A bahá'í hit dióhéjban
A bahá’í hit pozitív jövőképét az alábbi képes linkeken és rövid szövegekben ismerheted meg.
A bahá'í hit dióhéjban
A bahá’í hit pozitív jövőképét az alábbi képes linkeken és rövid szövegekben ismerheted meg.
A legfiatalabb világvallás
A bahá’í hit 1844-ben, Perzsiában alapított új, független kinyilatkoztatott vallás, saját szent könyvekkel és pozitív erkölcsi tanításokkal. Számos kormány és az ENSZ is méltatta már a bahá’í közösség békés törekvéseit. A bahá’í hit földrajzi értelemben a második legelterjedtebb vallás a világon, amely több mint ötmillió tagot számlál.Alapvető tanítások
Bahá’u’lláh szerint az emberiség fejlődik. Egysége először törzsi, majd városállami, és végül nemzetállami szinten valósult meg. A mai kor problémáinak megoldása globális szintű gondolkodást igényel, és tudatosságot a Föld erőforrásainak használatában. A különféle népek és megközelítések sokszínűsége mind hozzá fog tenni a világszintű jóléthez és biztonsághoz. A bahá’í alapelvek azt szolgálják, hogy együtt valósíthassuk meg a próféták, a költők és minden jóakaratú ember békére irányuló vágyát.
Mindennapi élet
A bahá’í hívők a szent iratok napi olvasásából nyernek ihletet, melyek az élet különféle területeihez adnak bátorítást, lelki táplálékot és emlékeztetnek a magasabb rendű énünkre. A bahá’í élet szerves része az Istennel való beszélgetés, azaz a mindennapi ima, valamint a mértékletesség gyakorlása az évenkénti böjt során. Az imádsággal egyenértékű, ha valaki a foglalkozását a legjobb tudása szerint, mások szolgálatának szellemében végzi.
Szervezeti felépítés
A bahá’í hitben nincsen papság. A közösségeket helyi, országos és nemzetközi szinten kilenc fős választott testületek vezetik. A bahá’í hit előírásai szerint a hívők engedelmeskednek azon állam törvényeinek, ahol élnek. A közösség nem kér és nem fogad el állami támogatást hitéleti tevékenységéhez.
Magyarország különleges helyzete
A magyarországi újságok 1852-től számolnak be a bahá’í hitről. Magyarországi történetének legfontosabb eseménye a Hit alapítójának, Bahá’u’lláh fiának magyarországi látogatása volt 1913-ban. `Abdu’l-Bahá a magyar közélet kiemelkedő személyiségeinek meghívására előadásokat tartott a Régi Képviselőházban és a Nemzeti Múzeumban. A találkozás után kelt levél alapján Vámbéry Ármint tekintjük az első magyarországi bahá’í hívőnek.
Jövőkép
A mai kor romboló folyamatai mellett egyre nagyobb az igény egy jobb világ építését előmozdító gondolati- és eszközrendszer tudatos alkalmazására is. Az emberiség és a vallások egységének felismerése a fejlődés új hajtóerejéül fog szolgálni. Minden ember egyedi, ezért szükséges a te hozzájárulásod is az építő folyamatokhoz. Reméljük, az oldalakat böngészve szültetett felfedezéseid bátorítást adnak nemes törekvéseidhez és azok megvalósításához.
