ben is, ahol a Bahá’í Nemzetközi Közösség aktív civil szervezet. bővebben a MesÉd projektről»
A bahá’í-ok komolyan veszik állampolgársági kötelezettségeiket. Tisztelik a mindenkori intézményes kormányt és betartják országuk törvényeit. A választásokon részt vesznek, de pártpolitikától távol tartják magukat, azaz nem lesznek politikai pártnak tagjai. A bahá’í-ok betölthetnek kormányzati állásokat a közigazgatás területén, de nem fogadhatnak el politikai kinevezéseket. Ez a hozzáállás tükrözi a bahá’í közösségben lévő gyakorlatot, amelyben vannak választások a tanácskozó testületek tagjaira, de ezek jelölés és kampány nélküliek.
Olyan kegyetlen üldöztetésben volt részük Bahá’u’lláh és Hírnöke, a Báb korai hívőinek a papság részéről; hogy erről a magyar újságok is beszámoltak 1852-től. Több ezer embert öltek meg akkor; és még most is megaláztatásban részesülnek a bahá’í-ok Hitük születése helyén és más iszlám országokban. Az Iránban élő 300.000 bahá’í az ország legnagyobb vallási kisebbsége. Az utóbbi években közülük sokan lettek megölve, bebörtönözve, elbocsátva munkahelyükről vagy iskolájukból – egyetlen okból, a Hitük miatt. A fasiszta és a kommunista diktatúrák idején szintén üldözve voltak a bahá’í-ok, Magyarországon is. Hírek az iráni bahá’í-okról»
Az élet összes területét érintő, felgyorsuló felkavarodásban a bahá’í-ok két, egyidejű folyamat működését látják: egy régi világrend haláltusáját, amely többé már nem tudja kielégíteni jelen korunk kívánalmait, és egy új világrend születési fájdalmát, amely a nemzetközi együttműködés felé visz. Az új világrend lüktetését a tudomány és technológia, valamint a művészetek terén végbement felfedezésekből és új információkból nyeri, melyek megközelíthető szomszédsággá változtatták világunkat. Nyilvánvaló, hogy egy megújító erő munkálkodik az egész bolygón, de az emberiség még nem fedezte fel ennek valóságát – mondja Bahá’u’lláh. A felismerés hiánya késlelteti korunk problémáinak megoldását.
A bahá’í írások világosan rámutatnak, hogy szellemi értelemben nincs különbség a nő és a férfi között, és nincs alapja a nemek miatti hátrányos megkülönböztetésnek. Ebből kifolyólag egyenlő jogokat és lehetőségeket érdemel mindkét nem. bővebben»
A bahá’í-ok úgy tekintenek a környezeti krízisre, mint az emberi viselkedésben alapvető változást igénylő, számos probléma közül egyre. Abban hisznek, hogy az emberiség egy egységesült társadalom felé tartó átalakulás felkavarodott állapotában van, azaz kezd nagykorúvá lenni és nem fogja elkövetni azon hibákat, melyeket gyermekkorában elkövetett. Az emberiség képes lesz a természeti környezettel harmóniában élni, ha a szellemi és anyagi képességei kiegyensúlyozott figyelmet kapnak.
Minden embernek veleszületett jogát képezik az emberi jogok, és azokat mindenkire alkalmazni kell egy egyetemes norma szerint. A bahá’í-ok számára ezek a jogok összecsengenek Bahá’u’lláh írásaival, aki meghatározó fontosságot tulajdonít az igazságnak, mert a világtársadalom úgy tudja elérni az emberiség egységét, ha egyenlő jogokat ad mindenkinek. Egyéni szinten ezeket a jogokat megerősíti az a bahá’í tanítás, miszerint mindenkinek igazságosnak kell lenni saját magához és embertársaihoz.
Bahá’u’lláh azt tanította, hogy a szegénység és a gazdagság végletei nem vezetnek igazságos világhoz, ezért ezeket fel kell számolni. A bahá’í-ok úgy látják, hogy ha a munka kultúráját az emberiség szolgálatára emelik, akkor más eszközökkel – mint az igazságos kormányzás és a mindenkire kiterjedő oktatás – a szegénység problémája megoldódik.
A bahá’í-ok úgy tekintenek a tudományra és a vallásra, mint a tudás két, kiegészítő rendszerére. A történelem során e két legfontosabb eszközzel lehetett a valóságot kutatni és a civilizációt előrevinni. A bahá’í-ok úgy látják, hogy a tudomány és a vallás harmonikus kölcsönhatása, – hogy mindkettő a saját, megfelelő terén működjön, – elengedhetetlen feltétele egy békés és igazságos társadalom létrejöttének. bővebben»
Bahá’í összejövetel (19 napi ünnep) Budapesten 2007. dec. 30-án
1053 Budapest, Ferenciek tere 3. II. em./4.
Mobil: +36306542787
Telefon: +3612664004 | Email: info@bahai.hu
Technikai szám (egyházi 1%-hoz): 0310
