A Báb (1819-1850)
A Bábról bővebben
A Báb sírszentélye (Haifa, Izrael) (c) Bahá’í Nemzetközi Közösség www.bahai.org
A Báb élete és tanításai
A Báb (eredeti nevén Siyyid Ali-Muhammad) 1819. október 20-án született a dél-iráni Siráz városában. Mindkét ágon Mohammed leszármazottja volt. Édesapja fiatalon elhunyt, egyik anyai nagybátyja nevelte. Tízes éveinek első felében kezdett dolgozni nagybátyjánál kereskedőként, először társaként majd önállóan, Busehr kikötőjében és Sirázban. Hamarosan becsülni kezdték üzletbeli mértékletességéért és igazságosságáért, istenfélelméért, tudása mélységéért és széles látóköréért, valamint jelleme kedvességéért és nemességéért.
Környezete szokásai szerint korán házasodott, anyja unokahúgát vette feleségül. Egy gyermeke is született, aki azonban egyévesen meghalt. Amikor Mullá Husaynnal találkozott és kijelentette küldetését, alig 25 éves volt.
1844. május 22-én a perzsiai Siráz városában a Báb bejelentette: Istennek, a világ népei által várt Hírnöke közeledik. A „Báb” annyit jelent: kapu.
A szoba, ahol a Báb bejelentette küldetését 1844. május 22-én – a bábí vallás (bábi vallás, bábizmus) születésének napja © Bahá’í Nemzetközi Közösség www.bahai.org
Bejelentése emberek ezreit vonzotta rövid idő alatt. A vallási és politikai hatóságok megijedtek a Báb növekvő befolyásától, így 20000 követőjét brutális módon megölték.
Ítélet nélkül, a Bábot 1850. július 9-én tízezer ember előtt nyilvánosan kivégezték Tebrizben. A szemtanuk és a jelenlévő nyugati diplomaták szerint nyilvánvaló csoda történt: a kivégzőosztag 750 golyója a Bábot rögzítő köteleket találták el, míg a Bábot sértetlenül hagyták. A kivégzőosztag vezetője megtagadta az újabb lőparancsot, így másik ezredet kellett hozni a Báb kivégzésére. A Báb holttestét követői gondosan megőrizték, és 1909-ben a szentföldi Haifában helyezték végső nyugalomra.
A Báb erkölcsi és szellemi megújulásra szólított fel, hogy az emberek lelki szemekkel felismerjék azt, „Akit Isten ki fog nyilvánítani”. A Báb ígérete 1863-ban vált valóra, amikor Bahá’u’lláh bejelentette, hogy Ő Isten Küldötte a mai korra. A Báb szerepe így Keresztelő Szent Jánoséhoz hasonlítható, akinek tanítása Jézus Krisztus eljövetelével nyerte el beteljesülését.
A Báb (El Báb) által alapított vallás a bábí vallás (bábi vallás, bábizmus), követői a bábík (bábisták). A bahá’í-ok a bábí vallás és bábí szavakat használják a bábizmus, illetve bábista helyett. Az el Báb helyett magyarul a Báb terjedt el.
A Báb sírszentélye tükrözi a vallás alapító legfontosabb alapelvét, az emberiség egységét
A Báb hatása korára
A Báb hatása Magyarországra
A Báb hatása Európára
A Báb bejelentése – mely egy új társadalom jövőképét vázolja fel – félelmet ébresztett a vallási vezetők körében. Ezért kegyetlen üldöztetésben 20000 ember halt vértanuhalált. A Báb és követőinek lelki kitartását feljegyezték a nyugati megfigyelők.
Az európai intellektualitást, mint Ernest Renan, Leo Tolsztoj, Sarah Bernhardt, Aleksandr Tumanskiy, A.L.M. Nicolas, Viktor Rosen, Clément Huart, George Curzon és Matthew Arnold mélyen megérintette az a szellemi dráma, ami egy sötétnek tartott helyen kibontakozott. A Báb nemessége és tanításai, valamint követőinek bátorsága gyakori beszédtéma lett Európa szalonjaiban.
A Báb sírszentélye egy szép botanikus kert virágai között
A francia irodalomkritikus, Jules Bois a következőképpen emlékezett a Báb hatásáról az amerikai Forum folyóiratban, 1925-ben: „Egész Európában sajnálkozást és a felháborodást kavart … Korom irodalmárai között, 1890-ben Párizsban a Báb mártírhalála még mindig friss téma volt, mint mikor először híreket kaptunk haláláról [1850-ben]. Verseket írtunk Róla. Sarah Bernhardt esedezett Catulle Mendès-nél egy színjátékért, mely ezen történelmi tragédiáról szól.”
Gobineau márki, Franciaország egykori perzsiai nagykövete a következőt írta az 1860-as években: „És így, íme egy vallás, amelyet egy egyszerű fiatal jelentett be és mozdított elő. Csak néhány év leforgása alatt … ez a vallás elterjedt majdnem egész Perzsiában és támogatója lett számos lelkes követő… És egyáltalán nem a nép tudatlan rétegei lettek megindítva, hanem a papság kiemelkedő tagjai, a gazdag és tanult osztályok, a legfontosabb családok asszonyai, és végül, a muszlimokon kívül, a filozófusok, a szufik nagy számban, és sok zsidó, akiket magával ragadott ez az új kinyilatkoztatás…”
A Nyugat érdeklődése a Báb Ügye iránt különösképpen Joseph Arthur Comte de Gobineau: Les religions et les philosophies dans l’Asie centrale (Párizs, Didier, 1865) című könyvének megjelenése után élénkült meg.
A Báb sírszentélye körül mára egy gyönyörű kert épült ki Haifa városában
Tahirih, az első nő, aki leveszi fátylát
Tahirih, az első nő, aki leveszi fátylát
Miért volt a Báb tökéletes nevelő?
Részlet ‘Abdu’l-Bahá: Megválaszolt kérdések c. könyvéből
Ami a Bábot illeti – lelkem legyen Érte áldozat! – fiatalon, azaz mikor áldott életének huszonötödik évét elérte, állt ki Ügyét hirdetni. A síita mohamedánok számára köztudott volt, hogy Ő soha semmilyen iskolában sem tanult és semmilyen tanártól sem szerzett ismereteket, minden ember tanúskodik erről Sirázban. Ám egyszerre csak a legteljesebb műveltséggel felruházva jelent meg az emberek előtt. Bár csupán csak kereskedő volt, Perzsia összes ulémáját [az iszlám vallás doktorai; (Az uléma szó egyszerre jelent papot és hittudóst – a ford.)] zavarba ejtette. Teljesen egyedül, a képzeletet felülmúlóan emelte fel az Ügyet azok között a perzsák között, akik a vallási fanatizmusukról híresek. Ezen kiváló Lélek oly erővel állt ki, hogy megrengette Perzsia vallásának, erkölcsének, helyzetének, szokásainak és hagyományainak alapjait, és új szabályokat, új törvényeket és egy új vallást vezetett be. Bár az állam kiemelkedő személyiségei, szinte a teljes papság és a közemberek is rátámadtak, hogy elpusztítsák és megsemmisítsék Őt, de Ő egyedül szembeszállt velük, és egész Perzsiát megmozgatta.
Sok uléma és közember, ahogy mások is, örömmel áldozták életüket az Ő Ügyéért és siettek a vértanúság mezejére lépni.
A kormány, a nemzet, a teológiai doktorok és a magasrangú személyek ki akarták oltani az Ő fényét, de nem tudták. Végül felkelt az Ő holdsugara, csillagai magasan ragyogtak, az általa lefektetett alapok megerősödtek, és korszaka hajnalhasadásának helye felfénylett. Isteni nevelést adott a felvilágosulatlan tömegeknek, és csodás eredményeket ért el a perzsák gondolkodásában, erkölcsi életében, szokásaiban és állapotában. Követőinek bejelentette Bahá Napja megnyilvánulásának örvendetes üzenetét, és felkészítette őket, hogy abban higgyenek.
Csodálatos jelek tűntek fel és nagyszerű eredmények születtek. Egy fiatal kereskedő hatást gyakorolt az emberek gondolkodására és az uralkodó eszmékre, megteremtette a fejlődés alapjait, valamint a jólét és siker alapelveit. Ez a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy Ő tökéletes Nevelő volt. Egy igazságos személy soha sem habozik majd ezt elfogadni.
A Báb aranykupolás szentélye ma Haifa (Izrael) egyik jelképe és a Világörökség része. A bábí vallás (bábi vallás, bábizmus) alapjaira épülő bahá’í hit 160 év alatt világvallássá fejlődött. (c) Bahá’í Nemzetközi Közösség www.bahai.org
1053 Budapest, Ferenciek tere 3. II. em./4.
Mobil: +36306542787
Telefon: +3612664004 | Email: info@bahai.hu
Technikai szám (egyházi 1%-hoz): 0310
