Bahá’u’lláh táblái, melyeket a Kitáb-i-Aqdas után nyilatkoztatott ki

Előszó

„Miután Bahá’u’lláh a Kitáb-i-Aqdas-ban (A Legszentebb Könyv) lefektette Törvénykorszakának alapvető törvényeit, ezeket követte, amint Küldetése a befejezéshez közeledett, bizonyos előírások és elvek hirdetése, melyek Hitének lényegét képezik. Újra és újra megerősíti a korábban kijelentett igazságokat, megmagyarázza és kifejti a már lefektetett törvények némelyikét, kinyilatkoztat további jövendöléseket és figyelmeztetéseket, megalapoz járulékos rendeleteket a Legszentebb Könyv rendelkezéseinek kiegészítéseképpen. Ezeket számtalan Táblában jegyezték fel, melyeket földi életének utolsó napjaiig folytonosan kinyilatkoztatott… Ezek a Táblák – az Ő fáradhatatlan Tollának erőteljes és végső áradásai – a legnemesebb gyümölcsöknek tekintendők, melyeket elméje kitermelt, és 40 éves működésének beteljesülését jelzik.”

Shoghi Effendi, God Passes By (Isten köztünk jár), 138-139. o.

Megjegyzések:

– Ezeket a Táblákat Bahá’u’lláh mind 1873 után Akkóban és Bahjí-ban nyilatkoztatta ki.

– A Koránból vett összes idézet Simon Róbert Korán-fordításából (Budapest, Helikon, 1987) való.

1. LAWH-I-KARMIL (Tábla Isten Hegyéhez)[i]

1.            Illesse minden dicsőség e Napot, a Napot, mikor a kegyelem illata árad minden teremtett dologra, egy oly Napot, mely annyira áldott, hogy elmúlt korok és századok véle sohasem vetekedhetnek, egy olyan Napot, melyen az Örök Úr orcája szent székhelye felé fordult. Ezután minden teremtett dolog és fölöttük a Magasságbéli Gyülekezet hangja is hallatszott hangosan kiáltván: ’Siess, ó Kármel, mert ím, rád emeltetett Isten orcájának fénye, Ki a Nevek Királyságának Uralkodója s a mennyek Teremtője.’

2.            Elragadtatásban úszván és hangját magasra emelvén a hegy így szólt: ’Hadd légyen éltem áldozat Érted, minthogy pillantásod felém fordítottad, elhalmoztál nagylelkűségeddel és lépteidet felém vetted. Hogy nem lehettem Véled, ó öröklét Forrása, az majdnem elenyésztett, s a Tőled való távollét elemésztette lelkem. Légyen minden dicsőség Tiéd, mert képessé tettél, hogy meghalljam hívásod, mert megtiszteltél lépted nyomával, és megébresztetted lelkem a Te Napod életadó illatával és Tollad éles hangjával, melyet hívó trombitaszavadnak rendeltél néped között. És mikor ütött az óra, midőn ellenállhatatlan Hited testet kellett öltsön, lelkedből egy lélegzetnyit Tolladba leheltél, és lám, az egész teremtés alapjáig megrendült, az emberiségnek oly titkokat feltárván, melyek Annak kincstárában rejteztek, Ki minden teremtett dolgok Birtokosa.’

3.            Amint hangja elért azon legmagasztosabb Helyre, azonnal válaszoltunk: ’Adj hálát Uradnak, ó Kármel. Már majd elenyésztél a vágyódás tüzében, mikor jelenlétem óceánja feldagadt arcod előtt, megörvendeztetvén szemedet és az egész teremtését, boldogsággal töltvén el minden láthatót és láthatatlant. Örvendezz, mert Isten e Napon rajtad emeli trónusát[ii], jeleinek hajnalpontjává és Kinyilatkoztatása bizonyságainak hajnalhasadásává tesz. Szerencsés, ki körbejár téged, ki dicsőséged ragyogását hirdeti, és elbeszéli, amit az Úr, Istened kegyelme reád záporoztatott. Ragadd meg a Halhatatlanság Kelyhét Uradnak, a Mindenek Felett Dicsőségesnek nevében, és adj hálát Néki, minthogy Ő irgalma zálogaként szomorúságodat boldogságba fordította és bánatodat áldott örömmé változtatta. Mert bizony szereti Ő a helyet, melyen trónusa emeltetik, melyet lábai tapodtak, mely jelenlétével megtiszteltetett, melyről hívása elhangzott, és melyre könnyeit ontotta.’

4.            ’Kiálts Sionnak, ó Kármel, és jelentsd néki az örömhírt: Az, Ki eleddig rejtve volt halandó szemek elől, íme megjelent! Mindent legyőző uralma testet öltött, mindent elborító ragyogása megnyilvánult. Vigyázz, nehogy habozz vagy visszahőkölj. Siess, és járd körbe Isten Városát, mely alászállott a mennyből, a mennyei Kába-követ, mely körül imádatba merülve járnak Isten kegyeltjei, a tisztaszívűek és a legmagasztosabb angyalok seregei. Ó, mennyire szeretném a föld minden pontján elmondani és minden egyes városába elvinni e Kinyilatkoztatás örömhírét – egy oly Kinyilatkoztatásét, mely magához vonzotta a Sínai szívét, és melynek nevében az Égő Csipkebokor szól: „Istené, az Urak Uráé a föld és a menny királysága.” Valóban, ez az a Nap, mikor úgy föld, mint tenger örvendeznek e kijelentésnek, a Nap, melyért félretétettek azon dolgok, miket Isten – egy oly kegyelemből, mely meghaladja a halandó elme vagy szív látókörét – most kinyilatkoztatásra elrendelt. Isten nemsokára hozzád vezérli Bárkáját, és előmutatja Bahá népét, ki a Nevek Könyvében említtetett.’

5.            Dicsőíttessék az egész emberiség Ura, Kinek neve említésekor megremegnek a föld atomjai, és a Nagyság Nyelve arra indíttatik, hogy feltárja, ami eleddig fedve volt az Ő tudásában, és elrejtve az Ő hatalmának kincstárában. Ő bizony a Neve, az Erős, a Mindenek Felett Hatalmas, a Legmagasabb által uralkodik mindenek felett, mik a mennyekben, és mik a földön vannak.

2. LAWH-I-AQDAS (A Legszentebb Tábla)[iii]

1.

Íme a Legszentebb Tábla, mely a szent királyságból annak küldetett le,
aki arcát a világ imádatának Tárgya felé fordította, Őfelé, Ki földöntúli dicsőségben
jött el az örökkévalóság mennyországából

2.

Az Úr, az áradó dicsőség Urának nevében.

3.            E Levelünk annak szól, akit a nevek fátyla Istentől, a föld és a menny Teremtőjétől távol nem tarthatott, hogy szemei örvendezhessenek Urának, a Veszélyben Oltalmazónak, az Önmagától Valónak napjaiban.

4.            Mondd: ó, a Fiú [Jézus] követői! Elzárkóztatok Előlem a Nevem okán? Miért nem gondoljátok ezt meg szívetekben? Nappal és éjszaka szólongatjátok Uratokat, a Mindenhatót, de mikor nagy dicsőségében alászállott az örökkévalóság mennyországából, elfordultatok Tőle, és megmaradtatok közönyösségetekbe süllyedve.

5.            Gondolj azokra, akik visszautasították a Lelket [Jézust], mikor eljött hozzájuk nyilvánvaló uralommal. Hányan voltak a farizeusok, akik zsinagógáikba zárkóztak az Ő nevében, és jajongtak, mily távol vannak Tőle, de amikor a Véle való újraegyesülés kapui feltárultak, és az isteni Nap tündöklőn ragyogott elő a Szépség Hajnalából, mégis megtagadták, hogy higgyenek Istenben, a Magasztosban, a Hatalmasban. Színe elé ők nem járultak, bár eljövetelét megígérte nékik Ézsaiás könyve, valamint a Próféták és Hírnökök könyvei. Arcát közülük egy sem fordította az isteni kegyelem Hajnala felé, csak azok, akik az emberek között semmi hatalommal nem bírtak. És mégis, ma minden befolyásos és hatalommal felruházott ember az Ő Nevével büszkélkedik. Továbbá, emlékezz arra, aki Jézust halálra ítélte[iv]. Korának legtanultabbja volt ő az országában, míg az, aki csak egyszerű halász volt, hitt Benne. Vigyázz jól, és légy azok közül való, akik hallgatnak a figyelmeztetésre.

6.            Nézd hasonlóképpen, hányan vannak ma a szerzetesek, akik templomaikba zárkóztak, a Lelket szólítják, de mikor megjelent Ő az Igazság erejéből, nem közeledtek Hozzá, és azok közé számíttatnak, kik messze tévelyedtek. Boldogok, akik nem törődve velük arcukat Őfelé fordították, Ki mindenek vágya, akik a mennyekben és a földön lakoznak.

7.            Olvassák az Evangéliumot, és mégis visszautasítják, hogy elismerjék a Mindenek Felett Dicső Urat annak ellenére, hogy Ő a magasztos, hatalmas és kegyelmes Uralmának erejéből szállt alá. Bizony, Mi a ti kedvetekért jöttünk el, és megváltástokért szenvedtük el a világ csapásait. Ő előle menekültök, Ki életét feláldozta, hogy titeket életre keltsen? Féljétek Istent, ó, a Lélek követői, és ne kövessétek minden messze tévelyedett pap nyomdokát. Azt képzelitek, hogy Ő a saját javát keresi, mikor minden pillanatban ellenségei kardja fenyegeti; vagy hogy a világ hiúságaira vágyik, miután a legnyomorúságosabb város börtönébe vetették? Ítéljetek igazságosan, és ne kövessétek az igaztalanok nyomdokát.

8.            Nyissátok meg szívetek ajtaját! Valóban Ő, a Lélek áll előtte. Miért maradtok távol Tőle, Kinek célja, hogy titeket egy Ragyogó Helyre vezessen? Mondd: Mi bizony, megnyitottuk előttetek a Királyság kapuit. Be akarjátok zárni házaitokat az arcom előtt? Az valóban súlyos tévedés. Mert Ő bizony újra alászállott a mennyből ugyanúgy, amint először is eljött. Óvakodjatok, nehogy kétségbe vonjátok, amit hirdet, miként az akkori nép kétségbe vonta a beszédét. Így oktat titeket az Egy Igaz Úr, ó, bárcsak megértenétek!

9.            A Jordán folyó a Legnagyobb Óceánhoz kapcsolódik, és a Fiú a szent völgyben felkiált: „Ím, itt vagyok, ím, itt vagyok, ó, Uram, én Istenem!”, míg a Sínai hegye a Házat körbejárja, és az Égő Csipkebokor fennhangon szól: „Eljött Ő, Akire mindenki vágyott, földöntúli fenségében.” Mondd: Nézd! Eljött az Atya, és beteljesedett, ami a Királyságban néktek ígértetett! Ez az a Szó, melyet a Fiú elrejtett, amikor a Körülötte állóknak ezt mondta: „Még sok mondanivalóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.”[v] És mikor a kijelölt idő letelt, és ütött az Óra, felragyogott a Szó az Isteni Akarat láthatárán. Vigyázzatok, ó, a Fiú követői, nehogy elvessétek ezt. Ragadjátok meg erősen. Jobb ez néktek, mint minden, amit birtokoltok. Bizony, közel van Ő azokhoz, akik jót cselekszenek. Az Óra, melyet elrejtettünk a föld népei és a kedvelt angyalok tudása elől, elérkezett. Mondd: Ő valóban Rólam tett bizonyságot, és Róla teszek bizonyságot Én. Valóban, senki másra nem utalt Ő, mint Rám. Tanúsítja ezt minden elfogulatlan és megértő lélek.

10.          Számtalan csapás közepette Mi az embereket Istenhez, a nevek Urához szólítjuk. Mondd: törekedjetek annak elérésére, ami megígértetett néktek Isten Könyveiben, és ne járjátok a tudatlanok útját. Testem azért tűri a bebörtönzést, hogy ti megszabadulhassatok az önzés béklyóitól. Fordítsátok hát arcotok az Ő orcája felé, és ne kövessétek minden rosszindulatú zsarnok nyomdokát. Bizony, azért egyezett Ő bele, hogy durván megaláztasson, hogy ti dicsőségre juthassatok, és ti mégis a közöny völgyében szórakoztok. Valóban, Ő kedvetekért a legnyomorúságosabb hajlékban lakozik, míg ti palotáitokban éltek.

11.          Mondd: nem figyeltetek a Kiáltó Hangjára, mely a Bayán vadonából száll felétek, Uratok, a Mindenek Felett Irgalmas eljövetelének örömhírét hozva néktek? Íme, eljött Ő a Bizonyság védő árnyékában, megdönthetetlen bizonyítékokkal és tanújelekkel, és azok, akik valóban hisznek Benne, jelenlétét Isten Királysága megtestesülésének tekintik. Áldott, ki Feléje fordul, és jaj annak, ki megtagadja Őt, vagy kételkedik Benne.

12.          Hirdesd a papoknak: Nézd, az Uralkodó eljött. Lépjetek ki fátylaitok mögül Uratok nevében, Ki előtt meghajlik minden ember. Majd pedig hirdessétek az egész emberiségnek e hatalmas, e dicsőséges Kinyilatkoztatás örömhírét. Bizony, eljött Ő, Ki az Igazságnak Lelke, hogy elvezéreljen titeket minden igazságra. Nem önmagától szól, hanem miként megparancsolta Néki a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.[vi]

13.          Mondd: Ő Az, Ki dicsőíti a Fiút, és magasztalja az Ő Ügyét.[vii] Dobjátok el, ó, föld népei, amitek van, és kapaszkodjatok erősen abba, amit néktek parancsol a Mindenek Felett Hatalmas, Ő, Ki Isten Bizalmának Hordozója. Tisztítsátok meg fületeket, és szemeteket fordítsátok Feléje, hogy meghallhassátok a legcsodásabb Hívást, mely a Sínairól, Uratok, a Legdicsőbb lakhelyéről hangzik fel. Valóban, azon Hely közelébe vezet majd titeket, ahol megláthatjátok az Ő orcája fényének ragyogását, mely e sugárzó láthatár fölött tündököl.

14.          Ó, papok gyülekezete! Hagyjátok oda a harangokat, majd jertek elő templomaitokból. Kötelességetek e napon, hogy hangosan hirdessétek a Legnagyobb Nevet (Bahá’u’lláh) a nemzeteknek. Inkább hallgattok tán, amikor minden kő és minden fa fennhangon kiáltja: „Eljött az Úr az Ő nagy dicsőségében!”? Jó annak, aki Hozzá siet. Mert bizony azok közé számíttatik, kiknek neve örök időkre feljegyeztetik, és kikről megemlékezik a Magasságbéli Gyülekezet. Emígyen rendelte ezt a Lélek e csodálatos Táblában. Aki az Én nevemben hívja az embereket, bizony Tőlem való az, és olyasmire lesz képes, ami meghaladja mindenek hatalmát a földön. Kövessétek az Úr Útját, és ne járjatok azok nyomdokában, kik nemtörődömségbe merültek. Jó a szunnyadónak, kit megébreszt Isten Szellője és kiemelkedik a holtak közül, Ura Útja felé irányítva lépteit. Valóban, az ilyen ember Isten, az Egy Igaz szemében gyémánt az emberek között, és az áldottak közé számláltatik.

15.          Mondd: Kinyilatkoztatásának fénye keleten ragyogott fel, uralmának jelei nyugaton mutatkoztak meg. Elmélkedjetek el ezen szívetekben, ó, emberek, és ne legyetek azok közül valók, akik süket füllel hallgatják az Ő intelmeit, Ki a Mindenható, a Mindenek Felett Dicsőített. Ébresszen meg titeket Isten Szellője. Bizony, az egész világ felett árad fuvallata. Jó annak, ki felfedezi illatát és a megbizonyosodottak közé számíttatik.

16.          Ó, püspökök gyülekezete! Ti vagytok tudásom mennyországának csillagai. Irgalmam nem kívánja, hogy a földre hulljatok. Igazságosságom azonban kijelenti: „Ez az, amit a Fiú elrendelt.” Ami pedig az Ő feddhetetlen, igazmondó, őszinte ajkát elhagyta, az soha meg nem változtatható. A harangok bizony az Én Nevemet zúgják, és Engem siratnak, de lelkem nyilvánvaló örömmel ujjong. A Szeretett teste a kereszt után vágyakozik, és Feje a lándzsát óhajtja a Mindenek Felett Könyörületes ösvényén. Az elnyomók hatalma Őt céljától semmi módon el nem térítheti. Minden teremtett dolgot felszólítottunk, hogy járuljon Uratok, minden nevek Királyának színe elé. Áldott, ki arcát Isten, az Ítélet Napjának Ura felé fordítja.

17.          Ó, szerzetesek gyülekezete! Ha úgy határoztok, hogy Engem követtek, Királyságom örököseivé teszlek titeket; ha vétkeztek Ellenem, elnéző türelemmel fogom azt viselni, mert valóban Én vagyok a Mindig Megbocsátó, a Mindenek Felett Irgalmas.

18.          Ó, Szíria földje! Mivé vált a tisztességed? Urad lábnyoma bizony megszentelt téged. Megérzed-e a mennyei újraegyesülés illatát, vagy a közönyösökhöz kell számítani?

19.          Betlehemet Isten Szellője borzolja. Halljuk hangját mondván: „Ó, legbőkezűbb Úr! Hol a Te nagy dicsőséged hona? Ittléted édes illatai megébresztettek engem, miután elepesztett, hogy távol vagyok Tőled. Dicsértessél, mert fellebbentetted a fátylakat, és hatalommal alászálltál nyilvánvaló dicsőségben.” Megszólítottuk őt a Fenség és Nagyság Szentélye mögül: „Ó, Betlehem! Keleten kelt fel e fény, és nyugat felé vándorolt, míg élte alkonyán hozzád elért. Mondd meg hát Nékem: Felismerik-e a fiak az Atyát és meghajolnak-e Előtte, vagy megtagadják Őt, miként a korábbi nép megtagadta Őt [Jézust]?” Mire felkiáltott, mondván: „Te vagy, valóban, a Mindentudó, a Legjobban Értesült!” Bizony, Mi látjuk, amint minden teremtett dolog arra indíttatik, hogy bizonyságot tegyen Rólunk. Egyesek felismernek Minket és tanúskodnak, míg a többség tanúskodik, de nem ismer fel Minket.

20.          A Sínai hegye remeg az örömtől, hogy megpillanthatja Arcunkat. Ura dicsőítésére emeli fel megigéző hangját, mondván: „Ó, Uram! Érzem öltözéked illatát. Úgy tűnik, közel vagy, Isten jeleivel felvértezve. Megtisztelted e vidéket lábnyomoddal. Áldottan áldott a Te néped, ó, bárcsak felismernének és belélegeznék édes illataidat; és jaj azoknak, akik mélyen alszanak.”

21.          Boldog vagy te, ki arcodat Orcám felé fordítottad, minthogy széttépted a fátylakat, leromboltad a bálványokat és felismerted örök Uradat. A Korán népe felkelt Ellenünk minden világos bizonyíték vagy bizonyság nélkül, állandóan új kínokkal sújtva Minket. Ostobán azt képzelik, hogy a megpróbáltatások eltántoríthatnak Célunktól. Hiábavaló, bizony, amit elképzelnek. Valójában a te Urad az, Ki elrendel, amit csak kíván.

22.          Soha nem haladtam el egy fa mellett, hogy szívem ne szólította volna meg: „Ó, bárcsak kivágnának a Nevemben, és testemet keresztre feszítenék rajtad!” Kinyilatkoztattuk ezt a verset már a sahnak szóló Levelünkben, hogy figyelmeztetésként szolgáljon a vallások követői számára. Bizony, Urad a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

23.          Ne szomorítsanak el a dolgok, amiket elkövettek. Bizony olyanok ők, mint a holtak, nem élők. Hagyd őket a holtakra, és fordítsd arcod Őfelé, Ki a világ Éltetője. Óvakodj, nehogy a meggondolatlanok beszéde elszomorítson. Légy szilárd az Ügyben, és tanítsd az embereket nagy bölcsességgel. Ezt parancsolja néked a föld és menny Uralkodója. Bizony, Ő a Mindenható, a Legbőkezűbb. Isten nemsokára felmagasztalja, hogy megemlékeztél Róla, és a Dicsőség Tollával jegyzi fel, amit az Ő szeretetéért beszéltél. Mert Ő bizony a jót cselekvők Védelmezője.

24.          Add át üdvözletem annak, kit Murádnak hívnak, és mondd: „Áldott vagy, ó, Murád, mert elvetetted önös vágyaid késztetését, és követted Őt, Ki az egész emberiség Vágya.”

25.          Mondd: Áldott[viii] a szunnyadó, kit megébreszt Szellőm. Áldott az élettelen, kit életre kelt újraélesztő leheletem. Áldott a szem, melyet megvigasztal szépségem megpillantása. Áldott a vándor, ki lépteit dicsőségem és fenségem szentélye felé veszi. Áldott a kifáradt, ki sátram árnyékában keres menedéket. Áldott a forrón szomjazó, ki szerető kedvességem lágyan folyó vizéhez siet. Áldott a kielégítetlen lélek, ki az Én szeretetemért elveti magától önző vágyait, és a terített asztalhoz ül, melyet választottaim számára az isteni bőség mennyországából bocsátottam alá. Áldott a megalázott, ki erősen kapaszkodik dicsőségem kötelébe; és a szükséget szenvedő, ki belép gazdagságom frigysátrának árnyékába. Áldott a tudatlan, ki tudásom forrását keresi; és a nemtörődöm, ki a Rólam való megemlékezés fonalához ragaszkodik. Áldott a lélek, ki életre kelt megébresztő leheletemtől, és bebocsátást nyert mennyei Királyságomba. Áldott, kit a Velem való újraegyesülés édes illatai felráztak és arra késztettek, hogy Kinyilatkoztatásom Hajnalpontjához közelítsen. Áldott a fül, mely meghallotta, a nyelv, mely tanúságot tett, és a szem, mely megpillantotta és felismerte Magát az Urat, nagy dicsőségében és fenségében, nagysággal és uralommal felruházva. Áldottak, kik Színe elé járulhattak. Áldott, ki Szavam Napcsillagánál keresett megvilágosodást. Áldott, ki szeretetem koronájával ékesítette fejét. Áldott, ki hallott szomorúságomról, és kiállt, hogy segítsen Engem népem között. Áldott, ki életét az Én ösvényemen tette le, és számos megpróbáltatást viselt Nevemért. Áldott, ki szavamban megbizonyosodván felkelt a holtak közül, hogy dicséretemet zengje. Áldott, kit elragadtak csodás dallamaim, és hatalmam erejével letépte a fátylakat. Áldott, ki szilárd maradt Szövetségemben, és kit a világ dolgai Szentségem udvarától távol nem tartottak. Áldott, ki mindentől elfordult Rajtam kívül, szeretetem egébe szárnyalt, bebocsáttatott Királyságomba, megpillantotta dicsőségem birodalmait, kortyolt jóságom életadó vizéből, kedvére ivott szerető gondviselésem mennyei folyamából, megismerte az Én Ügyemet, megértette, amit korábban elrejtettem Szavaim kincstárában, és most dicsőségemet és dicséretemet zengve ragyog elő az isteni tudás láthatáráról. Bizony, az ilyen ember Tőlem való. Véle van kegyelmem, szerető kedvességem, nagylelkűségem és dicsőségem.

3. BISHÁRÁT (Örömhírek)

1.

Íme a Mindenek Felett Dicsőséges felhívása a
Legmagasztosabb Láthatárról, Akkó Börtönéből

2.

Ő a Megvilágosító, a Mindentudó, a Mindenről Értesült.

3.            Isten, az Egy Igaz bizonyítja, és az Ő neveinek és tulajdonságainak Megnyilvánítói tanúsítják, hogy a Mi egyetlen célunk e felhívással és Magasztos Szavának hirdetésével az, hogy az egész teremtés füle megtisztulhasson az isteni kijelentés élő vize által a hazug meséktől, és megnyíljanak a szent, dicső és magasztos Szónak, melyet az Egek Teremtője és a Nevek Alkotója tudásának tárházából bocsátott ki. Boldogok, kik igazul ítélnek.

4.            Ó, népei a Földnek!

Az első Örömhír,

melyet a Könyvek Anyja e Legnagyobb Kinyilatkoztatásban a világ minden népének átad, hogy a szent háborúnak törvénye kitöröltetett a Könyvből. Dicsőség légyen a Mindenek Felett Irgalmasnak, a bőséges kegyelem Urának, Aki által a mennyei nagylelkűség ajtaja szélesre tárult mindenek előtt a mennyben és a földön.

5.

A második Örömhír

Megengedtetett, hogy a földnek népei és nemzetségei örömmel és sugárzón lépjenek kapcsolatba egymással. Ó, emberek! Érintkezzetek minden vallás követőivel a barátság és testvériség szellemében. Emígyen ragyogott fel az Ő jóváhagyásának és hatalmának napcsillaga Isten, a minden világok Ura rendeletének látóhatárán.

6.

A harmadik Örömhír

az idegen nyelvek tanulásáról szól. Ez a parancsolat már korábban is elhagyta a Legmagasabb Tollát: A világ uralkodóinak – segítse őket az Isten – vagy a föld kormányzóinak a dolga, hogy egybegyűlve tanácskozzanak, és a létező nyelvek közül egyet vagy egy újat elfogadjanak, hogy azt tanítsák az iskolákban a gyermekeknek az egész világon, és ugyanígy egy írást is. Így majd az egész föld egy országnak tekinthető. Jó annak, ki hallgat az Ő Hívására és betartja azt, amit Isten, a Magasztos Trón Ura rendelt néki.

7.

A negyedik Örömhír

Ha pedig a királyok egyike – Isten segítse őket – ez elnyomott nép segítségére és védelmére kel, akkor mindenkinek egymással versengve szeretni és szolgálni kell őt. Ez mindenkire kötelező. Jó azoknak, akik eszerint cselekednek.

8.

Az ötödik Örömhír

Minden országban, ahol e nép gyermekei lakoznak, az ország kormányával szemben hűségesen, őszintén és becsületesen kell viselkedniük. Ez az, ami kinyilatkoztatott az Ő parancsára, Ki az Elrendelő, az Örök Úr.

9.            A föld minden népének kötelessége és kötelező, külön-külön és egyenként, hogy támogassa e nagy jelentőségű Ügyet, mely az örökkévaló Isten Akaratának mennyországából jött, hogy netán a föld néhány népének szívében élő ellenségeskedés tüze kialudhasson az isteni bölcsesség élő vize és a mennyei tanácsok és intelmek által, és az egység és egyetértés fénye ragyogjon fel és vesse sugarát a világra.

10.          Reménykedünk, hogy azok eltökélt törekvésein keresztül, akik Isten hatalmának képviselői – áldott legyen az Ő dicsősége –, a háborús fegyverek az egész világon az újjáépítés eszközeivé válhatnak, és hogy az emberek közötti harc és viszály végre megszűnik.

11.

A hatodik Örömhír

a Kisebbik Béke megalapozása, melynek részleteit Legmagasztosabb Tollunk már korábban kinyilatkoztatta. Nagy áldás vár arra, aki azt védelmezi és követi mindazt, amit Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs elrendelt.

12.

A hetedik Örömhír

Öltözetük megválasztását és szakálluk formáját a férfiak maguk döntik el. De vigyázzatok, ó emberek, nehogy a tudatlanok játékszerévé váljatok.

13.

A nyolcadik Örömhír

A Lélek [Jézus] – Isten békéje legyen Vele – követői közül a papok és szerzetesek kegyes tetteire emlékeznek az Ő színe előtt. E Napon azonban adják fel elzárt életmódjukat, vegyék lépteiket a nagyvilág felé, és azzal foglalkozzanak, ami a maguk és mások hasznára válik. Megengedtük nékik a házasságot, hogy legyen gyermekük, aki emlegeti Istent, a látható és láthatatlan dolgok Urát, a Magasztos Trónus Fejedelmét.

14.

A kilencedik Örömhír

Ha a bűnös Istenen kívül minden mástól teljesen elszakadt és megszabadult, akkor könyörögjön Hozzá megbocsátásért és felmentésért. A bűnök és vétkek megvallása emberek előtt megengedhetetlen, mivel az sohasem vezetett és soha nem is fog az isteni megbocsátáshoz vezetni. Mi több, az ilyen gyónás emberek előtt megszégyenítést és megalázást jelent, és Isten – magasztaltassék az Ő dicsősége – nem kívánja az Ő szolgáinak megszégyenítését. Ő valóban a Könyörületes, az Irgalmas. A bűnösnek egyedül Isten előtt kell irgalomért könyörögnie az irgalom Óceánjától, megbocsátásért esedezni a nagylelkűség Egétől emígyen:

15.          Ó Isten, én Istenem! Könyörögve kérlek Téged igaz imádóid vérére, kiket olyannyira elragadott édes Szavad, hogy a Dicsőség Hegyére siettek, a legdicsőségesebb mártíromság színhelyére, és esdekelve kérlek Téged azon titkokra, melyek tudásod mélyén rejteznek és az igazgyöngyökre, melyek jóságod óceánjának kincsei, hogy bocsáss meg nékem és édesapámnak és édesanyámnak. Az irgalmasok közül, Te vagy valóban a Legirgalmasabb. Nincsen más Isten, csak Te, a Mindig Megbocsátó, a Mindenek Felett Jóságos.

16.          Ó, Uram! Te látod a bűnösség eme lényegét kegyelmed óceánja felé fordulni, ez esendőt, ki isteni hatalmad királyságát keresi, és e szegény teremtményt, ki gazdagságod napcsillaga felé fordul. Irgalmadra és kegyelmedre kérlek, ne hagyd őt cserben, ó, Uram, és ne foszd meg jóságod kinyilatkoztatásától a Te napjaidban, sem pedig ne űzd el ajtódtól, melyet szélesre tártál Te mindenki előtt, ki mennyedben vagy földi világodban lakozik.

17.          Ó jaj! Ó jaj! Bűneim kizártak szentséged Udvarából, és vétkeim miatt messze tévelyegtem Fenséged Szentélyétől. Elkövettem, amit Te megtiltottál nekem, és elvetettem, amit követnem rendeltél.

18.          Kérve kérlek Téged, Őreá, Ki a Nevek korlátlan Ura, írd le számomra jóságod Tollával azt, mi engem közeledbe vezet, és mi megtisztít bűneimtől, melyek közém és megbocsátásod és kegyelmed közé állottak.

19.          Valóban, Te vagy az Erős, a Jóságos. Nincsen Isten Rajtad kívül, Ki a Hatalmas, a Kegyes.

20.

A tizedik Örömhír

Isten kegyének jeleként, Ki e Legnagyobb Kijelentés Kinyilatkoztatója, Mi kitöröltük a Szent Írásokból és Táblákból a törvényt, mely könyvek elpusztítását írja elő.

21.

A tizenegyedik Örömhír

Megengedett a tudományok és művészetek tanulmányozása, de csak olyan tudományoké, melyek hasznosak és az emberek haladását és fejlődését elősegítik. Így rendeltetett Általa, Ki a Parancsoló, a Mindenek Felett Bölcs.

22.

A tizenkettedik Örömhír

Mindegyikőtök kötelessége foglalkozást keresni, legyen az mesterség, kereskedés és hasonlók. Az ilyen munkásságotokat Mi kegyesen Isten, az Egy Igaz imádatának rangjára emeltük. Mérlegeljétek szívetekben Istennek kegyességét és áldásait, és adjatok hálát Néki esténként és hajnaltájt. Ne vesztegessétek időtöket tétlenül henyélve. Oly dolgokkal foglalkozzatok, melyek használnak néktek és másoknak. Emígyen rendeltetett e Táblában, melyből a bölcsesség és kinyilatkoztatás napcsillaga ragyog elő.

23.          Isten szemében azok a legmegvetendőbbek, akik tétlenül ülnek és koldulnak. Használjátok az anyagi eszközöket, minden bizodalmatokat Istenbe vetve, Ki mindenről Gondoskodik. Amikor valaki egy mesterségben vagy kereskedésben serénykedik, Isten ezt az elfoglaltságot önmagában is imádatként értékeli; és ez nem más, mint az Ő végtelen és mindent átható jóságának záloga.

24.

A tizenharmadik Örömhír

Az Isteni Igazságosság Házának tagjai lettek megbízva, hogy a nép ügyeivel törődjenek. Ők valójában Isten Megbízottai szolgái között és a hatalom hajnalpontjai az Ő országaiban.

25.          Ó, Istennek népe! Az Igazságosság az, ami a világot neveli, mert azt két pillér tartja, a jutalom és a büntetés. E két pillér az élet forrása a világ számára. Minthogy minden nap új gondot hoz, és minden gondnak megvan az alkalmas megoldása, ezeket az ügyeket az Igazságosság Házának Miniszterei elé kell vinni, hogy ők a kor szükségletei és követelményei szerint cselekedhessenek. Azok, akik Isten kedvéért az Ő Ügyének szolgálatára állnak, a láthatatlan Királyságból eredő isteni sugallat befogadói. Mindenkinek kötelessége nekik engedelmeskedni. Minden államügyet az Igazságosság Háza elé kell vinni, de az istentiszteletet be kell tartani, amint azt Isten az Ő Könyvében kinyilatkoztatta.

26.          Ó, Bahá népe! Ti Isten szeretetének a hajnalpontjai vagytok és az Ő szerető kedvességének a hajnalai. Ne fertőzzétek nyelvetek egy másik lélek szidalmazásával vagy bemocskolásával, és óvjátok szemeteket attól, mi nem illendő. Mondd el, amit tudsz. Ha ez kedvezően fogadtatik, akkor elérted célod; ha nem, a vita hiábavaló. Hagyd magára azt a lelket, és fordulj az Úrhoz, a Védelmezőhöz, az Ónmagától Valóhoz. Ne okozz szomorúságot, még kevésbé viszályt vagy veszekedést. Reméljük, hogy ti igaz tudást nyertek az Ő gyöngéd irgalmának fája oltalmában, és Isten kívánsága szerint cselekedtek. Ti mind egy fának a levelei vagytok és egy óceánnak a cseppjei.

27.

A tizennegyedik Örömhír

Nem szükséges külön útra kelni, hogy felkeressétek a halottak nyugvóhelyeit. Ha módos és gazdag emberek az ilyen utak költségeit felajánlják az Igazságosság Házának, úgy az Istennek tetsző és elfogadható. Boldogok, akik követik az Ő előírásait.

28.

A tizenötödik Örömhír

Bár a kormányzás köztársasági formája haszonnal szolgálja a világ népeit, a királyság fensége azonban Isten jeleinek egyike. Nem kívánjuk, hogy a világ országai ettől megfosztassanak. Ha a bölcsek e két formát egybe tudják szőni, Isten előtt nagy lesz a jutalmuk.

29.          A régebbi vallásokban olyan parancsok, mint a szent háború, a könyvek elpusztítása, más népekkel való érintkezésnek és társulásnak, vagy bizonyos könyvek olvasásának tiltása azon idők követelményeinek megfelelően lettek lefektetve és megerősítve. E hatalmas Kinyilatkoztatásban, ebben a nagy jelentőségű Megnyilatkozásban azonban Istennek számtalan kegyei és adományai minden emberre reászállottak, és az Örökkévaló Úr Akaratának láthatáráról az Ő csalhatatlan parancsolata írja elő, amit Mi a fentiekben feltártunk.

30.          Dicséret Istennek – magasztalt és dicsőített légyen Ő – mindazért, amit kegyesen feltárt Ő ezen az áldott, ezen a dicsőséges és páratlan Napon. Valóban, ha mindenki a földön milliárdnyi nyelvvel bírna is, és szakadatlan dicsérné Istent és magasztalná az Ő Nevét mindvégig, mely nem ismer véget, az ő hálaadásuk bizony nem lenne elégséges kegyeinek egyikéért sem, melyeket e Táblában említettünk. Ezt tanúsítja minden bölcs és belátással élő, megértő és tudással bíró ember.

31.          Könyörgünk Istenhez – magasztaltassék az Ó dicsősége –, hogy segítse az uralkodókat és kormányzókat, kik a hatalom letéteményesei és a dicsőség hajnalai, hogy az Ő törvényeit és rendeleteit érvényre juttassák. Ő valóban a Mindenható, a Mindenek Felett Hatalmas, Ő az, Aki válaszolni szokott az emberek hívására.

4. TARÁZÁT (Díszek)

1.

Nevemben, mely magasan minden nevek felett áll

2.            Dicséret és dicsőség illeti a Nevek Urát és az egek Teremtőjét, Őt, Akinek Kinyilatkoztatása óceánja hullámzik a világ népeinek szeme előtt. Ügyének Napcsillaga minden fátylon keresztül ragyog, és kijelentő Szavát a tagadás el nem érheti. Sem az elnyomók fölénye, sem a gonoszok zsarnoksága nem képes meghiúsítani Célját. Mily dicsőséges az Ő korlátlan uralma, mily magasztos az Ő birodalma!

3.            Nagy Isten! Bár jelei átfogják az egész világot, bizonyítékai és bizonyságai sugárzanak és világosak, mint a fény, a tudatlanok mégis közömbösnek, sőt lázadónak mutatkoznak. Bárcsak megelégedtek volna az ellenállással. De nem, állandóan áskálódnak, hogy kivágják a szent Lótuszfát. E Kinyilatkoztatás hajnala óta az önzés megtestesülései kegyetlen elnyomással igyekeznek az isteni megnyilvánulás Fényét kioltani. De Isten megállította kezüket, korlátlan hatalmával kinyilvánította e Fényt és megvédte hatalma erejével, amíg a földet és eget bevilágította sugaraival és ragyogásával. Dicséret Néki minden körülmények között.

4.            Dicsőség Néked, ó, a világ Ura és a nemzetek Vágya, ó, Te, Ki a Legnagyobb Névben öltöttél testet, miáltal a bölcsesség és a beszéd igazgyöngyei kerültek elő a Te tudásod nagy tengerének kagylóiból, és az isteni kinyilatkoztatás egeit Orcád felkelő Napjának fénye ékesítette.

5.            Arra a Szóra kérlek, mellyel bizonyítékodat felmutattad teremtményeidnek és mellyel szövetségedet beteljesítetted szolgáid között, adj erőt népednek ahhoz, hogy Ügyed arca ragyogja be birodalmadat, hatalmad jelvényei álljanak szolgáid között, és útmutatásod zászlai lobogjanak mindenütt birodalmaidban.

6.            Ó, Uram! Látod őket, miként kapaszkodnak kegyelmed kötelébe, miként ragadják meg jótékonyságod palástjának szegélyét. Rendeld el számukra azt, ami közelebb hozhatja őket Hozzád, és tartsd vissza őket mindentől Rajtad kívül. Könyörgöm Hozzád, ó, Te, a lét Királya, a látható és láthatatlan dolgok Védelmezője, tedd azokat, akik kiállnak Ügyedet szolgálni, olyanná, mint a Te kívánságodra hullámzó tenger, mint akik Szent Fád tüzével égnek, mely akaratod egének látóhatáráról sugárzik. Bizony Te vagy a Hatalmas, Akit sem az egész világ ereje, sem a nemzetek hatalma nem gyengíthet. Nincs más Isten csak Te, az Egyetlen, a Hasonlíthatatlan, a Védelmező, az Önmagától Való.

7.            Ó, te, ki tudásom kelyhéből kortyoltad beszédem borát! Ezek a fennkölt szavak hallatszottak ma az isteni Lótuszfa susogásából, melyet a Nevek Ura ültetett égi hatalom kezével a Legmagasabb Paradicsomban:

8.

Az első Taráz

és az első napsugár, mely a Minden Könyvek Anyja látóhatárán ragyog fel az, hogy az embernek ismernie kell önmagát és felismernie azt, ami felemelkedéshez vagy lesüllyedéshez, dicsőséghez vagy lealacsonyodáshoz, gazdagsághoz vagy szegénységhez vezet. A beteljesedéshez eljutván és elérvén az érettség állapotát, az embernek szüksége van anyagi javakra. A mesterségek és hivatások útján szerzett javak ajánlatosak és dicséretesek a bölcsek szerint, és különösen azon szolgák szemében, akik magukat a világ tanításának és népei okításának szentelik. Ők valóban a tudás életadó vizének a pohárnokai és az eszményi útra vezetők. A világ népeit az egyenes útra terelik, és megismertetik őket mindazzal, ami az ember fejlődéséhez és felemelkedéséhez vezet. Az egyenes út az, melyen az ember az érzékelés forrásához és az igazi megértés hajnalához jut, és melyen eléri azt, ami hozzásegíti a dicsőséghez, megbecsüléshez és nagysághoz.

9.            Reménykedünk, hogy a Mindenek Felett Bölcs, a Mindentudó szeretető kedvessége által a sötét porfelhő szétoszlatható és a megértés ereje előtörhet, hogy az emberek felfedezhessék a célt, melyért megteremtettek. Ezen a Napon minden, ami arra szolgál, hogy csökkentse vakságukat és erősítse látásukat, megfontolandó. Ez a látás eszköz és vezető is az igaz tudáshoz. A bölcsek szerint a megértés foka valóban az éleslátáson múlik. Bahá népének minden körülmények között követni kell azt, ami alkalmas és illendő, és erre buzdítani az embereket.

10.

A második Taráz

minden vallás követőivel a barátság és testvériség szellemében érintkezni, hirdetni, amit a Sínai Szónoka elmondott, és minden téren a tisztesség útját követni.

11.          Az őszinteséggel és hűséggel megáldottak örömmel és sugárzón társuljanak a föld minden népével és nemzetségével, mivel az emberek közötti érintkezés mindig is elősegítette és továbbra is elősegíti az egységet és egyetértést, ami viszont segíti a világ rendjének fenntartását és a nemzetek megújulását. Áldottak azok, akik erősen tartják a kedvesség és gyengéd könyörületesség kötelét, akik ellenségeskedéstől és gyűlölködéstől mentesek.

12.          E Bántalmazott arra inti a világ népeit, hogy gyakoroljanak toleranciát és igazságosságot, mert ez két világító fény a világ sötétjében és két nevelő az emberiség épülésére. Boldogok, akik eddig eljutottak, és jaj a figyelmetleneknek.

13.

A harmadik Taráz

a jó jellemről szól. Az erős jellem bizony Isten legjobb köntöse az ember számára. Ezzel díszíti Ő a szerettei templomát. Életemre mondom! A jó jellem fénye erősebb a napénál és annak ragyogásánál. Aki eléri, az drágakőnek számíttatik az emberek között. A világ dicsősége és felemelkedése szükségszerűen ettől függ. Az erős jellem oly eszköz, mely az embereket az Egyenes Ösvényre téríti, és a Nagy Kijelentéshez vezeti. Jó annak, akit a Magasságbéli Gyülekezet szent tulajdonságai és jellemvonásai díszítenek.

14.          Úgy illik néked, hogy minden körülmények között az igazságot és tisztességet tartsd szemed előtt. A Rejtett Szavakban e magasztos kijelentést nyilatkoztattuk ki Legfenségesebb Tollunk által:

15.          „Ó, szellem fia! Az Én szememben az Igazságosság a legszeretettebb minden dolgok közül; hát el ne fordulj tőle, ha Utánam vágyódsz, és ne hanyagold el azt, hogy bízhassak benned! Ez segít majd, hogy saját szemeddel láthass, ne másokéval, önnön tudásodból meríts, ne felebarátodéból. Mérlegeld szívedben: milyennek illendő lenned! Valóban, az Igazságosság az Én ajándékom néked, és szerető kedvességem jele. Tartsd hát ezt szem előtt!”[ix]

16.     Akik igazságosak és becsületesek ítéletükben, fenséges helyet foglalnak el és magasztos rangra jutnak. A kegyesség és egyenesség fénye ragyogón árad e lelkekből. Nagyon reméljük, hogy a világ népeinek és országainak ne kelljen nélkülözni e két lámpás világosságát.

17.

A negyedik Taráz

a megbízhatóságról szól. Valójában ez a biztonság ajtaja mindenki számára, ki e bolygón lakik, és a Mindenek Felett Irgalmas részéről ez a dicsőség záloga. Ki ebből részesül, az bizony a gazdagság és jólét javaiból részesül. A megbízhatóság a legnagyobb kapu, mely a nép nyugalmához és biztonságához vezet. Valóban, minden ügy egyensúlya mindig is ettől függött és függ ma is. Fénye beragyogja a hatalom, a nagyság és jólét minden területét.

18.          Nemrég e magasztos szavakat nyilatkoztatta ki a Legmagasabb Tolla:

19.          „Most a Megbízhatóságról szólunk neked és annak megbecsüléséről az Isten, a te Urad, a Fenséges Trón Urának szemében. Egy napon Zöld Szigetünkre[x] vonultunk vissza. Megérkezvén láttuk csörgedező patakjait, dús lombozatú fáit, amint a napfény átcsillámlott rajtuk. Orcánkat jobbra fordítva olyasmit pillantottunk meg, amit toll leírni képtelen. Fel sem tárhatja azt, amit az Emberiség Ura saját szemével látott azon a mindenek felett szentséges, fennkölt, áldott és magasztos helyen. Majd balra fordulva megláttuk a Legfenségesebb Paradicsom egyik Szépségét, amint egy fényoszlop tetején állt és hangosan így szólt: »Ó, a földnek és mennynek lakói! Lássátok az Én szépségemet, ragyogásomat, megjelenésemet, kisugárzásomat. Az Egy Igaz Istenre! Én vagyok a megbízhatóság és annak megnyilvánulása, annak szépsége. Megjutalmazom, aki Énhozzám ragaszkodik és felismeri rangom és állásom, és erősen fogja köntösöm szegélyét. Bahá népének legnagyszerűbb dísze vagyok, és a dicsőség palástja mindazoknak, kik a teremtés királyságában vannak. Én vagyok a legfőbb eszköz a világ jólétéhez, és a biztonság láthatára minden lény számára.« Emígyen küldtük le Mi néktek azt, ami az embereket a teremtés Urához fogja vonzani.”

20.          Ó, Bahá népe! A megbízhatóság valóban templomotok legjobb öltözéke és a legdicsőségesebb korona fejeteken. Erősen ragaszkodjatok hát hozzá az Ő parancsára, Ki az Elrendelő, a Mindenről Értesült.

21.

Az ötödik Taráz

Isten szolgái állapotának védelméről és megőrzéséről szól. Nem szabad elhallgatni az igazságot semmilyen ügyben, hanem ki kell mondani, ami a helyes és igaz. Bahá népe ne tagadja meg egy lélektől sem a kijáró bért, a mester-emberekkel tisztelettel bánjon, és a régiektől eltérően nyelvét ne mocskolja káromlással.

22.          Ezen a Napon a szakértelem napja a nyugati láthatár fölött ragyog, és a tudományok folyama ama égtáj tengeréből árad. Elfogulatlanul kell beszélni és elismerni e jótéteményt. Isten életére! A „Méltányosság” szava fényesen és tündöklőn ragyog, mint a nap. Kérjük Istent, hogy kegyesen terjessze ki mindenkire ennek ragyogását. Ő bizony hatalmas minden dolgok felett, Ő, Ki válaszra méltatja minden ember imáját.

23.          Manapság az igazmondás és őszinteség fájdalmasan senyved a hamisság szorításában, és az igazságot az igazságtalanság ostorozza. A romlottság füstje úgy elborítja az egész világot, hogy mást sem lehet látni semerre, csak katonák seregeit, és mást sem hallani, mint kardok csattogását. Könyörgünk Istenhez, az Egy Igazhoz, hogy erősítse meg az Ő hatalmának hordozóit abban, ami helyreállítja a világot, és nyugalmat ad a nemzeteknek.

24.

A hatodik Taráz

A tudás Isten csodás adományainak egyike. Mindenki kötelessége hát, hogy megszerezze. A ma nyilvánvaló tudományok és anyagi eszközök az Ő tudása és bölcsessége által váltak elérhetővé, amint azt Levelekben és Táblákban kinyilatkoztatta Legmagasztosabb Tollán keresztül, mely Tollnak kincsestárából a bölcsesség és megnyilatkozás gyöngyszemei, valamint a világ tudománya és művészete kerülnek napvilágra.

25.          E Napon a föld titkai feltárulnak az ember szeme előtt. A gyors megjelenésű újságok lapjai valóban a világ tükrei. A lapok tükrözik a különböző népek és nemzetségek tetteit és törekvéseit. Tükrözik és ismertté is teszik azokat. Olyanok, mint egy halló, látó és beszélő tükör. Ez lenyűgöző és hatalommal bíró jelenség. Az újságírók vigyázzanak azonban, hogy gonosz érzelmektől és vágyaktól mentesek legyenek, és az igazságosság és méltányosság köntösét viseljék. Amennyire csak lehet, meg kell vizsgálniuk a helyzeteket, megbizonyosodni a tényekről, és csak azután írják le.

26.          Ami ezt a Bántalmazottat illeti, az újságokban megjelent tudósítások legtöbbje hamis. Magasztos rangjuk és jelentőségük alapján az elfogulatlan beszéd és az igazmondás úgy tekintendő, mint a tudás láthatárán ragyogó nap. Az eme Óceánból felemelkedő hullámok a világ népei számára láthatók, és a bölcsesség és megnyilatkozás Tollából kiömlő áradás mindenütt érzékelhető.

27.          A sajtóban azt írták, hogy e Szolga Teheránból elmenekült és Irakba ment. Kegyelmes Isten! Soha, egyetlen pillanatra sem rejtőzött el e Bántalmazott. Sokkal inkább mindenkor állhatatos és látható maradt az emberek szeme előtt. Soha nem hátráltunk, és soha nem is fogunk menekülni. Valójában a bolond emberek menekülnek Előlünk. Hazánkat Mi két lovas kíséretében hagytuk el, akik Perzsia és Oroszország tiszteletreméltó kormányait képviselték, mígnem megérkeztünk Irakba a dicsőség és hatalom teljességében. Isten dicsőíttessék! Az Ügy, melynek e Bántalmazott a Hordozója, olyan magasan áll, mint a menny és olyan sugárzóan ragyog, mint a nap. Az elrejtőzés nem érhet el e magaslatra, és félelemre vagy hallgatásra sincs semmi ok.

*

28.          A Feltámadás rejtélyei és az Utolsó Óra eseményei mindenki számára nyilvánvalóak, de az emberek nemtörődömségben szunnyadnak és hagyják, hogy fátylak burkolják be őket. „És [amikor] megáradnak a tengerek … és amikor az Írásokat kiterítik”[xi]. Isten igazságosságára! A Hajnal valóban felpirkadt, a fény felragyogott és az éjszaka visszavonulóban. Boldogok, akik megértik. Boldogok, akik eddig eljutottak.

29.          Dicsőítessék Isten! A Toll zavarban van, hogy mit írjon, a Nyelv ámul, hogy mit mondjon. Hallatlan megpróbáltatások dacára, és miután évekig bebörtönzés, raboskodást és súlyos csapásokat elszenvedtünk, most látjuk, hogy sokkal sűrűbb fátylak, mint amilyeneket már széttéptünk, ereszkedtek Közénk és az emberek közé, elhomályosítva látásukat, elsötétítve a megértés fényét. Mi több, azt is látjuk, hogy a készülődő újabb rágalmak sokkal alattomosabbak, mint a korábbiak.

30.          Ó, ti, a Bayán népe! Féljétek az irgalmas Urat. Nézzétek az elmúlt idők embereit. Mit cselekedtek és milyen jutalmat nyertek? Minden, amit mondtak puszta csalás volt és minden, amit tettek hasztalannak bizonyult, kivéve azokat, akiket Isten kegyesen megóvott hatalmával.

31.          Esküszöm Annak életére, Ki a világ Vágya! Ha valaki mérlegelné ezt szívében, minden világi ragaszkodás nélkül, akkor sietne a Legnagyobb Fény felé, megtisztítaná és megszabadítaná magát a hiú képzelgés porától és a meddő ábrándok füstjétől. Mi késztethette a múlt embereit a tévedésre, és ki vezette őket félre? Még mindig tagadják az igazságot, és csak a saját önző kívánságaik után futnak. E Bántalmazott csupán Isten kedvéért kiált hangosan. Aki úgy kívánja, forduljon ide, aki pedig nem, az forduljon el. Istennek bizony nincs szüksége senkire és semmire, akár a múltban vagy a jövőben.

32.          Ó, ti, a Bayán népe! Az olyanok, mint Hádí Dawlat-Ábádí[xii] – turbánnal és bottal[xiii] – voltak és ma is ők az ellenállás és akadályozás forrásai, oly annyira teletömik az embereket babonákkal, hogy azok még most is egy képzelt személy megjelenését várják egy képzelt helyről. Vigyázzatok, ó, megértő emberek.

33.          Ó, Hádí! Figyelj e megbízható Tanácsadó Hangjára: indulj el balról jobbra, azaz fordulj el a meddő ábrándtól a bizonyosság felé. Ne vezesd félre az embereket. Az isteni Égitest sugárzik, az Ő Ügye nyilvánvaló és jelei mindent átfogóak. Tekints Istenre, a Veszélyben Oltalmazóra, az Önmagától Valóra. Az Isten szerelmére mondj le a vezetésről és hagyd az embereket békében. Nem ismered a lényeges igazságot, nem ismerkedtél meg azzal.

34.          Ó, Hádí! Csak egy arcot mutass Isten ösvényén. Ha a hitetlenekkel jársz, magad is az vagy, az istenfélők társaságában pedig istenfélő. Elmélkedj az olyan lelkekről, akik feláldozták életüket és mindenüket abban az országban, hogy talán figyelmeztessenek és felébresszenek téged szunnyadásodból. Gondold meg: ki a kedvesebb, az, aki megőrzi testi épségét, életét és tulajdonát, vagy pedig az, aki mindenről lemond Isten ösvényén? Ítélj elfogulatlanul, és ne légy igazságtalan. Ragaszkodj az igazságossághoz és méltányossághoz, hogy ne használd a vallást csapdának önző indítékból, és ne tagadd meg az igazságot az arany kedvéért. A gonoszságod és a hozzád hasonlóké valóban olyan méreteket ölt, hogy a Dicsőség Tollát ilyen megjegyzésekre késztette. Féld Istent. Ő, Aki e Kinyilatkoztatást hírül hozta, kijelentette: „Ő minden körülmények között hirdetni fogja: ’Bizony, bizony Én vagyok Isten, és nincsen más Isten csak Én, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való.’”

35.          Ó, ti, a Bayán népe! Megtiltották nektek, hogy Isten szeretteivel érintkezzetek. Miért e tilalom és mi célból? Legyetek tisztességesek, az Istenre kérlek, és ne legyetek közömbösek. A belátással bíró emberek és a Legfőbb Szépség előtt e tilalom oka ismert és világos; arra való, hogy senki se fedezhesse fel (a Hádí) titkait és tetteit.

36.          Ó, Hádí! Sosem voltál a Mi társaságunkban, ezért nem ismered az Ügyet. Ne meddő képzelgéseid szerint cselekedjél. Ezektől eltekintve tanulmányozd alaposan az Írásokat saját szemeddel és gondolkodj el azon, ami történt. Szánd meg magad és Isten szolgálóit, és ne légy a konokság okozója, mint a régmúlt emberek. Az út eltéveszthetetlen, a bizonyíték világos. Váltsd az igazságtalant igazságossá, a méltánytalant méltányossá. Reménykedünk, hogy az isteni ihlet lehelete erőt adhat neked, és belső füled meghallhatja az áldott szavakat: „Mondd, Isten. Ám hagyd őket, hadd űzzék játékukat nyelvük köszörülésével!”[xiv] Te jártál ott (Cipruson), és láttad őt (Mírzá Yáhyá-t). Akkor beszélj most őszintén. Ne ferdítsd el a dolgot sem magad, sem az emberek előtt. Tudatlan és értesületlen is vagy. Hallgass e Bántalmazott Hangjára és siess az isteni tudás óceánja felé, hogy talán a megértés díszével büszkélkedhess, és mindenről lemondjál Istenen kívül. Figyelj e jó szándékú Tanácsadó Hangjára, Aki hangosan kiáltva, fedetlenül és láthatóan, a királyok és alattvalóik szeme láttára szólítja a világ népét, kivétel nélkül mindenkit Őhozzá, Ki az Örökkévalóság Ura. Ez az a Szó, melynek láthatáráról a biztos kegyelem napcsillaga sugárzik tündöklőn.

37.          Ó, Hádí! E Bántalmazott, minden világi ragaszkodástól mentesen, megfeszített erővel igyekszik kioltani az ellenségeskedés és gyűlölet tüzét, mely a föld népeinek szívében vadul lángol. Minden igazságos és tisztességes ember kötelessége, hogy hálát adjon Istennek – magasztaltassék Dicsősége – és előmozdítsa ezt a legfontosabb Ügyet, hogy a tűz fénnyé váljon, és a gyűlölet a szeretetnek és testvériségnek adjon helyet. Isten igazságosságára esküszöm! E Bántalmazottnak ez az egyetlen célja. E nagy jelentőségű Ügy hirdetése és Igazának bemutatása miatt Mi bizony sokféle szenvedést, nélkülözést és nyomorúságot tűrtünk el. Te magad tanúskodhatnál arról, amiről beszélünk, ha képes lennél őszintén szólni. Valóban, Isten az igazat mondja és mutatja az Utat. Ő az Erős, a Hatalmas, a Kegyes.

38.          Dicsőségünk legyen Bahá népével, kit sem az elnyomók zsarnoksága, sem az erőszakosak fölénye nem képes visszatartani Istentől, a világok Urától.

5. TAJALLÍYÁT (Ragyogás)

1.

Ez Isten, a Veszélyben Oltalmazó, a Magától Való levele

2.

Ő az, Aki Dicsőséges Birodalmából hall.

3.            Isten tanúsítja, hogy nincsen más Isten csak Ő, és hogy Az, Aki megjelent a Rejtett Misztérium, a Féltőn Óvott Jel, a Legnagyobb Könyv minden népnek, és a bőkezűség Mennyországa az egész világ számára. Ő a Leghatalmasabb Jel az emberek között és a legfenségesebb tulajdonságok Hajnala a teremtés birodalmában. Általa testet öltött az, ami időtlen idők óta el volt rejtve és el volt fedve az emberek szeme elől. Ő Az, Akinek Megnyilvánulását a mennyei Írások régmúlt korokban és nemrég előre jelezték. Aki elismeri hitét Őbenne, az Ő jeleiben és bizonyságaiban, az bizony elismeri azt, amit a Nagyság Nyelve kifejezett még a föld és ég teremtése és a Nevek Királyságának kinyilvánítása előtt. A tudás óceánja Általa hullámzik az emberiségnek és az isteni bölcsesség folyama Általa ömlik ki Isten, a Napok Urának intésére.

4.            Jó a józan ítéletű embernek, aki felismeri és felfogja az Igazat, és jó azoknak, akiknek halló fülük van, hogy hallgassák az Ő édes Hangját. És jó a kéznek, mely oly határozottsággal fogadja az Ő Könyvét, mely Istentől, ennek és a következő világnak az Urától való. És jó a komoly vándornak, aki siet az Ő dicső Látóhatárához, és jó annak, aki elég erős, hogy sem az uralkodók túlnyomó hatalma, sem vallási vezetők által szított zűrzavar nem képes megrendíteni. De jaj annak, aki visszautasítja Isten kegyelmét és bőkezűségét, és megtagadja az Ő gyengéd irgalmát és hatalmát; az ilyen ember valóban azok közé számíttatik, akik örökkön örökké megtagadták Isten bizonyságát és bizonyítékát.

5.            Nagy az áldás azon, aki e Napon mindent elvet, ami az embereknél szokásos és abba kapaszkodik, amit elrendelt Isten, a Nevek Ura és minden teremtett dolgok Alkotója, Ő, Ki az örökkévalóság egéből jött el a Legnagyobb Név ereje által, olyan legyőzhetetlen hatalommal felruházva, hogy a föld összes hatalma sem képes Néki ellenállni. Erről tesz tanúbizonyságot Minden Könyvek Anyja a Legmagasztosabb Helyről szólva.

6.            Ó, ’Alí-Akbar![xv] Mi ismételten hallottuk hangodat és válaszoltunk neked olyasmivel, amivel az egész emberiség dicsérete sem versenghet; melyből a megfontoltak a Mindenek Felett Irgalmas mondásainak édes illatát lélegzik be, az Ő igaz szerettei a mennyei újraegyesülés ízét érzékelik és a kiszáradt szomjazók a víz csobogását fedezik fel, mely valóban maga az élet. Áldott az ember, aki elér oda, és felismeri azt, mi ebben a pillanatban árad Isten, a Veszélyben Oltalmazó, a Mindenható, a Mindenek Felett Bőkezű Tollából.

7.            Tanúsítjuk, hogy arcod Isten felé fordítottad és messze utaztál, amíg eljutottál az Ő színe elé és hallgattál e Bántalmazott Hangjára, Kit börtönbe vetettek azok gonosztettei miatt, akik nem hisznek Isten jeleiben és bizonyságaiban, és tagadják e mennyei kegyelmet, mely által az egész világ felragyogott. Áldott az arcod, mert Őfelé fordult, és füled, mert hallotta Hangját, és a nyelved, mert zengte Isten, az urak Urának dicséretét. Kérjük Isten kegyes segítségét számodra, hogy az Ő Ügye előmozdításának lobogójává váljál, és hogy képes legyél Hozzá közeledni minden időben és minden körülmények között.

8.            Mi megemlékezünk Isten választottairól és az Ő szeretteiről abban az országban, és átadjuk nékik annak örömteli hírét, ami az ő tiszteletükre leküldetett Uruk megnyilatkozásának Királyságából, Ki az Elszámolás Napjának korlátlan Ura. Említs Engem nékik és világosítsd meg őket Szavaim tündöklő dicsőségével. Urad bizony a Kegyes, a Bőkezű.

9.            Ó, te, ki Dicséretemet magasztalod! Halljad, mit tulajdonít Nékem a zsarnokság népe napjaimban. Némelyik azt mondja: „Istenséget követel Magának”; mások azt: „Isten elleni hazugságot terjeszt.” Ismét mások szerint: „Azért jött, hogy szakadást szítson.” Aljasak és nyomorultak. Ám, valójában meddő képzelgéseik rabjai.

10.          Most abbahagyjuk az ékesen szóló nyelv[xvi] használatát. Urad bizony a Mindenható, a Korlátozatlan. Inkább perzsául beszélünk, hogy talán Perzsia népének egytől egyig tudomására jussanak az irgalmas Úr kijelentései és elkezdje az Igazságot felfedezni.

11.

Az első Tajallí,

mely az Igazság Napcsillagából felderengett, Isten megismerése – magasztaltassék Dicsősége. És az örökkévaló napok Királyának megismerése semmi más módon nem érhető el, csak Annak felismerése által, Ki a Legnagyobb Név Hordozója. Ő bizony a Sínai szónoka, Aki most a Kinyilatkoztatás trónusán ül. Ő a Rejtett Misztérium és a Féltőn Óvott Jel. Isten minden korábbi és későbbi Könyvét az Ő dicsérete és Dicsőségének magasztalása ékesíti. Ő tűzte ki a tudás lobogóját a világban, és Isten egységének jelvényét Ő bontotta ki a népek előtt. Isten Színe elé jutni kizárólag az Ő jelenlétének elérésével lehet. Minden, ami időtlen idők óta el volt rejtve és el volt fedve, most az Ő hatalma által feltárult. Az Igazság erejével öltött testet Ő és kiejtett egy Szót, mely mindenkit a mennyekben és a földön megdöbbentett, azokon kívül, akiket a Mindenható tetszése szerint kivételezett. Az igaz Istenhit és az Ő felismerése csak annak elfogadása által lehet teljes, amit Ő kinyilatkoztatott és mindannak betartása által, amit Ő elrendelt és leírt a Könyvben a Dicsőség Tollával.

12.          Azok, akik az Ő beszédének óceánjába mártóznak, minden időkben a legnagyobb figyelmet kell szenteljék az isteni eredetű szabályoknak és tiltásoknak. Az ő előírásai jelentik valóban a leghatalmasabb erődítményt a világ védelmére és népei megóvására – világító fényt azoknak, akik felismerik és elismerik az igazságot, és tűzet azoknak, akik elfordulnak és tagadják azt.

13.

A második Tajallí

állhatatosnak maradni Isten Ügyében – magasztaltassék Dicsősége – és rendíthetetlennek lenni az Iránta való szeretetben. Ez semmi más módon nem érhető el, csak az Ő teljes elismerésével; és a teljes elismerés nem érhető el, csak az áldott szavakba vetett hittel: „Ő azt teszi, amit csak akar.” Aki kitartóan ragaszkodik e fenséges szóhoz, és mélyen merít a benne rejlő kijelentés élő vizéből, az olyan állhatatossággal telik el, hogy a világ minden könyve sem képes eltéríteni őt a Minden Könyvek Anyjától. Ó, mily dicső ez a fennkölt állapot, e magasztos rang, ez a végső cél!

14.          Ó, ’Alí-Akbar! Nézd mily nyomorult a hitetlenek állapota. Mind a szavakat hajtogatják: „Bizony Ő dicsőítendő a cselekedeteiben és az Ő parancsolatainak engedelmeskedni kell.”[xvii] Ennek dacára, ha Mi olyasmit jelentünk ki, ami csak egy hajszálnyira is eltér az önző útjuktól és vágyaiktól, megvetően visszautasítják. Mondd: soha senki sem foghatja fel Isten tökéletes bölcsességének sokféle követelményeit. Valóban, ha Ő kijelentené, hogy a föld a mennyország, senkinek sincs joga megkérdőjelezni a hatalmát. Ez az, amiről a Bayán Pontja tanúbizonyságot tett mindenben, ami Néki leküldetett igazsággal Isten parancsára, Aki a Hajnal hasadását előidézte.

15.

A harmadik Tajallí

a művészetről, mesterségről és a tudományokról szól. A tudás az ember életének szárnyakat ad, és létrát a felemelkedéséhez. Mindenkinek kötelessége ezekben jártasságot szerezni. Olyan tudományok ismeretét kell azonban elsajátítani, melyek a föld népeinek hasznára válhatnak, és nem olyanokét, melyek szavakkal kezdődnek és szavakkal végződnek. A tudósok és mérnökök valóban nagy hatással vannak a világ népeire. Ezt tanúsítja a Minden Könyvek Anyja az Ő visszatérésének napján. Boldogok, akiknek halló fülük van. A tudás bizony igazi kincs az ember számára, a dicsőség, a jótét, az öröm, a felemelkedés, a vidámság és boldogság forrása. Így szól a Nagyság Nyelve e Legnagyobb Börtönben.

16.

A negyedik Tajallí

az Istenségről, isteni eredetűről és hasonlóról szól. Ha a belátással bíró ember a tekintetét az áldott, a testet öltött Lótuszfára és annak gyümölcseire vetné, azáltal oly gazdagnak érezné magát, hogy minden mástól függetlenné válna és megvallaná hitét abban, amit a Sínai szónoka jelentett ki a Kinyilatkoztatás trónusáról.

17.          Ó, ’Alí-Akbar! Ismertesd meg az emberekkel a te Urad szent verseit és tudasd velük az Ő egyenes Ösvényét, az Ő hatalmas Kijelentését.

18.          Mondd: Ó, emberek, ha igazságosan és méltányosan ítéltek, tanúskodni fogtok mindannak az igazáról, mi a Legmagasztosabb Tollból kiáramlott. Ha a Bayán népe vagytok, akkor a Perzsa Bayán jól fog vezetni titeket és elegendő bizonyságul fog szolgálni néktek; ha a Korán népe vagytok, akkor fontoljátok meg a Kinyilatkoztatást a Sínai hegyen és a Hangot a Csipkebokorból, mely ’Imrán Fiát (Mózest) szólította.

19.          Kegyelmes Isten! Az volt a szándék, hogy az Egy igaz Isten megnyilvánulásának idejére az Ő felismerésének képessége kifejlődött, megérett és csúcspontját elérte volna. Most azonban világosan megmutatkozott, hogy a hitetleneknél ez a képesség csökevényes maradt, valójában elfajult.

20.          Ó, ’Alí! Amit a Csipkebokortól elfogadtak, azt most megtagadják elfogadni Attól, Ki a létezés világának a Fája. Mondd: ó, a Bayán népe, ne beszéljetek a szenvedélyetek és önző vágyaitok parancsa szerint. A föld legtöbb népe igaznak vallja a Csipkebokorból elhangzott áldott Igét.

21.          Isten igazságosságára! Ha nem a dicshimnusz miatt, melyet az isteni Kinyilatkoztatás Hírnöke zengett, e Bántalmazott soha nem ejtett volna ki egy szót, mely rémületet kelthet a tudatlanok szívében és enyészetre késztetheti őket. Annak dicsőítésével foglalkozva, Akit Isten ki fog nyilvánítani – magasztaltassék az Ő Megnyilvánulása – a Báb a Bayán elején mondja: „Ő Az, Aki minden körülmények között hangoztatni fogja, ’Bizony, bizony, Én vagyok az Isten, nincsen más Isten csak Én, minden teremtett dolgok Ura. Valóban, Rajtam kívül mind az Én teremtményeim. Ó, teremtményeim! Egyedül Engem imádtok.’” Hasonlóképpen máshol a Báb magasztalva Annak Nevét, Ki meg fog nyilvánulni, azt mondja: „Én lennék az első, ki imádja Őt.” Tehát el kellene gondolkozni az ’Imádó’ és az ’Imádott’ jelentésén, hogy a föld népe talán részesülhessen egy cseppnyit az isteni tudás óceánjából, és képessé válhasson e Kinyilatkoztatás nagyságát felfogni. Valóban megjelent Ő és megoldotta nyelvét, hogy hirdesse az Igazságot. Jó annak, aki felismeri és elismeri az igazságot, és jaj a makacsoknak és önfejűeknek.

22.          Ó, ti, a föld nemzetségei! Nyissátok fületeket a Hangra, mely a világot beárnyékoló isteni Lótuszfából hangzik, és ne legyetek a földi zsarnokok népéből valók – akik megtagadják Isten Megnyilvánulását, legyőzhetetlen hatalmát és lemondanak az Ő kegyeiről – ők bizony megvetendőknek számíttatnak Istennek, az egész emberiség Urának Könyvében.

23.          A Dicsőség, mely gyengéd Irgalmam láthatárán feldereng, szálljon rád és mindenkire, ki veled van és hallgat a szavaidra Isten, a Mindenható a Mindenek Felett Dicsőített Ügyéről.

6. KALIMÁT-I-FIRDAWSÍYYIH (Paradicsomi Szavak)

1.

Ő Az, Aki az igazság erejével beszél a Megnyilatkozás Királyságában

2.            Ó, ti az igazságosság és méltányosság megtestesítői, a tisztesség és mennyei adományok megnyilvánulásai! Könnyezve és panaszosan kiált fennhangon e Bántalmazott és mondja: Ó, Isten, én Istenem! Ékesítsd szeretteid fejét a lemondás koronájával és öltöztesd templomukat a becsületesség köntösével.

3.            Bahá népének kötelessége, hogy beszédük erejével az Urat győzelemre vigyék, és jó tetteikkel és jellemükkel intsék az embereket, mivel a tettek nagyobb benyomást gyakorolnak, mint a szavak.

4.            Ó, Haydar-’Alí![xviii] Szálljon rád Isten dicsérete és az Ő dicsősége. Mondd: Őszinteség, erény, bölcsesség és tiszta jellem az ember felemelkedését segíti, míg becstelenség, csalás, tudatlanság és képmutatás alantassághoz vezetnek. Az életemre! Az ember kiválósága nem a díszektől és gazdagságtól függ, hanem sokkal inkább az erényes viselkedésétől és igaz megértéstől. Perzsiában a legtöbben a megtévesztés és meddő ábrándok árjában merültek el. Mily nagy a különbség ezen emberek és az olyan bátor lelkek állapota között, akik túljutottak a nevek tengerén és sátrukat a világtól való elszakadás óceánjának partjain verték fel. A jelen nemzedékből bizony csupán néhányan érdemelték ki, hogy a legmagasabb Paradicsom galambjainak turbékolását hallhassák. „Kevés az én szolgáim között az, aki igazán hálás.”[xix] Az emberek többnyire babonákban lelik kedvüket. Egy csöppet a káprázat tengeréből többre becsülnek, mint a bizonyosság óceánját. Nevekhez ragaszkodva megfosztják magukat a belső valóságtól, és hiú képzelgésekbe kapaszkodva távol maradnak a mennyei jelek Hajnalától. Adja Isten néked kegyes segítségét, hogy minden körülmények között szétzúzd a babona bálványait és letépd az emberi képzelgés fátylait. A hatalom Isten kezében van, Ki a kinyilatkoztatás és ihlet Kútfeje és a Feltámadás Napjának Ura.

5.            Hallottuk, amit a kérdéses személy említett a Hit bizonyos tanítóiról. Bizony, az igazat mondta. Néhány meggondolatlan lélek Isten nevében járja az országot aktívan rombolva Isten Ügyét, és azt nevezik Isten Szava hirdetésének és tanításának; annak dacára, hogy a Hit tanítóitól elvárt tulajdonságok ragyogón sugároznak, mint a csillagok, az isteni Táblák egén át mindenütt. Minden elfogulatlan ember tanúsítja, és minden belátással bíró személy nagyon jól tudja, hogy az Egy igaz Isten – magasztaltassék Dicsősége – szüntelenül hangoztatta és kifejtette mindazt, ami felemeli és felmagasztalja az emberek gyermekeinek rangját és állapotát.

6.            Bahá népe mint a gyertya tündöklőn ég az összejöveteleken, és szigorúan tartja magát ahhoz, ami Isten szándékában áll. Ez a rang magasan minden más rang felett áll. Jó annak, aki elvetette a dolgokat, amiket a világ népe birtokol, csak azután sóvárogva, ami Istené, az örökkévalóság Korlátlan Uráé.

7.            Mondd: Ó, Isten, én Istenem! Te látsz engem Akaratod körül keringve, szememet a Te bőkezűséged láthatára felé fordítva, áhítozva várva Jótéteményeid napjából sugárzó ragyogó fények megjelenését. Könyörgöm Hozzád, ó, Te, minden értő szív Kedvese és a Hozzád közelállók Vágya, add, hogy a Te szeretteid teljesen elszakadhassanak saját hajlamaiktól, csak ahhoz ragaszkodva, ami Néked tetszik. Ékesítsd fel őket, ó, Uram, a becsületesség ruhájával és világítsd meg őket a világtól való elszakadás fényének ragyogásával. Szólítsd aztán segítségükre a bölcsesség és beszéd seregeit, hogy magasztalhassák Szavadat teremtményeid között és hirdethessék Ügyedet szolgáidnak. Bizony, Te azt teheted, amit csak akarsz, és kezedben tartod minden dolgok gyeplőjét. Nincsen más Isten csak Te, a Hatalmas, a Mindig Megbocsátó.

8.            Ó, te, ki tekinteted Arcom felé fordítottad! Mostanában olyasmi történt, ami Nékem nagy szomorúságot okoz. Bizonyos rossztevők, akik Isten Ügyéhez tartozónak vallják magukat, oly tetteket követtek el, melyek az őszinteség, tisztesség, igazságosság és méltányosság oszlopait megrengetik. Egy ismert egyén, akit a legnagyobb kedvességgel és kegyekkel halmoztunk el, oly cselekedeteket hajtott végre, melyek Isten szemét könnyekre fakasztják. Korábban figyelmeztetésnek és előrejelzésnek adtunk kifejezést, aztán néhány évig titokban tartottuk a dolgot azért, hogy az illető hátha meggondolja magát és megbánást mutat. De minden hiába. Végül minden erejét arra fordította, hogy bemocskolja Isten Ügyét minden ember előtt. Széttépte a méltányosság fátylát, és nem ismert kegyelmet sem maga, sem Isten Ügye iránt. Most azonban bizonyos egyének tettei sokkal súlyosabb gondot okoznak, mint az előző személyé. Könyörögj Istenhez, az Egy Igazhoz, hogy kegyesen visszavonásra és megbánásra késztesse a meggondolatlanokat. Bizony, Ő a Megbocsátó, a Bőkezű, a Legnagylelkűbb.

9.            Napjainkban mindenki kötelessége, hogy erősen ragaszkodjék az egységhez és az egyetértéshez, és hogy szorgalmasan munkálkodjék Isten Ügyének terjesztésén, hogy netán a csökönyös lelkek elérhessék azt, ami maradandó jóléthez fog vezetni.

10.          Röviden, a különféle szekták közti nézeteltérések gyengeséghez vezettek. Mindegyik szekta kiszemelt egy utat magának és kapaszkodik egy bizonyos vezérfonalba. Nyilvánvaló vakságuk és tudatlanságuk ellenére felettébb büszkék éleslátásukra és tudományukra. Közöttük vannak misztikusok, akik Iszlám hitűnek vallják magukat, és akik közül némelyek elmerülnek abban, ami lustasághoz és elzárkózáshoz vezet. Istenre esküszöm! Ez lealacsonyítja az embert és gőgössé teszi. Az embernek eredményeket kell felmutatnia. Aki nem terem gyümölcsöt, a Lélek [Jézus] szavaival élve olyan, mint a terméketlen fa, márpedig egy terméketlen fa csak a tűzre jó.[xx]

11.          Az, amit az előbb említett személyek állítanak az Isteni Egység fokozatait illetően, nem kis mértékben vezetnek tétlenséghez és hiú képzelgésekhez. E halandó emberek nyilvánvalóan elvetik a különböző fokozatok közötti különbséget, és arra jutottak, hogy magukat Istennek tekintsék, már pedig Isten mérhetetlenül magasan áll minden dolgok felett. Minden teremtett lényben megnyilvánulnak azonban az Ő jelei, melyek csupán Belőle áradó kisugárzások, de nem Önmaga. Mindezek a jelek visszatükröződnek és láthatók a létezés könyvében. Az írott tekercsek, melyek a világegyetem formáját és struktúráját feljegyzik, valójában egy hatalmas könyvet alkotnak. Ebben minden éleslátó ember megtalálhatja azt, ami elvezetné az Egyenes Ösvényre, és melyen elérhetné a Nagy Kijelentést. Nézd a nap sugarait, melyek fénye a világot bevilágítják. A sugarak a napból áradnak és felfedik természetét, de nem azonosak magával a nappal. Minden, ami a földön megismerhető bőven igazolja Isten hatalmát, tudását és Bőkezűségének áradását, míg Ő Maga mérhetetlenül magasan áll minden teremtmény felett.

12.          Krisztus ezt mondta: „Hálákat adok néked, Atyám, … hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és az értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted.”[xxi] A bölcs Sabzivár[xxii] kijelentette: „Sajnos nincsenek halló fülek, különben a Sínai Bokor suttogása lenne hallható minden fáról.” Egy filozófusnak írt Táblánkban, aki érdeklődött az Elemi Valóság jelentése iránt, Mi ezekkel a szavakkal illettük a híres bölcset: „Ha ez a mondás tényleg tőled van, hogyan lehetséges, hogy elmulasztottál a Hívásra figyelni, melyet az Ember Fája emelt a világ legfenségesebb magasságaiból? Ha hallottad a hívást, de félelem és saját életed mentése miatt közömbös maradtál, akkor olyan ember vagy, aki soha nem volt és nem is lesz említésre méltó; ha pedig nem hallottad a hívást, akkor hiányzik a halló érzéked.” Röviden, ilyen emberek azok, akiknek szava a világ büszkesége, de tetteik a nemzetek szégyene.

13.          Bizony, Mi megfújtuk a Harsonát, mely nem más, mint az Én Dicsőséges Tollam, és lám, az emberiség elenyészett tőle, kivéve azokat, akiket Istennek kedve volt megmenteni Irgalma zálogául. Ő a nagylelkűség Ura, az Örök Úr.

14.          Ó, papok serege! Elítélitek e Tollat, melynek meghallgatására a megnyilatkozás királysága felkészült, amint felemelte átható hangját, és melynek nagyszerű és dicső témája mellett minden más téma jelentéktelenné halványul? Féljétek Istent, és ne saját meddő ábrándjaitokat és romlott képzelgéseiteket kövessétek, hanem Őt, Ki eljött hozzátok tagadhatatlan tudással és megingathatatlan bizonyossággal felruházva.

15.          Dicsőítessék Isten! Az ember kincse a beszéde, e Bántalmazott mégis fékezte Nyelvét, mert a hitetlenek lesben állnak; de Isten, minden világok Ura védelmet nyújt. Bizony, Belé helyezzük Mi bizalmunkat, és Rá bízzuk minden dolgunkat. Mindenek Felett Elégséges Ő Nekünk és minden teremtett dolognak. Ő Az, Kinek intésére és parancsának erejével a korlátlan hatalom Napcsillaga tündöklőn felragyogott a világ láthatárán. Jó annak, aki észleli és felismeri az Igazságot, és jaj a csökönyösnek és hitetlennek.

16.          E Bántalmazott mindig szimpátiával kezelte a bölcseket. Bölcsnek nevezzük azokat az embereket, akiknek tudása nem szorítkozik a puszta szavakra, hanem életük gyümölcsöző és maradandó eredményeket mutat fel. Mindenkinek kötelessége, ezeket az áldott lelkeket tisztelni. Boldogok, akik Isten előírásait betartják; boldogok, akik felismerik az Igazságot; boldogok, akik minden ügyet elfogulatlanul ítélnek meg, és erősen kapaszkodnak az Én sérthetetlen Igazságosságom Kötelébe.

17.          Perzsia népe elfordult Tőle, Aki a Védelmező, a Segítő. Ragaszkodnak a bolondok hiábavaló képzelgéseihez és belegabalyodtak. Oly erősen kitartanak a babonák mellett, hogy semmi más nem tudja elválasztani őket, mint Isten hatalmas karja – magasztaltassék a Dicsősége. Könyörögj a Mindenhatóhoz, hogy az isteni hatalom ujjaival távolítsa el a fátylakat, melyek a különböző népeket és nemzetségeket kizárják, és hogy ezek eljuthassanak ahhoz, ami elősegíti a biztonságot, a haladást és a fejlődést, hogy siethessenek a hasonlíthatatlan Barát felé.

18.          Isten Szava, melyet Abhá Tolla kinyilatkoztatott és felírt a Legmagasztosabb Paradicsom

első levelére,

így szól: Bizony mondom, az Istenfélelem volt mindig is a biztos védelem és a csalhatatlan erődítmény a világ minden népének. Ez az emberiség védelmének fő alapja és megóvásának legfőbb eszköze. Valóban, van az embernek egy tulajdonsága, ami visszatartja és megvédi mindattól, ami méltatlan és helytelen. Ezt szégyenérzetnek nevezik. Sajnos ez csak kevesekben van meg, nem mindenki rendelkezett és rendelkezik vele.

19.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

második levelére

feljegyzett, a következő: A Legmagasabb Tolla figyelmezteti most, ebben a percben a tekintély hordozóit és a hatalom forrásait, nevezetesen a királyokat, uralkodókat, államfőket, a papokat és bölcseket, valamint megparancsolja nékik, hogy védelmezzék a vallás ügyét és ragaszkodjanak hozzá. A vallás valójában a legfőbb eszköz a rend megalapozásához a világban és a népei közötti békéhez. A vallás oszlopainak gyengülése erősíti az ostobákat, felbátorítja, és egyre gőgösebbé teszi őket. Bizony mondom: Minél inkább hanyatlik a vallás, annál súlyosabb az istentelenek konoksága. Ez végül is csak káoszhoz és felforduláshoz vezethet. Halljatok Engem, ó, tisztánlátó emberek, és vigyázzatok ti, kik ítélőképességgel rendelkeztek!

20.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

harmadik levelére

feljegyzett, ez: Ó, ember fia! Ha szemed az irgalom felé fordul, mondj le arról, ami neked használ, és törekedj arra, ami az emberiségnek válik majd hasznára. És ha szemed az igazságosság felé fordul, akkor válaszd felebarátod számára azt, amit magadnak is választanál. Alázat felmagasztalja az embert a dicsőség és erő egébe, míg büszkeség lealacsonyítja a boldogtalanság és hitványság mélységeibe.

21.          Ó, Isten népe! Nagy ez a Nap és hatalmas a Szólítás! Egyik Táblánkban e magasztos szavakat nyilatkoztattuk ki: „Ha a szellem világa teljesen a hallás érzékévé változna át, akkor érezhetné magát érdemesnek arra, hogy hallgassa a Hangot, mely a Legmagasabb Látóhatárról hív; mert egyébként ezek a hazug mesékkel eltömött fülek soha sem voltak és most sem alkalmasak annak hallására.” Jó azoknak, akik odafigyelnek, és jaj az önfejűeknek.

22.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

negyedik levelére

feljegyzett, a következő: Ó, Isten népe! Kérjed az Egy Igazat – dicsőítessék a Neve –, hogy óvja meg kegyesen az uralom és hatalom hordozóit az ego és a vágy sugallataitól, és szórja rájuk az igazságosság és vezetés sugarait.

23.          Őfelsége Mohamed sah, kiváló rangja dacára két gyalázatos tettet követett el. Az egyik a száműzetési parancs volt a Kegyelem és Bőkezűség Birodalmainak Urát, az Első Pontot illetően; a másik az államvezetés és irodalmi teljesítmény Hercegének meggyilkolása.[xxiii]

24.          A királyok hibái éppoly nagyok lehetnek, mint előnyeik. A király, akit a hatalom gőgje nem térít el az igazságosságtól, sem a gazdagság, luxus, dicsőség és a seregek és légiók feletti rendelkezése nem fosztja meg a méltányosság napcsillagának fényétől, az magas rangot és fenséges helyet fog elfoglalni a magasságbéli Gyülekezetben. Mindenki köteles egy ilyen nemes lelket segíteni és kedvességgel elhalmozni. Jó a királynak, aki szenvedélyein erős kézzel uralkodik, haragját kordában tartja és az igazságosságot, becsületességet jobban szereti, mint az igazságtalanságot és zsarnokságot.

25.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

ötödik levelére

feljegyzett, ez: Mindenek felett a legnagyobb ajándék és a legcsodásabb áldás valaha is és a jövőben is a Bölcsesség. Ő az ember csalhatatlan Védelmezője. Ő segíti és erősíti. A Bölcsesség Isten Követe és Nevének, a Mindentudónak a Kinyilatkoztatója. Általa válik az ember kiemelkedő rangja nyilvánvalóvá és láthatóvá. A létezés iskolájában a mindentudó és legfőbb Tanító. A Bölcsesség a nagy méltósággal felruházott Vezető. Nevelő hatásának köszönhetően a földi lényeket oly csillogó lélek tölti el, mely túlragyogja a mennyeket. Az igazságosság városában ő az egyedülálló Szónok, Aki a kilencedik[xxiv] évben fénybe borította a világot e Kinyilatkoztatás örömhíreivel. És a bölcsességnek e páratlan Forrása volt az, ami a világ kezdetén a belső jelentés lépcsőjén felemelkedett, és az isteni Akarat működésén keresztül a beszéd trónjára emeltetvén, két szót ejtett ki. Az első kihirdette a jutalom ígéretét, míg a második a büntetésre való baljós figyelmeztetésnek adott hangot. Az ígéret reményt keltett, a figyelmeztetés félelmet. Ily módon a világ rendje ez iker elveken szilárdan megalapíttatott. Magasztos a Bölcsesség Ura, a Nagy Bőkezűség Birtokosa.

26.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

hatodik levelére

feljegyzett, a következő: Az emberek fénye az igazságosság. Ne oltsátok ki az elnyomás és zsarnokság ellenkező szeleivel. Az igazságosság célja, hogy megjelenjen az egység az emberek között. Az isteni bölcsesség óceánja e magasztos szóban hullámzik, míg a világ könyvei nem képesek belső jelentését befogadni. Ha az emberiség eme öltözékkel ékeskedne, meglátnák a kijelentés napcsillagát, „… akkor Allah mindegyiküket kárpótolja az ő [mindent] magában foglaló teljességéből”[xxv] a világ láthatárán tündöklőn ragyogva. Becsüljétek meg e kijelentést; nemes gyümölcs ez a Dicsőség Tollának Fájáról. Boldog az ember, aki hallgat rá és megtartja a szabályait. Bizony mondom, bármi, ami Isten Akaratának egéből leküldetett, eszköz a világ rendjének megalapozásához és a népek közötti egység és testvériség előmozdításához. Emígyen szól e Bántalmazott Nyelve Legnagyobb Börtönéből.

27.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

hetedik levelére

feljegyzett, ez: Ó, ti bölcsek a nemzetek között! Csukjátok be szemeteket az idegenkedés elől, és szegezzétek tekinteteket az egységre. Kitartóan ragaszkodjatok ahhoz, ami az egész emberiség jólétéhez és nyugalmához vezet. Ez a maroknyi föld csak egyetlen haza és egyetlen lakhely. Illendő néktek, hogy levessétek az elidegenítő kérkedést, és fordítsátok szíveteket arra, ami összhangot biztosít. Bahá népének szemében az ember dicsőségét a tudása, a becsületes viselkedése, a dicséretreméltó jelleme, a bölcsessége jelenti, és nem a nemzetisége vagy tisztsége. Ó, a föld népe! Becsüljétek meg e mennyei szót. Valóban, ez egy hajóhoz hasonlítható a tudás tengerén és világító fényhez az észlelés birodalmában.

28.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

nyolcadik levelére

feljegyzett, a következő: Az iskoláknak a vallás alaptanaira kell nevelniük a gyermekeket úgy, hogy az Isten Könyveiben feljegyzett Ígéret és Fenyegetés megóvhassa őket a tiltott dolgoktól, és felékesíthesse őket a parancsolatok palástjával; de ezt oly módon, hogy ne vezessen a gyermekeket megrontó tudatlan fanatizmushoz és vakbuzgósághoz.

29.          Az Igazságosság Házának Megbízottai kötelesek együtt tanácskozni azokról a dolgokról, melyek külsőleg tekintve nem nyilatkoztattak ki a Könyvben, és végrehajtani, amit jónak látnak. Valóban, Isten azt fogja sugalmazni nékik, amit akar, és Ő bizony a Mindenről Gondoskodó, a Mindentudó.

30.          Korábban elrendeltük, hogy az emberek két nyelvet használjanak, de erőfeszítéseket kell tenni egyetlen nyelv érdekében, hasonlóképpen a világ írásait illetően is, azért, hogy az emberek ne fecséreljék életüket, ne pazarolják idejüket különböző nyelvek tanulásával. Akkor majd az egész földet egy városnak, egy országnak fogják tekinteni.

31.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

kilencedik levelére

feljegyzett, ez: Minden dolgokban mérsékletesség kívánatos. Ha bármit végletekbe visznek, az a gonosz forrásává válik. Nézd a nyugati civilizációt, mennyire felzaklatja és nyugtalanítja a világ népeit. Egy pokolgépet találtak ki, mely a rombolás oly kegyetlen fegyverének bizonyul, amilyet még soha senki sem látott vagy hallott. A tisztulás ilyen mélyen gyökerező és nyomasztó romlottságból csak úgy érhető el, ha a világ népei egy közös cél érdekében összefognak, és egy egyetemes hitet elfogadnak. Nyisd ki füled e Bántalmazott Hívására és ragaszkodj erősen a Kisebb Békéhez.

32.          Különös és elképesztő dolgok léteznek a földben, de ezek az emberi elme és megértés elől el vannak rejtve. E dolgok képesek a föld teljes atmoszféráját megváltoztatni, és a szennyezés, amit okoznak, halálosnak bizonyulna. Nagy Isten! Meglepő dolgot láttunk. Villámot vagy hasonló erőt irányított egy kezelő és szándéka szerint mozgatta. Felmérhetetlenül magasztos az Erő Ura, Aki feltárta, amit akart az Ő nyomatékos és legyőzhetetlen parancsa által.

33.          Ó, Bahá népe! Kinyilatkoztatott parancsolataink mindegyike hatalmas védőbástyát jelent a létezés világának megőrzésére. E Bántalmazott valóban semmi mást nem kíván, csak a ti biztonságotokat és felemelkedéseteket.

34.          Az Igazságosság Házának tagjait intjük és parancsoljuk nekik, hogy a férfiak, nők és gyerekek védelmét és oltalmazását biztosítsák. Rájuk hárul a kötelesség, hogy messzemenően szemmel tartsák a nép érdekeit mindenkor és minden körülmények között. Áldott az uralkodó, aki felmenti a rabokat, és a gazdag, aki gondoskodik a szegényekről, és az igazságos, aki megvédi az elnyomottak jogait a rossztevők ellen, és boldog a megbízott, aki betartja azt, amit az Elrendelő, az Örök Úr előírt néki.

35.          Ó, Haydar-’Alí! Dicsőségem és Dicsőítésem legyen véled. Tanácsaim és intelmeim átölelik a világot. Mégis, öröm és jókedv helyett szomorúságot okoznak, mert néhányan azok közül, akik állítják, hogy szeretnek Engem, gőgössé váltak és olyan szenvedést hoztak Rám, amilyet sem a korábbi vallások követői, sem Perzsia papjai nem okoztak soha.

36.          Már mondtuk: „Bebörtönzésem nem bánt Engem, sem mindaz, ami történt Velem ellenségeim keze által. Ami bánt Engem, az a szeretteim viselkedése, akik bár a Nevemet viselik, mégis olyasmit követnek el, ami Szívemet és Tollamat panaszra indítják.” Hasonló szavakat újra és újra kinyilat­koztattunk, a meggondolatlanok még sem vették hasznát, mivel saját gonosz szenvedélyeik és romlott vágyaik rabjai. Kérd az Egy Igaz Istent, hogy mindenkinek segítsen tetteit megbánni és Hozzá visszatérni. Amíg az ember természete gonosz szenvedélyekhez vezet, a bűnözés és törvénytelenség fog eluralkodni. Éltetjük a reményt, hogy az isteni hatalom keze és a mennyei áldások áradása fenntartja az embereket, felruházza őket a megbocsátás és bőkezűség köntösével, és megvédi őket az ellen, ami az Ő Ügyének ártana a szolgái között. Ő bizony a Hatalmas, a Mindenek Felett Erős, és Ő a Mindig Megbocsátó, az Irgalmas.

37.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

tízedik levelére

feljegyzett, a következő: Ó, föld népe! Elkülönülve élni és aszkézist gyakorolni Isten előtt nem elfogadható. Azoknak, akik belátással és megértéssel rendelkeznek, illendő, hogy ahhoz tartsák magukat, ami sugárzó örömet okoz. Az olyan praktikák, melyek a meddő ábránd ágyékából erednek vagy a babona ölében fogantak, nem illenek a tudás emberéhez. Korábbi időkben és nem is olyan régen akadtak emberek, akik hegyi barlangokban ütötték fel sátrukat, míg mások temetőkbe jártak el éjjel. Mondd: Hallgassatok e Bántalmazott tanácsaira. Hagyjatok fel a nálatok szokásos dolgokkal és fogadjátok el, amit a hű Tanácsadó parancsol néktek. Ne fosszátok meg magatokat a jótéteményektől, melyek számotokra teremtettek.

38.          A jótékonyság kedves és dicséretreméltó Isten szemében, és a jó cselekedetek fejedelmének tekintetik. Gondoljátok meg és emlékezzetek arra, amit a Mindenek Felett Irgalmas a Koránban kinyilatkoztatott: „Előnyben részesítik őket saját magukkal szemben, még akkor is, ha szükséget szenvednének. Akik saját kapzsiságuktól mentesek, ők azok, akik boldogulnak.”[xxvi] Ilyen megvilá­gításban az előbbi áldott szavak valóban a szavak napcsillaga. Áldott, aki jobban szereti felebarátját, mint önmagát. Az ilyen ember bizony Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs Akaratából Bahá népéhez számíttatik, kik a Karmazsin Bárkában lakoznak.

39.          Isten Szava, melyet a Páratlan Toll a Legmagasztosabb Paradicsom

tizenegyedik levelére

feljegyzett, ez: Utasítjuk azokat, akik az Ő neveinek és tulajdonságainak jelképei, hogy mostantól erősen ragaszkodjanak ahhoz, ami ebben a Legnagyobb Kinyilatkoztatásban előíratott. Ne engedjék, hogy viszály okozójává váljanak, és mindvégig, mely nem ismer véget, tartsák szemüket az ebben a Táblában feljegyzett tündöklő szavak hajnalpírján. A viszály vérontáshoz vezet és nyugtalanságot szít az emberek között. Figyeljetek e Bántalmazott Hangjára, és ne térjetek el attól.

40.          Aki megforgatná szívében mindazt, ami e Kinyilatkoztatásban a Dicsőség Tollából kiáradt, megbizonyosodna, hogy bármit is jelentett ki e Bántalmazott, nem volt szándékában a Maga számára előnyt vagy megkülönböztetést elérni. Sokkal inkább az volt a célja, hogy fenséges Szavaival a lelkeket a mindent felülmúló dicsőség csúcsára vonzza, és képessé tegye őket annak meglátására, ami megtisztítja a világ népeit a viszálytól és széthúzástól, melyet a vallási nézeteltérések okoznak. Erről tanúskodik a Szívem, a Tollam, belső és külső Lényem. Adja Isten, hogy minden ember a belső értékei felé forduljon, melyek saját lényében rejlenek.

41.          Ó, Bahá népe! A mesterség, a tudomány és a művészet forrása a gondolkodás erejéből fakad. Minden erővel igyekezzetek, hogy e szellemi bányából a bölcsesség és beszéd olyan gyöngyei ragyogjanak fel, melyek elősegítik a föld összes nemzetségének a jólétét és harmóniáját.

42.          Minden körülmények között, akár bajban vagy biztonságban, akár tisztelet vagy támadások közepette, e Bántalmazott mindenkit arra intett, hogy szeretetet, kedvességet, együttérzést és összhangot terjesszen. És mégis, ha a siker és haladás legkisebb jele is mutatkozott, a fátylak mögött rejtőzők azonnal kirohantak és rágalmakat hangoztattak, több sebet ejtve, mint a kard. Kitartanak a félrevezető és vádló beszédnél, és megfosztják magukat az Isten által kinyilatkoztatott versek óceánjától.

43.          Ha ezek a gátló fátylak nem léptek volna közbe, Perzsiát meghódította volna úgy két éven belül a szó hatalma, mind a kormány mind a nép helyzete emelkedett, és a Legfőbb Cél megjelent volna fátylak és rejtőzés nélkül a dicsőség teljességében. Röviden, Mi elmondtuk, amit el kellett mondani, néha világosan kifejezve, máskor utalásokban. Miután Perzsia ily módon helyreállt volna, Isten Szavának édes illatai minden ország felett szétszóródtak volna, mivel az, ami a Legmagasztosabb Tollból kiárad, a föld minden népének és nemzetségének dicsőségét, haladását és nevelését mozdítja elő. Valóban ez az egyedüli gyógyír minden betegségre, bár meg tudnák érteni és látni.

*

44.          Nemrég az Afnán-ok és Amín – szálljon rájuk Dicsőségem és szerető kedvességem – Színem elé jutottak és láthatták Orcánkat; hasonlóképpen Nabíl, Nabíl fia és Samandár fia is – legyen vélük Isten dicsősége és szerető kedvessége – itt vannak és ittak az újraegyesülés poharából. Kérjük Istent, hogy kegyesen rendelje el számukra ennek és a következő világnak a javát, és hogy az Ő áldásainak és kegyelmének zápora hulljon rájuk Nagylelkűségének egéből és gyengéd Könyörületének felhőiből. Bizony, Ő az irgalmasok közül a Legirgalmasabb, Ő a Kegyes, a Jótékony.

45.          Ó, Haydar-’Alí! A másik leveled, melyet a Júd[xxvii] (Bőkezű) címet viselő által küldtél, elérte szent Udvarunkat. Dicsőítessék Isten! Soraidat a mennyei egység és a világtól való elszakadás fénye ékesítette, a szeretet és ragaszkodás tüzétől lángoltak. Könyörögj Istenhez, hogy élesítse és új fénnyel világosítsa meg a szemeket, hogy talán megláthassák azt, minek nincs párja, sem hasonmása.

46.          E napon a Könyvek Anyjának versei ragyogóak és félreérthetetlenek, mint a nap. Semmi módon nem téveszthetők össze sem régmúlt vagy későbbi kijelentésekkel. E Bántalmazott valóban nem kívánja igazolni Saját Ügyét mások bizonyítékaival. Ő Az, Ki átfog minden dolgokat, míg minden más Rajta kívül körülhatárolt. Mondd: Ó, emberek, olvassátok csak, ami nálatok szokásos, Mi azt olvassuk, ami Hozzánk tartozik. Istenre esküszöm! Sem a világ népei általi dicsőítés, sem a dolgok, miket a föld nemzetségei birtokolnak, nem érdemesek említésre az Ő Nevéről való megemlékezés előtt. Erről tesz tanúbizonyságot Az, Ki minden körülmények között hirdeti „Bizony Ő Isten, az Elszámolás Napjának korlátlan Fejedelme és a hatalmas Trónus Ura.”

47.          Dicsőség Istennek! Csak csodálkozni lehet, milyen okból, milyen bizonyíték alapján fordultak el a hitetlenek a Bayán népéből a létezés Urától. E Kinyilatkoztatás rangja valóban felülmúl mindent, ami a múltban megnyilvánult, vagy ami a jövőben kinyilváníttatik.

48.          Ha a Bayán Pontja jelen lenne e napon, és habozna – Isten óvja – elismerni ez Ügyet, akkor éppen azok az áldott szavak, melyek a Saját Bayán-jának a forrásából patakzottak elő, Rá is vonatkoznának. Azt mondja, és az Ő szava igaz, „Jogában áll Annak, Kit Isten ki fog nyilvánítani, hogy visszautasítsa azt, ki a legnagyobb a földön.” Mondd, ó, ti értetlenek! Ma az a Legmagasztosabb Lény hirdeti: „Bizony, bizony, az első vagyok, aki imádja Őt.” Mily sekély az emberek tudásának talaja és mily gyenge felfogásuk ereje. Dicső Tollunk tanúskodik szánalmas szegénységükről és Isten, minden világok Urának gazdagságáról.

49.          Dicsértessék és dicsőítessék Ő, Ki a teremtést életre hívta. Ő a korlátlan Igazság, a láthatatlan dolgok Ismerője. A Könyvek Anyja kinyilváníttatott és a Bőkezűség Ura elfoglalta a dicsőség legáldottabb székhelyét. A Hajnal hasad, de a nép nem érti. A jelek megnyilvánultak, de Aki feltárta azokat, nyilvánvaló csapásoktól szenved. Valóban eltűrtem és eltűröm azt, ami a létezés világát panaszra indítja.

50.          Ó, Yahyá[xxviii], írj csak egyetlen verset, ha isteni tudás birtokában vagy. E szavakat a Hírnököm mondta ki korábban, Aki ebben az órában hirdeti: „Bizony, bizony, az első vagyok, aki imádja Őt.” Légy őszinte, ó, Fivérem. Képes vagy-e kifejezni magad, amikor szemtől szemben állsz az Én beszédem hullámzó óceánjával? Képes vagy-e megoldani nyelvedet Tollam éles hangjával szemben? Van-e bármi hatalmad az Én mindenhatóságom megnyilatkozásai előtt? Ítélj igazságosan, Istenre kérlek, és hívd emlékezetedbe, amikor e Bántalmazott színe előtt álltál, és Mi diktáltuk néked Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való verseit. Vigyázz, nehogy a hamisság forrása visszatartson a nyilvánvaló igazságtól.

51.          Ó, te, ki Orcámba tekintettél! Mondd: Ó, ti meggondolatlanok! Egy cseppecskéért megfosztottátok magatokat a mennyei versek óceánjától, és egy jelentéktelen atom miatt elzártátok magatokat az Igazság Napcsillagának tündöklő sugarai elől. Ki másnak, mint Bahá-nak van hatalma az egész emberiség előtt megszólalni? Ítéljetek igazságosan és ne legyetek az igaztalanok közül. Általa hullámzik az óceán, Általa tárattak fel a misztériumok és emelték fel a fák a hangjukat, kiáltva: Istené a föld és menny királysága, Ki a jelek Kinyilatkoztatója, a világos bizonyságok Kútfeje. Olvassátok a Perzsa Bayán-t, melyet ennek a Kinyilatkoztatásnak Hírnöke nyilatkoztatott ki, és nézzétek a méltányosság szemével. Bizony, Ő biztosan elvezet titeket az Ő Ösvényén. Ő jelenleg is hirdeti, amit Nyelve korábban szólt, amikor Ő ült a Legmagasztosabb Neve trónusán.

52.          Említetted a szeretett barátokat azon a környéken. Dicsőíttessék Isten, mindegyikük elnyerte a megtiszteltetést, hogy az Egy Igaz – magasztaltassék a Dicsősége – megemlékezik róluk, és a Nagyság Nyelve nevüket egytől egyig kiejtette a nyilatkozás királyságában. Valóban nagy az áldás rajtuk és nagy a boldogságuk, mert a kinyilatkoztatás és sugallat nemes borát kortyolták Uruk, a Könyörületes, az Irgalmas kezéből. Kérjük Istent, erősítse őket, hogy rendületlen állhatatosságot mutassanak, és rendelje segítségükre a bölcsesség és szavak seregeit. Ő bizony a Hatalmas, a Mindenható. Add át nékik üdvözletem és az örömhírt, hogy a megemlékezés Napcsillaga hajnalodik és szórja sugarait az Úr, a Mindig Megbocsátó, a Mindenek Felett Irgalmas bőkezű adományainak látóhatáráról.

53.          Említetted Husayn-t. Templomát Mi a megbocsátás köntösével díszítettük, és fejét a bocsánat koronájával ékesítettük. Minden ember előtt büszke lehet egy ilyen tündöklő, ragyogó és nyilvánvaló kegyelemre. Mondd: Ne csüggedj! Ez áldott vers kinyilatkoztatása után olyan, mintha újra születtél volna anyád öléből. Mondd: Minden bűntől és tévedéstől mentes vagy. Isten valóban megtisztított téged az Ő beszédének élő vizével a Legnagyobb Börtönében. Kérjük Őt – áldott és magasztos Ő – hogy kegyesen erősítsen téged az Ő dicséretében és Dicsőségének magasztalásában, és adjon erőt néked az Ő láthatatlan seregei hatalmával. Bizony Ő a Mindenható, Mindenre Képes.

54.          Beszéltél Tár[xxix] lakóiról. Isten ottani szolgái felé fordítottuk Orcánkat, és azt tanácsoljuk nékik, hogy először vegyék figyelembe, amit a Bayán Pontja erről a Kinyilatkoztatásról kinyilvánított, mely által a nevek és címek megrendültek, a hiú képzelgések bálványai összetörtek, és a Nagyság Nyelve a dicsőség birodalmából hirdette: Isten igazságosságára! A Rejtett Kincs, az Áthatolhatatlan Misztérium feltáratott az emberek szeme előtt, ujjongásra késztetve minden dolgot, akár a múltból vagy a jövőből. Ő azt mondta, és az Ő szava igaz: „Mindazon tisztelgés közül, melyet leróttam Annak, Aki utánam jön, ez írott vallomásom a legnagyobb, hogy semmilyen szavam nem írhatja le Őt megfelelőn, és semmilyen utalás Rá a könyvemben, a Bayán-ban, nem méltó az Ő Ügyéhez.”

55.          Továbbá intjük őket, hogy tartsák magukat az igazságossághoz, méltányossághoz, őszinteséghez, kegyességhez és mindahhoz, mi által mind Isten Szava, mind az ő rangjuk magasztaltatik az emberek között. Bizony Én vagyok Az, Ki igazsággal figyelmeztet. Erről tanúskodik Ő, Kinek Tollából az irgalom folyói áradnak, és Kinek beszédéből az élő vizek forrásai fakadnak minden teremtmény számára. Felmérhetetlenül magasztos ez a határtalan kegyelem; végtelenül áldott ez a ragyogó kegy.

56.          Ó, Tár népe! Hallgassatok Annak hívására, Ki azt tesz, amit csak akar. Valóban Ő arra emlékeztet titeket, ami Istenhez, minden világok Urához közel visz titeket. Felétek fordította Ő arcát Akkó börtönéből, és kedvetekért kinyilatkoztatta azt, ami halhatatlanná teszi emléketeket és neveiteket a Könyvben, mely kitörölhetetlen és a csökönyösek kételyeitől érintetlen marad. Vessétek el, mi az embereknél szokásos, és ragaszkodjatok ahhoz, amit az Elrendelő, az Örök Úr Akarata parancsol néktek. Ez az a Nap, mikor az Isteni Lótuszfa hangosan kiált, mondván: Ó emberek! Nézzétek gyümölcseimet, leveleimet és halljátok susogásomat. Vigyázzatok, nehogy az emberi kétkedések elzárjanak a bizonyosság fényétől. A megnyilatkozás Óceánja kijelenti szólván: „Ó, ti, a föld lakói! Lássátok hullámzó vizemet és a bölcsesség és beszéd igazgyöngyeit, melyeket felszínre hoztam. Féljétek Istent, és ne legyetek a közönyösek közül valók.”

57.          E Napon nagy ünneplés folyik a magasságos Birodalomban; mert minden, ami a szent Írásokban megígértetett, most beteljesedett. Ez a nagy jubilálás Napja. Mindenkinek illendő, hogy túláradó örömmel, vidáman ujjongva, és elragadtatva siessen az Ő közelségének udvarába, és megszabaduljon a távollét tüzétől.

58.          Ó, Tár népe! Az Én Nevem erejével ragadjátok meg a felismerés serlegét, és igyátok tele magatokat, dacolva a világ népével, kik Isten Szövetségét és Testamentumát megszegik, bizonyságait és világos zálogait visszautasítják és akadékoskodnak az Ő jelein, melyek mindent áthatnak, mi a mennyben és a földön van.

59.          A hitetlenek a Bayán népéből olyanok, mint a síiták és azok nyomában járnak. Hagyjátok őket meddő ábrándjaikban és hiú képzelgéseikben. Ők bizony az elveszettek közé számíttatnak Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs Könyvében. A síita vezetők most mind igyekeznek az Egy Igazat becsmérelni és rágalmazni a szószékükről. Kegyes Isten! Dawlat-Ábádi[xxx] szintén csatlakozott hozzájuk. Fellépett a szószékre és olyasmit hangoztatott, ami a Táblát kínjában feljajdulásra, a Tollat panaszra késztette. Gondolkodj el a viselkedésén, és hasonlítsd össze Ashraf-éval[xxxi] – Dicsőségem és gyengéd Irgalmam szálljon rá – és mindazon szerettek viselkedésével, akik a vértanúság helyére siettek az Én nevemben, és életüket áldozták fel az Ő ösvényén, Ki a világ Vágya.

60.          Az Ügy nyilvánvaló, tündöklően sugárzik, mint a nap, de az emberek fátyollá váltak önmaguk számára. Kérjük Istent, hogy kegyesen segítse őket visszatérni Hozzá. Ő bizony a Megbocsátó, az Irgalmas.

61.          Ó, Tár népe! Üdvözletünket küldjük néktek e Helyről és könyörgünk Istenhez – áldott és magasztos Ő –, hogy adjon inni néktek az állhatatosság nemes borából az Ő kegyének kezéből. Valóban, Ő a Bőkezűség Ura, a Kegyes, a Mindenek Felett Dicsőített. Hagyjátok magukra a világ éretlen bolondjait, akiket az önző kívánság mozgat, és a meddő ábrándok kergetőit követik. Bizony Ő a ti segítőtök és támaszotok. Néki valóban hatalmában áll azt tenni, amit csak akar. Nincs más Isten, csak Ő, az Egyetlen, a Páratlan, a Hatalmas, a Legnagyobb.

62.          Dicsőség a Mi Jelenlétünkből legyen azokkal, akik arcukkal az Ő Kinyilatkoztatásának Hajnala felé fordulnak, elismerik és felismerik azt, amit a kinyilvánítás Nyelve beszél a tudás királyságában ez áldott, e dicső és összehasonlíthatatlan Napon.

7. LAWH-I-DUNYÁ (Tábla a világról)

1.

Nevemben, hangosan kiáltva a Megnyilatkozás Királyságában

2.            Dicséret és hálaadás illeti a nyilvánvaló hatalom Urát, Ki a hatalmas börtönt a tiszteletre méltó ’Ali-Akbar és Amín jelenlétével ékesítette, és bevilágította a bizonyosság, az állhatatosság és biztonság fényével[xxxii]. Isten dicsősége és mindazok dicsősége, kik a mennyekben és a földön vannak, légyen velük.

3.            Fény és dicsőség, üdvözlet és dicséret légyen az Ő Ügyének Kezeivel, kiken keresztül a bátorság fénye sugárzik, és az igazság bebizonyosodik, hogy a döntés joga Istené, a Hatalmasé, az Erősé, a Korlátozatlané, kiken keresztül a bőkezűség óceánja hullámzik és Isten, az emberiség Ura kegyelmének illata terjed. Könyörgünk Hozzá – magasztalt Ő – hogy védje őket seregeinek erejével, védelmezze őket uralmának hatalmával és segítse őket legyőzhetetlen erejével, mely minden teremtett dolgok felett diadalmaskodik. Istené a korlátlan hatalom, Ki a mennyek Teremtője és a Nevek Királyságának Ura.

4.            A Nagy Kijelentés hirdeti: Ó, Perzsia népe! Valaha az irgalom jelképei, a szeretet és a kedvesség megtestesülései voltatok. A világ tájait bevilágította és felékesítette tudásotok ragyogó fénye, műveltségetek lángja. Hogyan lehet, hogy felkeltetek magatokat és barátaitokat saját kezűleg tönkretenni?

5.            Ó Afnán[xxxiii], ó ti, kik az Én ősi Tövemből sarjadtatok! Dicsőségem és szerető kedvességem legyen véletek. Mily hatalmas Isten Ügyének frigysátra! A föld minden népét és nemzetségét befedte, és hamarosan az egész emberiséget oltalma alá fogja gyűjteni. A szolgálat napja jött el most. Számtalan Tábla tanúskodik a rátok ruházott jótéteményekről. Keljetek fel az Ügyem győzelméért, és beszédetek erejével nyerjétek meg az emberek szívét. Meg kell mutatnotok azt, ami a nyomorultak és letiportak békéjét és jólétét fogja biztosítani. Szedjétek össze minden igyekezeteteket, hogy talán megszabadíthassátok a rabot a láncaitól, és segítsétek, hogy igazi szabadságra jusson.

6.            Ma az Igazság siratja sorsát, és a méltányosság az elnyomás igája alatt nyög. A zsarnokság sűrű felhői sötétítik be a föld felszínét és borítják el népeit. A mindenható Elrendelő intésére Mi dicső Tollunk mozgásával új életet leheltünk minden emberi kebelbe, és minden szót friss erővel láttunk el. Minden teremtett dolgok hirdetik e világot átfogó újjászületés bizonyságait. Ez a legnagyobb, a legörvendetesebb örömhír, melyet e Bántalmazott Tolla az emberiségnek átnyújt. Miért aggódtok, ó szeretteim? Ki félemlíthet meg titeket? Egy csöpp nedvesség elegendő, hogy megpuhítsa a kiszáradt agyagot, melyből e romlott nemzedék formáltatott. Gyülekezésetek puszta ténye elég, hogy megsemmisítse e hiú és hitvány népség erejét.

7.            Viszály és összetűzés a vadállatokhoz illő. Isten kegyelme által, illendő szavak és dicséretre méltó tettek segítségével a bábi közösség előrántott kardjai visszatértek a hüvelyükbe. Jó szavak erejével az igazaknak bizony mindig sikerült uralmat nyerni az emberek szíve felett. Mondd, ó ti szeretteim! Ne mondjatok le a megfontoltságról. Irányítsátok szíveteket a Legmagasztosabb Toll által adott tanácsokra, és vigyázzatok, nehogy kezetek vagy nyelvetek ártson bárkinek az emberek közül.

8.            Tá (Teherán) földjére utalva a Kitáb-i-Aqdas-ban Mi kinyilatkoztattuk azt, ami figyelmeztetni fogja az emberiséget. Azok, akik zsarnokoskodnak a világban, a föld népeinek és nemzetségeinek jogait ragadják magukhoz, és serényen követik saját önző hajlamaikat. Yá (Jazd) földjének zsarnoka[xxxiv] elkövette azt, ami a Magasságbéli Gyülekezetet véres könnyekre fakasztotta.

9.            Ó, ti, kik Megnyilatkozásom borából kortyoltatok és tekinteteket Kinyilatkoztatásom láthatárára szegeztétek! Mily különös, hogy Perzsia népe, mely utolérhetetlen volt a tudományokban és művészetekben, az alantasság legmélyebb szintjére süllyedt a föld nemzetségei között. Ó, emberek! Ez áldott, e dicső Napon ne fosszátok meg magatokat a szabadon áradó Jótéteményektől, melyre a bőséges kegyelem Ura méltat titeket. E Napon a bölcsesség és megnyilatkozás záporai ömlenek alá az isteni irgalom felhőiből. Jó azoknak, kik igazságosan ítélik meg az Ő Ügyét, és jaj az igazság­talanoknak.

10.          Minden látással bíró ember e napon készségesen elismeri, hogy a tanácsok, melyeket e Bántalmazott Tolla kinyilatkoztatott, a legfőbb hajtóerőt képezik a világ haladására és népeinek felemelésére. Keljetek fel, ó emberek, és Isten hatalmának erejével határozzátok el, hogy legyőzitek önnön magatokat, hogy így tán az egész föld megszabadulhasson isteneik szolgálatától, melyeket saját meddő ábrándjaik szültek – isteneké, melyek nyomorult imádóiknak oly sok veszteséget okoztak és szenvedéseikért felelősek. E bálványok jelentik a legfőbb akadályt az ember igyekezetében, hogy a tökéletesedés útján előrehaladjon. Mi reménykedünk, hogy az Isteni hatalom Keze segítse az emberiséget és szabadítsa meg fájdalmasan alantas állapotából.

11.          Egyik Táblánkban e szavakat nyilatkoztattuk ki: Ó Isten népe! Ne saját ügyeiddel foglalkozz, hanem arra összpontosítsd gondolataidat, ami az emberiség sorsát jóra fordítja és megtisztítja az emberek szívét, lelkét. Ez legjobban elérhető tiszta és szent tettekkel, erényes élettel és tisztességes viselkedéssel. Bátor cselekedetek fogják ez Ügyet győzelemre vinni, és jámbor karakter fogja növelni erejét. Ragaszkodj a becsületességhez, ó Bahá népe! Ez valóban a parancsolat, melyet e Bántalmazott néked adott, és korlátlan Akaratának első követelménye mindegyikőtök számára.

12.          Ó barátok! Illendő néktek, hogy lelketeket felfrissítsétek és felélesszétek a kegyes adományok által, melyek ez Isteni, e felrázó Tavasz idején rátok záporoznak. Az Ő nagy dicsőségének Napcsillaga ontja sugarait rátok, és korlátlan Kegyelmének felhői oltalmaznak titeket. Mily magas a jutalma annak, aki nem fosztja meg magát ily nagy jótéteménytől, és nem mulasztja el felismerni Hőn Szeretettje szépségét ez új pompájában. Vigyázzatok magatokra, mert a Gonosz lesben áll, hogy tőrbe csaljon titeket. Vértezzétek magatokat hamis cselfogásai ellen, és a Mindent Látó Isten nevének fényétől vezetve meneküljetek a titeket körülvevő sötétségből. Elképzelésetek legyen inkább világot átfogó, mintsem, hogy saját magatokra korlátozódjon. A Gonosz az, ami akadályozza az emberek gyerme­keinek lelki fejlődését.

13.          Mindenkinek kötelessége e Napon, hogy ahhoz ragaszkodjon, ami a nemzetek és igazságos kormányok érdekeit szolgálja, és felemeli azok állapotát. Minden egyes vers, melyet a Legmagasabb Tolla kinyilatkoztatott, a szeretet és egység kapuit nyitotta meg és tárta szélesre az emberek előtt. Korábban kijelentettük – és Szavunk az igazság –: „Érintkezzetek minden vallás követőivel a barátság és testvériség szellemében.” Bármi vezette is az emberek gyermekeit, hogy kerüljék egymást, és okozott széthúzást és megosztottságot közöttük, e szavak kinyilatkoztatása által érvényét vesztette és eltöröltetett. A létezés világának nemesítése, valamint az ember elméjének és lelkének felemelése céljából leküldetett Isten Akaratának mennyországából a leghatékonyabb eszköz az egész emberi faj nevelésére. A legmélyebb értelme és legtökéletesebb kifejezése mindannak, amit korábbi népek mondtak vagy leírtak, e leghatalmasabb Kinyilatkoztatás által leküldetett a Mindenek Birtokosa, az Örökkévaló Isten Akaratának mennyországából. Régen megmondatott: „A haza szeretete az Istenhit része.” A Nagyság Nyelve azonban Megnyilvánulásának napján kijelenti: „Ne az dicsekedjen, aki hazáját szereti, hanem az, aki a világot szereti.” E magasztos szavak által felszabadított erővel friss lendületet kölcsönöz és új irányt ad Ő az emberi szív madarainak, és Isten szent Könyvéből kitörölte a korlátozás és határok nyomát is.

14.          E Bántalmazott megtiltotta Isten népének, hogy versengésben vagy viszályban részt vegyen, jó tettekre és dicsérendő jellemre buzdítja őket. A seregek, melyek e napon az Ügy győzelmét biztosíthatják, a tisztességes viselkedés és a szentekhez méltó jellem seregei. Áldottak, akik elszántan ragaszkodnak ehhez, és jaj azoknak, akik elfordulnak ettől.

15.          Ó, Isten népe! Intve intelek: légy udvarias! Mert mindenek előtt ez az erények fejedelme. Jó annak, akit beragyog az udvariasság fénye, és a becsületesség öltözéke ékesít. Az udvariassággal felruházott ember valóban fenséges rangra jutott. Reméljük, hogy e Bántalmazott és mindenki más is képesek leszünk elérni és gyakorolni ezt, erősen ragaszkodni hozzá és szemünk előtt tartani. Ez egy kötelező parancs, mely a Legnagyobb Név Tollából fakadt.

16.          Ez az a nap, mikor a hűség ékköveinek, melyek az ember belső valójának bányájában rejtve voltak, meg kell nyilvánulniuk. Ó, igazságosság népe! Légy oly ragyogó, mint a fény, és oly fénylő, mint az Égő Csipkebokor tüze. Szereteted tüzének világossága kétségtelenül össze fogja kötni és egyesíteni a föld civakodó népeit és nemzetségeit, míg az ellenségeskedés és gyűlölet vad lángja csak harchoz és romláshoz vezethet. Könyörgünk Istenhez, hogy oltalmazza teremtményeit az Ő ellenségeinek gonosz ármányaitól. Neki bizony hatalma van minden dolgok felett.

17.          Minden dicsőítés az egy igaz Istennek – magasztaltassék Dicsősége – azért, hogy a Legmagasabb Tollával megnyitotta az emberi szívek ajtaját. E Toll által kinyilatkoztatott versek mindegyike ragyogó és fénylő díszkapu, mely a szent és istenfélő élet, a szeplőtlen és tiszta tettek dicsőségét tárja fel. Soha sem volt szándékunkban, hogy felhívásaink és üzeneteink csak egy országot vagy egy népet érjenek el, csak egy javát szolgálják. Az emberiség egészének kell mindazt elszántan követni, amit számára kinyilatkoztattunk és ráruháztunk. Majd akkor és csak akkor fogja az igazi szabadságot elnyerni. Az egész föld az Isteni Kinyilatkoztatás tündöklő dicsőségének fényében úszik. A hatvanadik évben az Isteni Vezérlet fényének Hírnöke – az egész teremtés legyen áldozat Néki – megjelent, hogy az Isteni Szellem újabb megnyilvánulását bejelentse. Őt követte húsz évvel később Az, Kinek eljövetele által a világ ebben a megígért dicsőségben, e csodálatos ajándékban részesült. Lásd, hogy az emberiség nagy része miként ruháztatott fel a képességgel, hogy hallgasson Isten legmagasztosabb Szavára – az Igére, melytől az összes ember egybegyűlése és szellemi feltámadása kell függjön.

18.          Akkó börtönében, a Karmazsinvörös Könyvben Mi kinyilatkoztattuk mindazt, mi az emberiség előrehaladásához és a világ újjáépítéséhez vezet. A teremtés Urának Tolla által ott lejegyzett kijelentések magunkban foglalják a következőket, melyek az emberi ügyek igazgatásának alapvető elveit képezik:

19.          Először: Az Igazságosság Háza minisztereinek kötelessége a Kisebb Békét elősegíteni, hogy a föld népessége megszabadulhasson az óriási kiadások terhétől. Ez feltétlenül szükséges és abszolút lényeges, minthogy a szenvedések és nyomorúság valódi oka az ellenségeskedés és viszály.

20.          Másodszor: A különböző nyelveket egy közös nyelvre kell korlátozni, melyet a világ minden iskolájában tanítani kell.

21.          Harmadszor: Illendő az embernek, hogy állhatatosan ragaszkodjon ahhoz, ami elősegíti a barátságot, kedvességet és egységet.

22.          Negyedszer: Mindenki, akár férfi vagy nő, adja át üzletből, mezőgazdaságból vagy más munkából nyert keresetének egy részét egy megbízható személynek a gyerekek nevelésére és képzésére, melyet az Igazságosság Házának Megbízottjai tudomásával erre a célra kell költeni.

23.          Ötödször: Különös figyelmet kell szentelni a mezőgazdaságnak. Bár az ötödik helyen említjük, kétségtelenül megelőzi a többit. Más országokban a mezőgazdaság igen fejlett, Perzsiában azonban eddig súlyosan elhanyagolták. Reméljük, hogy Őfelsége, a sah – Isten segítse őt kegyelmével – figyelmét erre az életbevágóan fontos dologra fogja fordítani.

24.          Ha az emberek szigorúan betartanák azt, amit a Legmagasabb Tolla a Karmazsinvörös Könyvben kinyilatkoztatott, akkor nyugodtan eltörölhetnék a világban uralkodó szabályozásokat. A Legmagasabb Tollából bizonyos intelmek ismételten kiáradtak, hogy az erő megtestesítői és a hatalom hajnalpontjai valamikor talán képessé váljanak ezek érvényesítésére. Bizony, ha lehetne őszinte keresőket találni, Isten mindeneket átható és ellenállhatatlan Akaratának minden kisugárzását feltárhatnánk az Ő szeretetéért. De hol lehetne komoly keresőket és kutató elméket találni? Hová tűntek a pártatlanul és igazságosan gondolkodók? Jelenleg egy nap sem múlik el anélkül, hogy egy újabb zsarnokság tüze ne lángolna fel vadul, vagy egy újabb támadás kardját ne vonnák ki. Kegyelmes Isten! Perzsia nagyjai és nemesei olyan kegyetlen cselekedetekben keresik dicsőségüket, hogy az ember csak ámul e történeteket hallva.

25.          E Bántalmazott nappal és éjjel köszönetet és hálát ad az emberek Urának, mert tanúsított, hogy tanácsadó és intő Szavaink hatásosnak bizonyultak, minthogy e nép olyan jellemnek és viselkedésnek adta bizonyságát, mely Szemünkben elfogadható. Ezt bizonyítja az esemény, mely valóban felderíti a világ szemét, és nem más, mint a barátok közbenjárása ellenségeikért a magas hatóságoknál. Bizony az igaz tettei tanúskodnak az ember szavának igazáról. Reménykedünk, hogy a kegyes emberek megvilágosítják a világot magatartásuk ragyogó fényével, és kérjük a Mindenhatót – dicsőítessék és magasztaltassék Ő – adja, hogy e Napon mindenki állhatatos maradjon az Ő szeretetében, és szilárdon álljon az Ő Ügyében. Ő bizony azok Oltalmazója, akik teljesen Néki szentelik magukat és követik az Ő utasításait.

26.          Ó, Isten népe! Számtalanok a birodalmak, melyeket Mi a Dicsőség Tollával kinyilatkoz­tattunk, és sokféle a szem, melyet valódi megvilágosodásban részesítettünk. Perzsiában mégis a legtöbb ember továbbra is nélkülözi az előnyös tanácsok jótéteményeit, és a hasznos tudományok és művészetek hiányától szenved. Korábban a Dicsőség Tolla e fenséges szavakat nyilatkoztatta ki külön egy hívő tiszteletére, hogy talán azok, akik eltévelyedtek, befogadhassák az Igazságot és megismer­hessék Isten Törvényeinek elmésségét.

27.          A kétkedőknek és a hitetleneknek csak négy dolgon jár az eszük: először a vérontáson, másodszor a könyvek égetésén, harmadszor, hogy kerüljék más vallások követőit; negyedszer, hogy más közösségeket és csoportokat megsemmisítsenek. Most azonban Isten Szavának erősítő kegyelme és hatalma által ez a négy akadály leromboltatott, e világos rendelkezések Isten Táblájáról letöröltettek, és az erőszakos hajlamok szellemi tulajdonságokká változtattak. Magasztos az Ő célja; dicsőített a Hatalma; magasztalt az Ő uralma! Most kérjük Istent – dicsértessék az Ő dicsősége – hogy kegyesen vezesse jó útra a síitákat és szabadítsa meg őket a szégyenletes viselkedéstől. E szekta tagjainak ajkáról szüntelenül átkozódások folynak, és a ’Mal’ún’ (átkozott) szó kiejtése – mély torokhangú ’ayn végződéssel – napi örömükre szolgál.

28.          Ó, Isten, én Istenem! Te hallod Annak sóhaját, Ki a Te Fényed (Bahá), hallgatod panaszát nappal és éjszaka, és tudod, hogy Ő nem kíván Magának semmit, csak igyekszik a Te szolgáid lelkét megtisztítani és megszabadítani a tűztől, mely állandóan gyötri őket. Ó Uram! Kedvelt szolgáid kezüket nyújtják Jóságod mennyországa felé, és a Téged őszintén szeretők kezűket emelik Nagy­lelkűséged fennkölt magasságába. Könyörgöm Hozzád, ne okozz csalódást nekik abban, amit Kegyelmed óceánjától, Kegyed egétől és Bőkezűséged napcsillagától remélnek. Segítsd őket, ó, Uram, hogy olyan erényekre tegyenek szert, melyek felemelik rangjukat a világ népei között. Bizony, Te vagy az Erős, a Hatalmas, a Legnagylelkűbb.

29.          Ó, Isten népe! Hallgass arra, ami – ha betartják – biztosítja minden ember szabadságát, jólétét, nyugalmát, felemelkedését és fejlődését. Bizonyos törvények és alapelvek szükségesek és elengedhetetlenek Perzsia számára. Azonban úgy illő, hogy ezeket a rendelkezéseket Őfelsége – Isten segítse őt kegyelmével –, a tudós papok és a magas rangú kormányzók nézeteit figyelembe véve és ezekkel összehangolva hozzák. A jóváhagyásukkal ki kell jelölni egy helyet, ahol találkoznának. Ott, erősen a tanácskozás kötelébe kapaszkodva, olyan intézkedéseket kell elfogadniuk és végrehajtaniuk, melyek elősegítik a nép biztonságát, boldogulását, jólétét és nyugalmát. Ha bármi másra irányuló rendelkezéseket foganatosítanak, azok eredménye csak káosz és zűrzavar lehet.

30.          Az alaptörvények szerint, melyeket korábban a Kitáb-i-Aqdas-ban és más Táblákban kinyilatkoztattunk, a közügyek igazságos királyok és elnökök, valamint az Igazságosság Házának Megbízottainak gondjára vannak bízva. Kijelentéseinket jól megfontolva, minden méltányos és ítélőképes ember világosan meglátja belső és külső szemével az igazságosság napcsillagának ragyogását, mely azokból sugárzik.

31.          A kormányrendszer, melyet a brit nép alkalmaz Londonban, jónak tűnik, mert mind a királyság, mind a nép bevonásának fényével ékeskedik.

32.          Az alapelvek és törvények megfogalmazásában egy rész a büntetésekkel foglalkozik, melyek hatékony eszközt képeznek az emberek biztonságára és védelmére. A büntetésektől való félelem azonban csak látszólag tartja vissza az embereket a bűnözéstől és elítélendő tettektől, míg az, ami óvja és visszatartja az embert külsőleg és belsőleg is, az Istenfélelem volt mindenkor és most is. Ez az ember igazi védelmezője és lelki őre. Illendő az embernek, hogy erősen ragaszkodjon ahhoz, ami e legfőbb jótétemény megjelenéséhez fog vezetni. Jó annak, aki figyelmez mindarra, amit Mi a Dicsőség Tollával kijelentettünk, és betartja, amit az Elrendelő, az Örök Úr parancsol neki.

33.          Hajlítsd szívedet, ó Isten népe, igazi és összehasonlíthatatlan Barátod tanácsai felé. Isten Szava egy facsemetéhez hasonlatos, melynek gyökerei az emberek szívébe plántáltattak. Kötelességetek, hogy segítsétek cseperedését a bölcsesség, a megtisztult és szent szavak élő vizével, hogy gyökerei erősen megkapaszkodjanak, ágai pedig az egekig és még magasabbra nyúljanak.

34.          Ó ti, kik a földet lakjátok! A megkülönböztető vonás, mely e Legnagyobb Kinyilatkoztatás kiemelkedő természetét jellemzi, abban áll, hogy Mi egyrészt kitöröltük Isten szent Könyvének lapjairól mindazt, ami háborúskodást, rosszindulatot és kárt okozott az emberek gyermekei között, és másrészt lefektettük az egyetértés, a megértés, a teljes és tartós egység elengedhetetlen előfeltételeit. Jó azoknak, kik megtartják az Én rendeleteimet.

35.          Újra és újra figyelmeztettük a Mi szeretteinket, hogy kerüljék, sőt meneküljenek mindentől, amin a rosszakarat párája érződik. A világ nagy felfordulásban van, az emberek fejében pedig teljes a zűrzavar. Kérjük a Mindenhatót, hogy kegyesen világosítsa meg őket Igazságosságának fényével és engedje, hogy felismerjék azt, ami mindig és minden körülmények között hasznukra válik. Bizony, Ő a Mindenek Birtokosa, a Legmagasabb.

36.          Már előbb kiejtettük Mi e fenséges szavakat: akik hűségesek e Bántalmazotthoz, legyenek olyanok, mint az alázáporozó felhő a jótékonyság és jóakarat idején, de mint a perzselő tűz alantas és mohó természetük megfékezésében.

37.          Kegyelmes Isten! Nemrég történt valami, ami nagy csodálkozást keltett. Hallottuk, hogy egy bizonyos személy[xxxv] Perzsia birodalmi székhelyére ment, és sikerült néhány előkelőség kegyét megnyerni behízelgő viselkedésével. Mily szánalmas valóban, mily sajnálatos! Az ember csodálkozik, hogy azok, akik a legnagyobb dicsőség jelképei voltak, miért alázzák meg magukat a határtalan szégyenig. Mivé lettek magas szándékaik? Hová tűnt a méltóság és tisztesség iránti érzékük? A dicsőség és bölcsesség napja szüntelenül sugárzott Perzsia láthatára fölött, de mostanság oly mélyre süllyedt, hogy bizonyos méltóságok nem restellik, hogy játékszerré váljanak a bolondok kezében. Az előbb említett személy olyan dolgokat írt e népről az egyiptomi sajtóban és a Bejrút Enciklopédiában, ami a jól értesülteket és a tudósokat ugyancsak meglepte. Utána Párizsba ment, ahol egy újságot adott ki ’Urvatu’l-Vuthqá (A biztos kezelés) címen, melynek példányait szétküldte a világ minden részébe. Akkó börtönébe is küldött egy példányt. Kedveskedni akart ezzel, és jóvátenni korábbi tetteit. Röviden, e Bántalmazott inkább hallgat vele kapcsolatban. Kérjük Istent, az Egy Igazat, hogy védje őt és szórja rá az igazságosság és méltányosság fényét. Illendő néki így imádkozni:

38.          Ó Isten, én Istenem! Te látsz engem bocsánatod és jóakaratod ajtaja előtt állva, tekintetem a Te bőkezű adományaid és sokféle áldásod láthatárára emelve. Könyörgöm Hozzád édes dallamaidra és a Tollad éles hangjára, ó, Te, az egész emberiség Ura, segítsd kegyesen szolgáidat, amint az a Te napjaidhoz, a Te megnyilvánulásod dicsőségéhez és a Te fenségedhez méltó. Bizony hatalmas vagy Te azt tenni, amit csak akarsz. A mennyek és a föld lakói mind tanúsítják a Te erődet, hatalmadat, dicsőségedet és nagylelkűségedet. Dicséret Néked, ó, világok Ura és minden értő szívű ember Imádottja!

39.          Látod, ó, Istenem, hogyan keresi a szegénység lényege a Te gazdagságod óceánját, és miként áhítozik a romlottság megtestesítője megbocsátásod és gyengéd irgalmad vizére. Add nekünk, ó, Istenem, ami nagy dicsőségedhez illő és határtalan kegyelmed fenségéhez méltó. Valóban, Te vagy a Mindenek Felett Bőkezű, a végtelen kegyelem Ura, az Elrendelő, a Mindenek Felett Bölcs. Nincsen más Isten csak Te, a Leghatalmasabb, a Mindeneknek Parancsoló, a Mindenható.

40.          Ó, Isten népe! E napon mindenki szegezze tekintetét ez áldott szavak láthatárára: ’Egyedül és segítség nélkül azt teszi Ő, ami Néki tetszik.’ Aki eléri ezt a fokot, az valóban elért Isten lényegi egységének fényéhez és megvilágosodott általa, míg mindenki más a meddő ábrándokat és hiú képzelgéseket követők közé számíttatik Isten Könyvében. Hallgassatok e Bántalmazott Hangjára és őrizzétek meg elért állapototok tisztességét. Feltétlenül szükséges, hogy mindenki ügyeljen erre.

41.          Leplezetlenül és nyilvánosan hirdette mindig e Bántalmazott a világ minden népe előtt azt, ami a kulcsot jelenti a tudomány, a művészetek, a tudás, a jólét és a bőség ajtajának megnyitásához. Sem az elnyomók ármánykodásai nem tudták elnémítani a Legmagasztosabb Toll éles hangját, sem a romlottság vagy a zendülés kételyei nem tudták megakadályozni Őt, hogy kinyilatkoztassa a Legfenségesebb Szót. Őszintén kérem Istent, hogy óvja és tisztítsa meg Bahá népét a korábbi Hit követőinek meddő ábrándjaitól és romlott képzelgéseitől.

42.          Ó, Istennek népe! Azon becsületes és tanult emberek, akik mások vezetésének szentelik magukat, és megszabadultak és védettek kapzsi és alávaló természetű sugalmazásoktól, az igaz tudás egének csillagai az Ő szemében, Ki a világ Vágya. Fontos őket tisztelettel körülvenni. Ők valóban a szelíd folyású víz forrásai, fényesen ragyogó csillagok, az áldott Fa gyümölcsei, égi hatalom képviselői és a mennyei bölcsesség óceánjai. Boldog, aki őket követi. Egy ilyen lélek bizony azok közé számíttatik Isten, a magasztos Trón Urának Könyvében, akiknek jó lesz.

43.          Az Istentől, a Magasságos Trónus és a lenti föld Urától eredő dicsőség legyen véletek, ó, Bahá népe, ó ti, a Karmazsin Bárka utasai, és azokkal, akik hallgatnak kedves hangotokra, és betartják, amit e hatalmas és csodás Tábla parancsol nékik.

8. ISHRÁQÁT (Tündöklő fények)

1.

Ez Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való levele

2.            Ő Isten, magasztos Ő, a bölcsesség és kinyilvánítás Ura.

3.            Dicséret légyen Istennek, Ki hasonlíthatatlan fenségben, erőben és szépségben, páratlan dicsőségben, hatalomban és nagyságban; túl magasan áll Ő az emberi képzelet felett, hogy felfoghatná Őt, vagy bármi társ vagy hasonló felett, hogy Hozzá számítható lenne. Világosan kijelölte Ő az egyenes Ösvényét a legékesszólóbb szavakban és kijelentésekben. Ő bizony a Mindenek Birtokosa, a Legmagasztosabb. Amikor szándékában állt az új teremtést életre hívni, elküldte a Nyilvánvaló és Fénylő Pontot Akaratának láthatáráról; minden jelen áthaladt és minden formában megnyilvánult, amíg el nem érte a zenitjét, ahogyan Isten, minden ember Ura parancsolta.

4.            Ez a Pont a Nevek körének gyújtópontja, és a Betűk kinyilatkoztatásának csúcspontját jelöli a teremtés világában. Általa jelentek meg utalások az áthatolhatatlan Misztériumra, az ékes Jelképre, Arra, Aki a Legnagyobb Névben nyilvánult meg – egy Névben, mely a fénylő Táblára feljegyeztetett és felíratott a szent, az áldott hófehér Tekercsre. És amikor a Pont kapcsolódott a második Betűhöz[xxxvi], mellyel a Mathání[xxxvii] kezdődik, átszelte a magyarázat és beszéd mennyországait. Akkor Isten örök fénye felsugárzott, fellángolt a bizonyság égboltjának legbelsőbb szívében és létrehozott két Égitestet. Dicsőítessék az Egy Irgalmas, Akire nem lehet célozgatni, Akit semmilyen kifejezés nem határozhat meg, sem állítás nem fedhet fel, sem bizonyítás nem írhat le. Bizony, Ő az Elrendelő, a Mindenek Felett Bőkezű, mind a kezdetben, mind a végen. És Ő állított számukra védőket és oltalmazókat az erő és hatalom seregeiből. Valóban, Ő a Veszélyben Oltalmazó, a Hatalmas, a Korlátozatlan.

5.

Az előszó ehhez a levélhez kétszer kerül kinyilatkoztatásra,
mint egykor a Mathání[xxxviii]

6.            Dicséret Istennek, Ki megnyilvánította a Pontot, melyből kiindulva feltárta minden dolgok tudását a múltból és jövőből – a Pontot, melyet Saját Nevének előfutárává választott és hírnöknek Nagy Kinyilatkoztatása előtt, mely megremegtette az egész emberiséget, és tündöklő Fényével felragyogott a világ láthatárán. Bizony, ez az a Pont, melyet Isten elrendelt, hogy a fény tengere legyen őszinte szolgái számára, és perzselő tűz az önfejű teremtményei és a hitetlenek számára az Ő népéből, akik Isten ajándékát hitetlenségre cserélték, a mennyei eledelt képmutatásra, és társaikat nyomo­rúságos lakhelyre vezették. Ezek azok az emberek, akik szerte a világon lázadást szítanak, és Szövetségét megtörik azon a Napon, mikor a halhatatlan Lény Trónjára lépett és a Kiáltó felemelte Hangját a biztonság és béke egéből a szent Völgyben.

7.            Ó, ti a Bayán követői! Féljétek a Mindenek Felett Irgalmast. Ez Ő, Akit Mohamed, Isten Apostola dicsőített, Előtte pedig a Lélek (Jézus) és még Előtte Az, Aki Istennel társalgott (Mózes). Ez a Bayán Pontja, Aki hangosan kiált a Trónus előtt, mondván: ’Isten igazságosságára, azért teremtettetek, hogy dicsőítsétek ezt a Legnagyobb Kijelentést, ezt a tökéletes Utat, mely a Próféták lelke mélyén volt elrejtve, melyet Isten választottai szívükben dédelgettek, és ami a ti Uratok, a Nevek Birtokosa dicső Tolla által leíratott.’

8.            Mondd: Pusztuljatok bele dühötökbe, ó, ti gonoszok! Ő, Akinek tudomását semmi el nem kerülheti, bizony megjelent. Ő, Aki az isteni tudás arcát mosollyal koszorúztatta, eljött. Általa a beszéd királysága díszbe öltözött, minden fogékony lélek a Kinyilatkoztatás Ura felé fordította fejét, minden térdelő felállt, és minden közömbös elsietett, hogy elérje a bizonyosság Sínai hegyét. Ez az a Nap, melyet Isten áldásnak rendelt az igazak számára és megtorlásnak a gonoszoknak, jótétnek a hívők számára és Haragja tombolásának a hitetlenek és csökönyösek számára. Ő valóban testet öltött, Isten által legyőzhetetlen hatalommal felruházva. Kinyilvánította azt, amivel semmi a földön vagy a mennyekben nem vetélkedhet.

9.            Féljétek a Mindenek Felett Irgalmast, ó Bayán népe, és ne kövessétek el azt, amit a Korán követői elkövettek – ők, akik éjjel-nappal bizonygatták hűségüket Isten Hitéhez, amikor azonban a minden ember Ura megjelent, mégis elfordultak Tőle és oly kegyetlen ítéletet hoztak Ellene, hogy a Visszatérés Napján a Könyvek Anyja keservesen megsiratta helyzetét. Emlékezzetek vissza és gondolkodjatok el a tetteiken és szavaikon, rangjukon és érdemeiken, és a dolgokon, amit előidéztek, amikor Ő, Aki a Sínai hegyén társalgott, megoldotta nyelvét, amikor a Trombita felharsant, mire mind a mennyben és a földön lévők eszméletüket vesztették, kivéve azokat, akik a megerősítés betűihez számíttatnak.

10.          Ó, Bayán népe! Vessétek el meddő ábrándjaitokat és hiú képzelgéseiteket, aztán a méltányosság szemével nézzetek az Ő Kinyilatkoztatásának Hajnalára és fontoljátok meg a dolgokat, amit kinyilvánított, a szavakat, melyeket Istentől kinyilatkoztatott, és a szenvedéseket, melyeket ellenségei mértek Rá. Ő Az, Aki készségesen elfogadott mindenféle megpróbáltatást az Ő Ügye hirdetése és az Ő Szava felmagasztalása érdekében. Egyszer Tá (Teherán) országában tűrte a bebörtönzést, máskor Mím (Mázindarán) országában, majd megint az előző helyen, csakis Isten, a mennyek Teremtője Ügyéért. Isten, a Mindenható, a Mindenek Felett Bőkezű Ügyének szerelméért láncra és bilincsbe verték ott.

11.          Ó, Bayán népe! Elfelejtettétek intelmeimet, miket Tollam kinyilvánított és Nyelvem kiejtett? Elfecséreltétek az Én bizonyosságomat meddő ábrándjaitokért és az Én Utamat önző vágyaitokért? Elvetettétek Isten előírásait és a Róla való megemlékezést, és elhagytátok az Ő törvényeit és rendelkezéseit? Féljétek Istent, és hagyjátok a hiú képzelgést azok kitalálóira, a babonákat azok termelőire és a gyanakvást azok táplálóira. Aztán induljatok sugárzó arccal és makulátlan szívvel azon láthatár felé, mely fölött a bizonyosság Napcsillaga ragyog tündöklőn Istennek, a Kinyilatkoztatások Urának parancsára.

12.          Dicsértessék Isten, Ki a Legnagyobb Csalhatatlanságot emelte pajzsként az Ő Ügye temploma elé a teremtés birodalmában, és nem részesített senkit e fenséges és fennkölt tisztségben – e tisztség egy olyan öltözék, melyet a túlvilági hatalom ujjai szőttek az Ő magasztos Valójának. Nem illik senki másra csak Reá, Ki az ’Azt teszi Ő, amihez kedve van’ hatalmas trónján székel. Aki elismeri és felismeri ezt, amit a Dicsőség Tolla ebben a pillanatban írt le, az Istennek, a kezdet és vég Urának Könyvében bizony az isteni egység képviselői közé számíttatik, akik Isten egységének fogalmát erősítik.

13.          Amikor a szavak folyama eddig elért, az igaz tudás édes illata terjedt szét és az isteni egység napja ragyogott fel az Ő szent beszéde láthatárán. Áldott, akit az Ő Hívása a dicsőség csúcsára vonzott, aki megközelítette a végső Célt, és aki Dicső Tollam éles hangjából felismerte azt, amit ezen és a következő világ Ura akart. Aki elmulasztja, hogy a nemes borból kortyoljon, melyet Mi a Nevünk, a Mindeneknek Parancsoló erejével felbontottunk, nem lesz képes az isteni egység tündöklő fényeit meglátni, vagy Isten Írásainak lényegi szándékát felfogni – Istenét, Ki a menny és föld Ura, eme és az eljövendő világ korlátlan Uralkodója. Egy ilyen ember a hitetlenek közé számíttatik Isten, a Mindentudó, a Mindenről Értesült Könyvében.

14.          Ó, te tisztelt kérdező[xxxix]! Tanúsítjuk, hogy kitartó és illendő türelemmel viseltettél az idő alatt, amikor a Toll nem mozdulhatott és a Nyelv vonakodott magyarázatot adni a csodás jelt, a Legnagyobb Csalhatatlanságot illetően. Kérted e Bántalmazottat, hogy távolítsa el számodra a fedő fátylakat, és tegye világossá annak misztériumát és természetét, állapotát és helyzetét, kiválóságát, fenségét és magasztosságát. Isten életére! Ha fellebbentenénk a fátylat a bizonyság gyöngyeiről, melyek a tudás és bizonyosság óceánjának kagylóiban vannak elrejtve, vagy ha hagynánk lakhelyükről előjönni az isteni misztérium szépségeit, melyek az igaz megértés Paradicsomában a beszéd termeiben rejtőznek, akkor mindenfelé erőszakos háborgás törne ki a vallási vezetők részéről, és láthatnád Isten népét olyan farkasok fogai között, akik a kezdettől mindvégig megtagadták Istent. Ezért Mi jelentős ideig visszafogtuk Tollunkat az isteni bölcsességnek megfelelően és a hívők védelme érdekében azok ellen, akik a mennyei áldásokat hitetlenségre cserélik, és népük számára a kárhozatot választják.

15.          Ó, te éleslátással felruházott kereső. Esküszöm Arra, Ki a Legfennköltebb Szava erejével vonzotta Magához a Magasságbéli Gyülekezetet! A Királyságom uradalmaiban élő madarak és a Bölcsességem rózsakertjében lakozó galambok oly dallamokat és énekeket trilláznak, melyek mindenki számára kifürkészhetetlenek, kivéve Istent, a királyságok Urát a földön és a mennyben. Ha feltárnánk e dallamokat akár csak oly kis mértékben, mint a tű foka, a zsarnokság népe olyan rágalmakat mondanának ki, amilyeneket soha korábbi generációk nem mondtak, és oly tetteket követnének el, amilyeneket soha senki az elmúlt korokban és évszázadokban nem követett el. Visszautasítják ők Isten nagylelkűségét és az Ő bizonyítékait, megtagadják Isten bizonyságát és az Ő jeleit. Tévúton járnak és az embereket is félrevezetik, de nem veszik észre. Hiú képzelgéseket imádnak, de nem tudják. Meddő ábrándokat tesznek urukká és elhanyagolják Istent, de nem értik. Elhagyják a legnagyobb Óceánt és sietnek a pocsolyához, de nem fogják fel. Saját meddő ábrándjaikat követik, míg Istentől, a Veszélyben Oltalmazótól, az Önmagától Valótól elfordulnak.

16.          Mondd, Isten igazságosságára! A Mindenek Felett Irgalmas eljött hatalommal és korlátlan uralommal felruházva. Az Ő hatalma által a vallások alapjai megrendülnek, és a Kijelentés Csalogánya az igaz megértés legmagasabb ágán énekli dallamát. Bizony, Ő, Ki Isten tudásában volt elrejtve, és Akit a Szent Írások említenek, megjelent. Mondd, ez az a Nap, mikor a Sínai Szónoka a Kinyilatkoztatás trónjára lép, és a nép a világok Ura előtt áll. Ez az a Nap, mikor a föld kikiáltja örömhírét és felmutatja kincseit; mikor az óceánok kiadják gyöngyeiket, és az isteni Lótuszfa megtermi gyümölcseit; mikor a Nap sugarait ontja és a Holdak fénye szétszóródik, és az Egek feltárják csillagaikat, az Óra üt, és a Feltámadás félelmetes fensége megnyilvánul; mikor a tollakból folyik a mondanivaló és a lelkek kiterítik titkaikat. Áldott az ember, aki felismeri Őt, és Színe elé kerül, és jaj azoknak, akik megtagadják és elfordulnak Tőle. Fohászkodom Istenhez, hogy segítse szolgáit visszatérni Hozzá. Ő bizony a Megbocsátó, az Elnéző, az Irgalmas.

17.          Ó, te, ki arcodat a Magasságbéli Birodalom felé fordítottad, és a bőség kezéből az Én pecsételt boromat kortyolod! Tudd, hogy a „Csalhatatlanság” fogalmának számos jelentése és különböző fokozata van. Egyik értelmében Arra vonatkozik, Akit Isten megvéd a tévedéstől. Hasonlóképpen alkalmazható minden lélekre, akit Isten megóv a bűntől, áthágástól, lázadástól, kegyetlenségtől, hitetlenségtől és hasonlóktól. A Legnagyobb Csalhatatlanság azonban csak Azt illeti, Akinek rangja mérhetetlenül magasan áll minden rendelkezés és tiltás felett, és tévedéstől, mulasztástól szentesített. Valóban, Ő olyan Fény, melyet nem követ sötétség, és olyan Igazság, melyről nem derülhet ki tévedés. Ha Ő kijelentené a vízről, hogy az bor vagy a mennyről, hogy az föld, vagy a fényről, hogy az tűz, az igazat mondaná, és kétség sem férne hozzá; senkinek nincs joga megkérdőjelezni az Ő tekintélyét vagy kérdezősködni, miért vagy mi célból. Aki kifogást emel, az az önfejűek közé számíttatik Isten, a világok Ura Könyvében. „Nem tartozik számadással azért, amit tesz. Mindenki más azonban számadással tartozik.”[xl] A láthatatlan mennyből jött Ő, az „Azt teszi Ő, amit csak akar” zászlaja alatt az erő és hatalom seregeinek kíséretében, míg Rajta kívül mindenki másnak kötelessége, hogy szigorúan betartsa a rájuk kiszabott törvényeket és rendeléseket. És ha valaki eltérne ezektől csak egy hajszálnyira is, munkája semmivé válna.

18.          Fontold meg és emlékezz az időre, amikor Mohamed megjelent. Azt mondta – és az Ő szava igaz: „A zarándoklat a Házhoz (Mekka) Istennek járó szolgálat.”[xli] Hasonlóan szolgálat a napi ima, a böjt és a törvények, melyek Isten Könyvének láthatárán ragyogtak fel, Ki a Világ Ura, a földi népek és nemzetségek valódi Nevelője. Mindenkinek kötelessége Néki engedelmeskedni bármiben, amit Isten elrendelt; és aki Őt megtagadja, az nem hisz Istenben, sem az Ő verseiben, sem az Ő Küldötteiben és az Ő Könyvében sem. Ha Ő a jót rossznak vagy a tagadást hitnek nyilvánítaná ki, az igazat mondaná Isten parancsa szerint. Ez olyan rang, ahol bűn és vétek nem is létezik, szóba sem kerül. Fontold meg az áldott, az Istentől kinyilatkoztatott verset, melyben a Házhoz történő zarándoklatot írja elő mindenkinek. Azokra hárult a kötelesség, akik Utána tekintéllyel ruháztattak fel, hogy betartsák mindazt, amit a Könyv előírt számukra. Senkinek sincs joga eltérni Isten törvényeitől és rendeléseitől. Aki eltér ezektől, az a vétkezőkhöz számíttatik Isten Könyvében, Ki a Hatalmas Trón Ura.

19.          Ó, te, aki tekinteted Isten Ügyének Hajnalpontjára szegezed! Tudd bizonyosan, hogy Isten Akarata nem korlátolt az emberek mércéje által, és Isten nem az ő útjaikon jár. Sőt, mindenkinek kötelessége szorosan Isten egyenes Ösvényét követni. Ha Ő a jobb oldalt balnak, vagy a déli irányt északinak nyilvánítaná ki, Ő az igazat mondja, amihez semmi kétség sem fér. Bizony Őt dicsőíteni kell a tetteiben és engedelmeskedni parancsainak. Néki nincs társa az ítéletében, sem segítője az Uralmában. Ő azt teszi, amit csak akar, és elrendeli, ami csak kedvére van. Tudd továbbá, hogy Rajta kívül mindenek a Tőle eredő egyetlen szó erejével teremtettek, míg maguktól sem mozgásuk, sem nyugvásuk nincsen, kivéve az Ő parancsára és az Ő engedélyével.

20.          Ó te, ki a szeretet és testvériség légkörében szárnyalsz, és tekinteted a te Urad, a teremtés Királya orcájának fénye felé fordítod! Adj hálát Istennek, hogy felfedte előtted azt, ami eddig az Ő tudásában elrejtve és elzárva volt úgy, hogy immár mindenki tudatára ébredjen, hogy a legfelsőbb csalhatatlanság birodalmán belül Ő sem társat, sem tanácsadót nem vett Magához. Ő bizony az isteni rendeletek és parancsok Forrása és a tudás és bölcsesség Kútfeje, míg mindenki más Rajta kívül az Ő alattvalója és az Ő uralma alatt áll. Ő a legfőbb Uralkodó, az Elrendelő, a Mindentudó, a Mindenről Értesült.

21.          Te pedig, amikor a kinyilatkoztatott versek életre keltő lehelete elbűvöl, és a tiszta, életadó víz magával ragad, melyet a Te Urad, a Feltámadás Napjának korlátlan Ura kezéből nagylelkűen kínál, emeld fel hangod és mondd:

22.          Ó, Istenem, ó, Istenem! Hálát adok Néked, hogy Magad felé irányítottál, a Te láthatárodhoz vezettél, világosan megmutattad nekem a Te Ösvényedet, kinyilvánítottad nekem a Te bizonyságaidat és képessé tettél, hogy Feléd forduljak, míg a legtöbb tudós és pap a szolgáid közül mindazokkal, akik követik őket, a legkisebb Tőled származó bizonyíték nélkül elfordultak Tőled. Légy áldott, ó, Nevek Ura, és dicsőség Néked, ó, a mennyek Teremtője, amiért a Neved, az Önmagától Való erejével inni adtál nekem pecsétes borodból, Magadhoz vonzottál, és képessé tettél, hogy felismerjem megnyilatkozásod Hajnalát, jeleid Megnyilvánulását, törvényeid és parancsaid Kútfejét, bölcsességed és ajándékaid Forrását. Áldott az ország, melyet a Te lábnyomaid megszenteltek, melyben uralmad trónusa felállíttatott és öltözéked illata szétterjedt. Dicsőségedre és fenségedre, hatalmadra és erődre, látásomat csak azért kívánom, hogy a Te szépségedet megpillantsam, hallásomat csak azért, hogy a Te hívásodra és verseidre hallgassak.

23.          Ó, Istenem, ó, Istenem! Ne foszd meg a szemeket attól, amiért teremtetted őket, sem az arcokat attól, hogy Láthatárod felé forduljanak, vagy tisztelettel adózzanak a Te fenséged kapuinál, vagy megjelenjenek Trónusod színe előtt, vagy meghajoljanak Bőséged Napcsillagának ragyogása előtt.

24.          Én vagyok az, ó, Uram, kinek szíve és lelke, minden tagja, kinek belső és külső nyelve tanúsítja a Te egységedet és egyedüliségedet, és bizonyságot tesz, hogy Te vagy az Isten, és nincsen más Isten Rajtad kívül. Te hívtad életre az emberiséget, hogy megismerjen Téged és szolgálja a Te Ügyedet, hogy állapotuk ezáltal magasabbra juthasson a Te földödön, és lelkük felemelkedhessen azon dolgok által, melyeket Te a szent Írásaidban, Könyveidben és Tábláidban kinyilatkoztattál. Azonban, alig hogy kinyilvánítottad Magad és feltártad Jeleidet, ők elfordultak Tőled, megtagadtak Téged és visszautasították mindazt, amit felfedtél szemük előtt hatalmad és erőd által. Felkeltek, hogy ártsanak Néked, kioltsák Fényedet és elnyomják a lángot, mely Égő Csipkebokrodban lobog. Gonoszságuk oly messzire ment, hogy összeesküdtek a Te véred ontására és Becsületed megtiprására. Hasonlóan cselekedett az[xlii] is, akit Te neveltél fel szerető kedvesség kezével, óvtál a teremtményeid között található lázongók rosszakaratától és a szolgáid között lévő önfejűektől, s akit Te megbíztál a feladattal, hogy szent verseidet leírja Trónusod előtt.

25.          Ó, jaj! Jaj neki a dolgokért, amit a Te napjaidban elkövetett oly mértékben, hogy végül megtörte Szövetségedet és Végakaratodat, visszautasította a Te szent Irataidat, fellázadt és elkövette azt, ami Királyságod lakóit sírásra késztette. Amikor pedig látta, hogy reményei szertefoszlottak és megérezte a teljes sikertelenség szagát, azonnal felemelte hangját és olyasmit vett a nyelvére, ami a Te választottaidat, kik a Közeledben vannak, és a dicsőség sátrának lakóit megdöbbentette.

26.          Te látsz engem, ó Istenem, kínban vergődni a porban, mint a partra vetett hal. Szabadíts meg, légy irgalommal irántam, ó Te, Kinek segedelmét hívja minden ember, ó Te, Kinek kezében van a hatalom gyeplője minden férfi és nő fölött. Bármikor, ha súlyos gyarlóságaimra és nagy vétkeimre tekintek, keserűség támad rám mindenfelől, és bármikor megállok elmélkedni jóságod óceánján és kegyelmed mennyországán, és gyengéd könyörületességed napcsillagán, belélegzem a remény illatát, mely jobbról, balról, észak és dél felől hatol hozzám, mintha minden teremtett dolog az örömhírt tudatná velem, hogy irgalmad egének felhői rám fogják hullatni esőjüket. Hatalmadra, ó Te, Ki a hívek Fő Támasza vagy, és azok vágya, kik már élvezhetik közelségedet! Megannyi kegyed és áldásod, kegyelmed és szerető kedvességed megmutatkozásai valóban felbátorítottak. Hogyan tudhatná másképpen a teljes semmiség magasztalni Annak Nevét, Ki egyetlen szavával életre hívta a teremtést, és hogyan is tudná egy múlandó teremtmény dicsőíteni Őt, Aki bebizonyította, hogy semmiféle leírás nem fejezheti ki Őt, sem pedig dicsőítés nem növeli az Ő dicsőségét? Ő öröktől fogva mérhetetlenül magasztos teremtményei felfogása felett, és szolgáinak Róla való elképzelései Hozzá fel nem érhetnek.

27.          Ó Uram! Látod ez élettelent Színed előtt; bőkezűséged és jóságos kegyed által ne hagyd, hogy megfosztasson a halhatatlan élet kelyhétől. És látod e szenvedőt trónod előtt állni; ne fordítsd el őt gyógyító erőd óceánjától. Kérve kérlek Téged, hogy add meg nékem minden időben és minden helyzetben, hogy Rád emlékezhessem, Nevedet magasztalhassam és Ügyedet szolgáljam, bár jól tudom, hogy bármi ered is egy szolgától, az nem lépheti át saját lelke határait, sem nem lehet Istenségedhez illő, sem pedig méltó dicsőséged és fenséged udvarához.

28.          Hatalmad a tanúm! Ha nem a Te dicséretedet zengené, nyelvem nem lenne hasznomra, és ha nem Téged szolgálna, életem mit sem érne. Ha nem az örömért, hogy dicsőséges birodalmad fényességét megláthatom, mi másért örvendenék látásomnak? És ha nem a boldogságért, hogy a Te édes hangod hallhatom, mi más haszna volna hallásomnak?

29.          Ó, jaj! Jaj nekem! Nem tudom, ó, Istenem, Támaszom, szívem Vágya, hogy azt rendelted-e nékem, ami vigaszt hoz szememnek, örömet keblemnek, örvendezést szívemnek, vagy visszavonhatatlan rendelésed, ó, Te az örökkévalóság Királya és a nemzetek korlátlan Ura, megakadályozza, hogy Trónusod elé kerülhessek. Dicsőségedre és fenségedre, uralmadra és hatalmadra esküszöm, hogy a Tőled való távollét sötétsége megsemmisített. Mi lett Közelséged fényével, ó, minden értő szív Vágya? A Tőled való elszakadás kínja felemésztett. Hol van a Veled való újraegyesülés tündöklő fénye, ó, Te mindazok hőn Szeretettje, kik teljesen Néked szentelték magukat?

30.          Látod, ó, Istenem, mi történt velem a Te Ösvényeden azok keze által, akik megtagadják Igazságodat, megtörik Szövetségedet, akadékoskodnak Jeleiden, visszautasítják a nekik kínált áldásaidat, nem hisznek az Általad leküldött versekben és nem hajlandók elismerni a bizonyítékot, melyet Te beteljesítettél.

31.          Ó, Uram! A nyelvem nyelve, a szívem szíve, a lelkem lelke, külső és belső lényem tanúságot tesz egységedről és egyedüliségedről, hatalmadról és mindenhatóságodról, nagyságodról és korlátlan uralmadról, és tanúsítom dicsőségedet, fenségedet és tekintélyedet. Vallom, hogy Te vagy az Isten és nincsen más Isten Rajtad kívül. Te öröktől fogva egy az emberek szeme és elméje elől elrejtett kincs voltál, és örökkön örökké az is maradsz. A földi erők soha nem akadályozhatnak Téged, sem a nemzetek hatalma nem fenyegethet. Te vagy Az, Aki kitárta a tudás ajtaját szolgáid előtt, hogy felismerhessék Őt, Ki a Kinyilatkoztatásod Napcsillaga, a Jeleid Hajnala, Megnyilvánulásod Mennyországa és Isteni Szépséged Napja. Szent Könyveidben, Írásaidban és Tekercseidben megígérted a világ minden népének, hogy Te Saját Magad fogsz megjelenni és el fogod távolítani Orcádról a dicsőség fátylát, amint kijelentetted szavaiddal Barátodnak[xliii], Akin keresztül a Kinyilatkoztatás Napja Hijáz láthatárán felragyogott, és az isteni Igazság hajnalpírja világított minden emberre, hirdetvén: „A Napon, amikor az emberiség a világok Ura előtt fog állni.”[xliv] És Mohamed előtt ezt az örömhírt közölted Azzal, Aki társalgott Véled[xlv], mondván: „Hozd ki a népedet a sötétségből a fényre, és emlékeztesd őket Isten napjaira!”[xlvi] Továbbá kijelentetted ezt az Igazságot a Léleknek[xlvii], és Prófétáidnak és Küldötteidnek akár a messzi vagy a közelmúltban. Ha mindaz, amit Te e Legnagyobb Megemlékezés, e Nagy Kijelentés dicsőítésére leküldtél, most a legmagasztosabb Tolladból kiáradna, a tudás és megértés városainak lakói megdöbbennének, kivéve azokat, kiket Te ettől hatalmad erejével megóvnál és megvédenél bőséges kegyed és kegyelmed zálogaként. Tanúskodom, hogy Te valóban beteljesítetted ígéretedet, és megnyilvánítottad Azt, Kinek eljövetelét Prófétáid, választottaid és azok, akik Téged szolgálnak, megjövendölték. Ő eljött a dicsőség és hatalom egéből, a Te jeleid lobogóját és a Te bizonyságaid jelvényeit hordozva. Korlátozhatatlan hatalmad és erőd által kiállt Ő az összes ember elé, és a mindent átható dicsőség csúcsához és a legmagasabb Láthatárhoz szólította az emberiséget oly módon, hogy sem a papság elnyomása, sem az uralkodók támadásai nem tarthatták Őt vissza. Szilárd eltökéltséggel állt Ő ki, és nyelvét megoldva zengő hangon hirdette: „Ő, a Mindenek Felett Bőkezű eljött a felhőkön. Jöjj, ó, föld népe, sugárzó arccal és ragyogó szívvel!”

32.          Sokszorosan áldott az, aki eljut a Te színed elé, az újraegyesülés borát issza Bőséged kezéből, Jeleid illatát belélegzi, nyelvét megoldja a Te dicséreted zengésére, magasra szárnyal a Te mennyeidben, Hangod édességétől elragadtatva belépést nyer a legmagasztosabb Paradicsomba és eléri a kinyilatkoztatás és látomás szintjét Fenséged trónusa előtt.

33.          Könyörgöm Hozzád a Legnagyobb Csalhatatlanságra, melyet Kinyilatkoztatásod hajnalának választottál, és a legfennköltebb Szavadra, melynek erejével a teremtést életre hívtad és Ügyedet kinyilvánítottad, és erre a Névre, mely minden más nevet hangos panaszra késztetett és a bölcsek tagjait megremegtette; minderre könyörgöm Hozzád, szabadíts meg engem minden mástól Rajtad kívül úgy, hogy ne mozduljak, csak a Te Akaratod tetszésével összhangban, és ne szóljak, csak a Te Szándékod parancsára, és ne halljak mást, csak a Te dicséreted és dicsőítésed szavait.

34.          Magasztalom a Te Neved, ó Istenem, és hálát adok Néked, ó Vágyam, mert képessé tettél engem, hogy egyenes Ösvényedet világosan lássam, felfedted Nagy Kijelentésedet szemem előtt és segítettél, hogy Kinyilatkoztatásod Hajnala és Ügyed Kútfeje felé forduljak, amíg a Te szolgáid és a Te néped elfordult Tőled. Kérlek Téged, ó az örökkévaló Királyság Ura, a Dicsőség Tollának éles hangjára, az Égő Tűzre, mely hangosan szól a zöldellő Fából, és a Bárkára, melyet kimondottan Bahá népének választottál, kérlek, add, hogy állhatatos maradhassak a szeretetemben Irántad, hogy elfogadjam, bármit is rendeltél el számomra a Könyvedben, és szilárdan állhassak a Te szolgálatodban és a Te szeretteid szolgálatában. Majd kegyesen segítsd szolgáidat, ó Istenem, hogy azt cselekedjék, ami felmagasztalja a Te Ügyedet, és ami képessé teszi őket, hogy betartsák mindazt, amit Te a Könyvedben kinyilatkoztattál.

35.          Bizony, Te vagy az Erő Ura, hatalmas vagy Te, hogy elrendeld, amit csak akarsz, és kezedben tartod Te minden teremtett dolgok gyeplőit. Nincsen más Isten csak Te, a Mindenek Felett Hatalmas, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

36.          Ó, Jalíl! Mi feltártuk szemed előtt a tengert és annak hullámait, a napot és annak sugárzását, az egeket és annak csillagait, a kagylókat és annak gyöngyeit. Adj hálát Istennek egy ily nagy ajándékért, ily kegyes jótéteményért, mely áthatja az egész világot.

37.          Ó, te, ki tündöklő Orcám felé fordultál! Homályos ábrándok hálózzák be a föld lakóit és akadályozzák őket, hogy a Bizonyosság Láthatára, annak ragyogása, megnyilvánulásai és fényei felé forduljanak. Hiú képzelgések tartják vissza őket Tőle, Ki az Önmagától Való. Saját szeszélyeiktől vezetve beszélnek, és nem értenek semmit. Köztük vannak azok, akik így szólnak: ’Leküldettek tán a versek?’ Mondd: ’Le bizony! Őrá, Ki a mennyek Ura!’ ’Ütött talán az Óra?’ ’Sőt! Mi több, már el is múlt, Őrá, Ki a világos jelek Kinyilvánítója! Valóban, az Elkerülhetetlen megtörtént, és Ő, az Egy Igaz megjelent bizonyítékkal és paranccsal. Az Igazság látható, és az emberiség reszket a félelemtől. A föld reng, és a törzsek jajveszékelnek Istentől való félelmükben, Ki az Erő Ura, a Mindeneknek Parancsoló.’ Mondd: ’A megdöbbentő trombita felharsant, és ez Isten, az Egyedüli, a Korlátozatlan Napja.’ Azt mondják: ’Bekövetkezett a katasztrófa?’ Mondd: ’Igen! Az Urak Urára!’ ’Eljött a Feltámadás?’ ’Sőt! Mi több, Ő, Ki az Önmagától Való, jelent meg Jelei Királyságával.’ ’Látod az embereket leborulva?’ ’Igen! Az Uramra, a Legmagasztosabbra, a Legdicsőbbre!’ ’Kidőltek a fák gyökerestül?’ ’Sőt! Mi több, a hegyek porrá morzsolódtak; Őrá, a tulajdonságok Urára!’ Azt mondják: ’Hol a Paradicsom és hol a Pokol?’ Mondd: ’Az egyik a Velem való újraegyesülés, a másik ti magatok, ó, ti, kik társat köttök Istenhez és kételkedtek.’ Azt mondják: ’Nem látjuk a Mérleget.’ Mondd: ’Persze, az Uramra, az Irgalom Istenére! Senki sem láthatja, csak azok, akik belátással bírnak.’ Azt mondják: ’Lehullottak a csillagok?’ Mondd: ’ Le bizony, amikor Ő, Ki az Önmagától Való a Titkok Országában[xlviii] tartózkodott. Vigyázzatok, ti, akik ítélőképességgel bírtok!’ Az összes jel megjelent, amikor Mi a Hatalom Kezét felemeltük a fenség és erő öléből. Bizony, a Kiáltó kiáltott, amikor az ígéret ideje eljött, és akik felismerték a Sínai tündöklését, elaléltak a bizonytalanság vadonjában az Uratok, a teremtés Urának rettenetes fensége előtt. A trombita kérdezi: ’Felharsant a Kürt?’ Mondd: ’Igen, a Kinyilatkoztatás Királyára! Amikor Ő a Nevének, a Mindenek Felett Irgalmasnak trónusát elfoglalta.’ A sötétséget elűzte az Uratok irgalmának felderengő fénye, a minden fény Forrása. A Mindenek Felett Irgalmas szellője fújt és felélesztette a lelkeket testük sírjában. Így teljesítette be a végzést Isten, a Hatalmas, a Jótevő. Azok, akik tagadják az igazságot, azt mondják: ’Mikor hasadt meg az égbolt?’ Mondd: ’Amíg ti konokságotok és tévedésetek sírgödrében feküsztök.’ A hitetlenek közül való az, aki dörzsöli a szemét, és jobbra, balra néz. Mondd: ’Vakok vagytok ti. Nincs hová meneküljetek.’ És közülük való az, aki mondja: ’Összegyűjtettek az emberek?’ Mondd: ’Igen, az Uramra! Amíg ti meddő ábrándjaitok bölcsőjében feküdtetek.’ És közülük való az, aki mondja: ’Leküldetett a Könyv az igaz Hit erejével?’ Mondd: ’Maga az igaz Hit is elképedt. Féljetek, ó, ti értő szívű emberek!’ És közülük való az, aki mondja: ’Én is összegyűjtettem másokkal együtt vakon?’ Mondd: ’Igen, Őrá, Ki a felhőkön lovagol!’ A Paradicsom misztikus rózsákkal ékes, és a pokol a gonoszok tűzével fújtat. Mondd: ’A fény felviláglott a Kinyilatkoztatás látóhatárán, és bevilágította az egész földet az Ő jövetelekor, Ki a Szövetség Napjának Ura!’ A kételkedők elpusztulnak, míg jó annak, aki a meggyőződés fényétől vezetve a Bizonyosság Hajnala felé fordult. Áldott vagy te, ki Rám szegezted tekinteted, ezért a Tábláért, mely számodra küldetett le – olyan Tábláért, mely az emberi lelkeket a magasba röpíti. Vésd az emlékezetedbe és szavald azt. Az Életemre! Ez egy ajtó az Urad irgalmához. Jó annak, aki ezt reggel és este felmondja. Mi hallottuk bizony, amint dicsérted ezt az Ügyet, mely leomlasztotta a tudás hegyét és elcsúsztatta az emberek lábát. Dicsőségem szálljon rád és mindazokra, akik a Mindenható, a Legnagylelkűbb felé fordulnak. A Táblának vége, de a téma kimeríthetetlen. Légy türelmes, mert Urad is türelmes.

38.          Ezeket a verseket Mi már korábban is leküldtük, most neked küldtük le, hogy megtudjad, mit beszélt hazug nyelvük, amikor Isten hatalommal és korlátlan uralommal eljött hozzájuk. A meddő ábrándok alapjai megrendültek, és a hiú képzelgések égboltja kettéhasadt, és az emberek mégis kételkednek és perlekednek Vele. Tagadják Isten tanúságát és az Ő bizonyítékát, miután a hatalom egéből Ő lejött jelei királyságával. Elvetik, ami megparancsoltatott nékik, és elkövetik, ami megtiltatott nékik a Könyvben. Elhagyják Istenüket, és vágyaikhoz ragaszkodnak. Valóban eltévedtek és tévedésben vannak. Olvassák a verseket és tagadják őket. Látják a világos jeleket és elfordulnak. Bizony belevesztek furcsa kétségeikbe.

39.          Szeretteinket Mi istenfélelemre intjük, mely félelem minden jótett és erény kútfeje. Ez az igazságosság seregeinek parancsnoka Bahá városában. Boldog az ember, aki e fénylő lobogó alá lép és megkapaszkodik benne. Ő bizony a Karmazsin Bárka utasaihoz tartozik, melyet a Qayyúm-i-Asmá említ.

40.          Mondd: Ó, Isten népe! Ékesítsétek templomaitokat a megbízhatóság és jámborság díszével. Segítsétek aztán Uratokat jótettek seregével és dicséretre méltó jelemmel. Megtiltottunk nektek széthúzást és viszályt a Könyveimben, Írásaimban, Tekercseimben és Tábláimban, és ezzel semmi mást nem kívántunk, mint a ti felemeléseteket és előre jutásotokat. Erről tanúskodnak a mennyek és a csillagaik, a nap és a sugarai, a fák és leveleik, a tenger és a hullámai, a föld és annak kincsei. Kérjük Istent, hogy segítse szeretteit abban, ami illendő nekik ebben az áldott, nagyszerű és csodás korban. Továbbá könyörgünk Hozzá, hogy kegyesen tegye képessé azokat, akik Körülöttem vannak, mindannak a betartására, amit Dicsőségem Tolla előírt számukra.

41.          Ó, Jalíl! Szálljon rád dicsőségem és szerető gondoskodásom. Mi valóban előírtuk az embereknek, hogy azt tegyék, ami helyes és illendő, ők mégis oly dolgokat követtek el, melyek szívemet és Tollamat panaszra indították. Nyisd ki füledet arra, ami Akaratom egéből és jó tetszésem birodalmából küldetett le. Nem rabságom miatt bánkódom, sem azért, amit ellenségeim kezétől kell elszenvednem. Nem, bánatomat azok okozzák, akik Hozzám tartózónak vallják magukat, mégis olyasmit követnek el, ami panaszos hangom felemelésére késztet és könnyekre fakaszt. Mi hosszasan intettük őket különböző Táblákban, és kérjük Istent, hogy kegyesen segítse őket, hogy közelebb juthassanak Hozzá, és erősítse meg őket abban, ami békét hozna a szíveknek és nyugalmat a lelkeknek, és visszatartaná kezüket mindattól, ami nem illik az Ő napjaihoz.

42.          Mondd, ó, szeretteim az országaimban! Hallgassatok Annak tanácsaira, Aki Isten kedvéért intelmez titeket. Bizony, Ő teremtett titeket, kinyilvánította szemetek előtt, ami felemel titeket, és a ti érdekeiteket szolgálja. Megismertette veletek az Ő egyenes Ösvényét és tudatta veletek az Ő Nagy Kijelentését.

43.          Ó, Jalíl! Buzdítsd az embereket Isten félelmére. Istenre! Ez a félelem az Urad hadseregének a főparancsnoka. Seregei pedig a dicséretreméltó jellem és a jótettek. Ezáltal nyíltak meg az emberi szívek városai korokon és századokon át, és emeltettek a szellemi fölény és győzelem lobogói minden más zászló fölé.

44.          Most a Megbízhatóságról akarunk szólni neked és annak rangjáról Isten, az Urad, a Fenséges Trónus Ura szemében. Egyszer egy nap visszavonultunk Zöld Szigetünkre. Megérkezvén láttuk a folyóit hömpölyögni, a fáit bőségesen zöldellni, és a napsugarak játékát a lombok között. Jobbra fordulva, megláttuk, amit a toll képtelen leírni, továbbadni sem tudja azt, amit az Emberiség Urának szeme megpillantott ezen a megszentelt, legfenségesebb, áldott és legmagasztosabb Helyen. Aztán balra fordulva megpillantottuk a Legfenségesebb Paradicsom egyik Szépséges Leányát, amint egy fényoszlop tetején állt és hangosan kiáltva szólt: ’Ó, a föld és a menny lakói! Nézzétek szépségem, ragyogásom, kinyilvánításom és fényességem. Istenre, az Egy Igazra! Én vagyok a Megbízhatóság, annak megnyilvánulása és annak szépsége. Megjutalmazom azokat, akik ragaszkodnak Hozzám és felismerik rangomat és állásomat, és erősen kapaszkodnak ruhám szegélyébe. Bahá népének legnagyobb dísze vagyok, és a dicsőség köntöse mindenki számára a teremtés királyságában. Én vagyok a világ jólétének a legfőbb eszköze, és a biztonság láthatára minden lénynek.’ Így küldtük le néked azt, ami az embereket a teremtés Urához fogja vonzani.

45.          A Legmagasabb Tolla most az ékesszóló nyelvről[xlix] a fénylőre[l] vált, hogy te, ó, Jalíl, értékel­hesd az Urad, a Hasonlíthatatlan gyengéd irgalmát, és azokhoz tartozhass, akik valóban hálásak.

46.          Ó, te, aki a legdicsőségesebb Láthatárra szegezted tekinteted! A Hívás felhangzott, de kevés a halló fül, sőt nincs is. E Bántalmazott a kígyó torkában vonaglik, még sem mulasztja el, hogy megemlékezzen Isten szeretteiről. E napokban oly súlyos a szenvedésünk, hogy a Magasságbéli Gyülekezetet könnyekre és panaszra készteti. Sem a világ viszontagsága, sem a nemzetei által elkövetett sérelmek nem tudták Őt, Ki az Örökkévalóság Királya, megakadályozni abban, hogy hallassa felszólítását, sem meghiúsítani célját. Amikor azok, akik évek óta fátylak mögött rejtőzköd­tek, észrevették, hogy az Ügy láthatára felragyog, és Isten Szava mindent áthat, előtörtek a rosszindulat kardjaival és olyan kárt okoztak, amilyet toll képtelen lefesteni vagy nyelv leírni.

47.          Akik igazságosan ítélnek, tanúsítják, hogy az Ügy első napjaitól kezdve e Bántalmazott kiállt leplezetlenül és fényesen mind a királyok, mind a közönséges emberek elé, az uralkodók és a papok elé, és zengő hangon szólított minden embert az egyenes Ösvényre. Nem volt segítője a Tollán kívül, sem támasza Önmagán kívül.

48.          Azok, akik nem ismerik vagy nem törődnek Isten Ügyének indítékával, fellázadtak Ellene. Ezek az emberek a gonosz prófétái, akiket Isten említett a Könyvében és Tábláiban, és akik befolyására, lármájára és csalására figyelmeztette az Ő népét. Jó azoknak, akik az Örökkévalóság Uráról megemlékezve a világ népeit semminek, elfeledett dolognak tekintik, és olyan szorosan kapaszkodnak Isten erős kezébe, hogy sem kétségek, sem hízelgések, sem kardok, sem ágyúk nem tudják visszatartani vagy megfosztani az Ő Jelenlététől. Áldottak az állhatatosak; áldottak, akik szilárdak az Ő Hitében.

49.          Kérésedre válaszolva a Dicsőség Tolla kegyesen leírta a Legnagyobb Csalhatatlanság állomá­sait és fokozatait. A cél az, hogy mindenki tudja meg bizonyossággal, hogy a Próféták Pecsétje[li] – legyen minden más lélek áldozat Érte – hasonlíthatatlan, páratlan és egyedülálló az Ő Saját rendeltetési fokán. A Szentek[lii] – Isten áldása legyen rajtuk – az Ő Szavának erejével teremtettek, és Őutána ezek voltak a legbölcsebbek és a legkülönbek az emberek között, és a szolgálat legmagasabb fokán állnak. Az isteni Lényeg, mely minden hasonlítás és hasonlóság felett áll, megtalálható a Prófétában, és Isten belső Valósága, mely magasztos minden társ és partner felett, nyilvánvaló Benne. Ez az igazi egység és a valódi egyedüliség állapota. Az előző Törvénykorszak követői súlyosan tévedtek ennek az állapotnak a megfelelő megértésében. A Legelső Pont[liii] – legyen minden más lélek áldozat Érte – azt mondja: ’Ha a Próféták Pecsétje nem ejtette volna ki az „Utódlás” szót, akkor ez a tisztség nem jött volna létre.’

50.          Az emberek korábban társat állítottak Isten mellé, mégis vallották hitüket az Ő egységében; bár a legtudatlanabbak voltak az emberek között, mégis a legalkalmasabbnak tartották magukat. De az isteni fegyelmezés jeleként e meggondolatlanokkal szemben, az Ítélet eme Napján a téves hiedelmükre és munkásságukra fény derült, és az minden ítélőképes és értő ember számára nyilvánvaló lett.

51.          Könyörögj Istenhez, az Egy Igazhoz, hogy kegyesen óvja meg e Kinyilatkoztatás követőit azok meddő ábrándjaitól és hiú képzelgéseitől, akik az előző Hithez tartoznak, és ne vonja meg tőlük az igazi egység napcsillagának tündöklő ragyogását.

52.          Ó, Jalíl! Ő, Akit a világ bántalmaz, most kijelenti: Az Igazságosság fénye elhalványult, és a Méltányosság napját fátyol fedi a szemek elől. A rabló foglalja el a védelmező és az őr helyét, és a hívő székét az áruló ragadja el. Egy évvel ezelőtt egy zsarnok uralkodott ebben a városban, és minden percben más-más bajt okozott. Az Úr igazságosságára! Munkálkodása rémületet keltett az emberek szívében. De a Dicsőség Tollának a világi zsarnokság sohasem jelentett akadályt, és soha nem is fog. Túláradó kegyelmünkben és szerető kedvességünkben a világ uralkodói és kormányai számára külön kinyilatkoztattuk azt, ami elősegíti a biztonságot és védelmet, a nyugalmat és békét; remélhetőleg az emberek gyermekei megkíméltetnek az elnyomás gonoszságaitól. Ő bizony a Védelmező, a Segítő, a győzelmet Osztó. Isten Igazságosság Házainak tagjai kötelesek éjjel-nappal arra figyelni, ami a Dicsőség Tollából sugárzott a népek nevelésére, a nemzetek felemelésére, az ember védelmére és becsületének megőrzésére vonatkozóan.

Az első Ishráq

53.          Amikor a Bölcsesség Napcsillaga Isten Szent Törvénykorszakának láthatára fölé emelkedett, ez a legdicsőbb kijelentés hallatszott: A gazdagok, valamint a hatalommal és tekintéllyel felruházottak a legnagyobb figyelmet kell fordítsák a vallásra. Valóban, a vallás ragyogó fény és bevehetetlen erődítmény a világ népeinek védelmére és jólétük biztosítására, mert az Istenfélelem készteti az embert, hogy ragaszkodjon ahhoz, ami jó, és kerüljön mindent, ami gonosz. Ha a vallás lámpása elhalványul, káosz és fejetlenség következik be, és a tisztesség, az igazságosság, a nyugalom és a béke fényei kialszanak. Ezt tanúsítja majd minden igaz értéssel bíró ember.

A második Ishráq

54.          Megparancsoltuk az egész emberiségnek, hogy valósítsák meg a Legnagyobb Békét – minden közül a legbiztosabb eszközt az emberiség védelmére. A világ uralkodóinak mind együtt kell ragaszkodniuk ehhez, mert ez a legfőbb módja az összes nép és nemzet biztonságának és jólétének biztosítására. Az uralkodók valóban Isten hatalmának megnyilvánulásai és az Ő fennhatóságának Hajnalai. Könyörgünk a Mindenhatóhoz, hogy kegyesen segítse őket mindabban, ami az alattvalóik javára válik. Az erre vonatkozó teljes magyarázatot a Dicsőség Tolla már korábban kifejtette; jó azoknak, akik eszerint cselekednek.

A harmadik Ishráq

55.          Mindenkinek kötelessége, hogy Isten szent parancsolatait megtartsa, minthogy ezek az élet forrása a világ számára. Az isteni bölcsesség égboltját két fénylő égitest világítja meg, a tanácskozás és együttérzés, és a világ rendjének mennyezetét két oszlop tartja, a jutalom és a büntetés.

A negyedik Ishráq

56.          Ebben a Kinyilatkoztatásban a seregek, melyek ezt győzelemre vihetik, a dicséretes tettek és becsületes jellem seregei. E seregek vezére és parancsnoka mindenkor az Istenfélelem volt. Ez olyan félelem, mely minden dolgokat magába foglal, és minden dolgok felett uralkodik.

Az ötödik Ishráq

57.          A kormányoknak alaposan meg kell ismerniük azok helyzetét, akiket kormányoznak, és érdemük és tehetségük szerint tisztségeket osztani rájuk. Minden uralkodónak és királynak megparancsoltatik, hogy ezt az ügyet a legnagyobb gonddal kezelje, hogy az áruló ne bitorolhassa a hűséges helyét, sem pedig a rabló ne rendelkezhessen a becsületes helyett. A tisztviselők közül, akik e Legnagyobb Börtönt a múltban vezették, néhányan – Istennek hála – igazságossággal ékeskedtek, de ami a többieket illeti, Mi Istenhez fordulunk menedékért. Kérjük az Egy igaz Istent, hogy vezesse mindegyiküket, hogy talán ne fosztassanak meg a hűség és megbízhatóság gyümölcsétől, sem pedig ne takarja el előttük semmi sem a tisztesség és igazságosság fényét.

A hatodik Ishráq

58.          pedig az egység és egyetértés az emberek gyermekei között. Az idők kezdetétől fogva az egység fénye vetette isteni ragyogását a világra, és ezen egység megvalósításához a legnagyszerűbb eszköz a világ népei számára az, ha megértik egymás írását és szavát. Korábbi Levelekben Mi már utasítottuk az Igazságosság Házának Megbízottjait, hogy válasszanak ki egyet vagy a most létező nyelvekből, vagy egy újat, és hasonlóképpen egy közös írást is, melyet a világ minden iskolájában tanítsanak. Így tekinthető majd a föld egy országnak és egy otthonnak. A tudás fájának legdicső­ségesebb gyümölcse ez a magasztos szó: Egy fa gyümölcsei vagytok ti mind, és egy ág levelei. Ne azzal dicsekedjen az ember, hogy szereti a hazáját, hanem inkább azzal, hogy szereti az emberi fajt. Erről Mi már korábban kinyilatkoztattuk, hogy mi az út a világ újjáépítéséhez és a nemzetek egységéhez. Áldottak azok, akik eljutnak eddig. Áldottak, akik eszerint cselekednek.

A hetedik Ishráq

59.          A Dicsőség Tolla mindenkinek tanácsot ad a gyermekek irányítására és nevelésére. Lásd, amit Isten Akarata feltárt, amint megérkeztünk a Börtönvárosba, és feljegyzett a Legszentebb Könyvbe[liv]. Minden apának kötelessége, hogy fiát és lányát tanítsa meg írni és olvasni, és mindarra, amit a Szent Tábla előír. Ha valaki azonban figyelmen kívül hagyja, ami néki megparancsoltatott, akkor a Megbízottak szedjék be tőle, ami a gyermekek taníttatására szükséges, amennyiben az apa módos; ha pedig nem, akkor a taníttatás az Igazságosság Házára hárul. Mi azt valóban a szegények és szükséget szenvedők menedékének szántuk. Aki a saját vagy másnak a fiát felneveli, az olyan, mintha az Én fiamat nevelné fel; szálljon rá az Én Dicsőségem, Szerető Kedvességem és Irgalmam, mely az egész világra kiterjed.

A nyolcadik Ishráq

60.          Ez a rész, melyet most a Dicsőség Tolla ír, a Legszentebb Könyv részének tekintendő: Az Igazságosság Házának emberei bízattak meg azzal, hogy a nép dolgaival törődjenek. Ők voltaképpen az Isten Megbízottai az Ő szolgái között, és a hatalom hajnalai az Ő országaiban.

61.          Ó, Istennek népe! Az, mi a világot neveli, az Igazságosság, mert két oszlopon nyugszik, a jutalmon és a büntetésen. E két oszlop az élet forrása a világ számára. Minthogy mindennap új gond keletkezik, és minden gondnak megvan az alkalmas megoldása, ezeket az ügyeket az Igazságosság Háza elé kell vinni, hogy annak tagjai az idők szükségletei és igényei szerint cselekedhessenek. Ők, kik az Isten kedvéért kiállnak az Ő Ügyének szolgálatára, befogadói azon isteni sugallatoknak, melyek a láthatatlan Királyságból erednek. Mindenek számára kötelező, hogy engedelmeskedjenek nékik. Minden ügyei az Államnak az Igazságosság Házához kell kerüljenek, de az istentisztelet aszerint történjék, ahogy azt Isten az Ő Könyvében felfedte.

62.          Ó, Bahá népe! Ti Isten szeretetének hajnalpontjai vagytok és az Ő szerető kedvességének hajnalai. Ne fertőzzétek nyelvetek egy másik lélek szidalmazásával vagy bemocskolásával, és óvjátok szemetek attól, mi nem illendő dolog. Tárjátok elő, mi tiétek. Ha ez kedvezőn fogadtatik, célotok elértétek; ha nem, perelnetek hiába. Hagyjátok magára azt a lelket, és forduljatok az Úrhoz, a Védelmezőhöz, az Önmagától Valóhoz. Ne legyetek szomorúság oka, s még kevésbé egyenetlenségé vagy viszályé. Azt remélem, hogy igaz tudást nyertek az Ő gyöngéd jótéteményeinek fája oltalmában, és úgy cselekedtek, ahogyan azt Isten kívánja. Ti mind egy fának a levelei vagytok és egy óceánnak a cseppjei.

A kilencedik Ishráq

63.          Amint az Isten szent Akaratának mennyéből feltáratott, a vallás célja az, hogy egységet és egyetértést teremtsen a világ népei között; ne tegyétek azt soha széthúzás és viszály okává. Isten vallása és az Ő mennyei törvénye a leghatékonyabb eszköz és a legbiztosabb út az emberek közötti egység fényének hajnalhasadásához. A világ haladása, a nemzetek fejlődése, a népek nyugalma és mindazok békéje, kik a földön lakoznak, Isten elvei és rendelkezései közé tartozik. A vallás minden ajándékok legértékesebbjét nyújtja az embernek, a bőség szaruját kínálja, örök életben részesít, és múlhatatlan jótéteményekkel halmozza el az emberiséget. A világ vezetőinek és uralkodóinak, és különösen az Igazságosság Háza Megbízottjainak kötelessége, hogy minden erejükkel megőrizzék a vallás szerepét, előmozdítsák érdekeit, és emeljék értékét a világ szemében. Hasonlóképpen kötelesek megvizsgálni alárendeltjeik helyzetét, és megismerni a fennhatóságuk alatt lévő közösségek ügyeit és tevékenységeit. Felszólítjuk Isten hatalmának letéteményeseit – a föld királyait és uralkodóit –, hogy szánják el magukat, és tegyenek meg mindent, ami hatalmukban áll, hogy talán megszűntethessék a viszályt a világban, és az egyetértés fényével világíthassák be azt.

*

64.          Mindenkinek kötelessége, hogy szigorúan ragaszkodjon ahhoz és betartsa mindazt, ami Legmagasztosabb Tollunkból kiáradt. Isten, az Egy Igaz a tanúm, és minden létező atom készségesen bizonyítja, hogy Mi világosan leírtuk és kinyilatkoztattuk a Dicsőség Tollával a Szent Könyvekben és Táblákban az eszközöket, melyek a föld népeinek felemeléséhez, fejlődéséhez, neveléséhez, védel­méhez és megújulásához vezetnek.

65.          Kérjük Istent, hogy kegyesen segítse szolgáit. Amit e Bántalmazott elvár mindenkitől, az igazságosság és becsületesség. Senki ne elégedjen meg a puszta hallással; sokkal inkább mindenkinek el kell gondolkodnia azon, amit e Bántalmazott kinyilatkoztatott. Esküszöm a beszéd Napcsillagára, mely a Mindenek Felett Irgalmas Királyságának láthatárán ragyog, hogy ha találtatott volna csak egy magyarázó vagy szónok, Mi nem tettük volna Magunkat az emberek kritikájának, gúnyának és rágalmának tárgyává.

66.          Amikor Irakba megérkeztünk, Isten Ügyét mély közönybe süllyedve találtuk, és az isteni kinyilatkoztatás szellője sem fújt. A legtöbb hívő alélt és csüggedt, sőt teljesen elveszett és halott volt. Ezért másodszor is felharsant a Trombita, mire a Nagyság Nyelve ezeket az áldott szavakat ejtette ki: „Másodszor is megfújtuk a Trombitát.” Így az egész világ feléledt az isteni kinyilatkoztatás és sugallat életadó lehelete által.

67.          Bizonyos lelkek ezért kitörtek a fátylak mögül azzal a szándékkal, hogy ártsanak e Bántal­mazottnak. Ők akadályozták és tagadták e felmérhetetlen becsű jótétemény kiáradását.

68.          Ó, ti, kik tisztességgel ítéltek! Ha ez az Ügy megtagadható, akkor ezen a világon milyen más ügy tarthat igényt elfogadásra, vagy tűnhet arra méltónak?

69.          Azok, akik elfordultak Isten Ügyétől, szorgalmasan igyekeznek e Kinyilatkoztatás Szent Iratait összegyűjteni; és már sikerült is nekik barátságos gesztusokkal bizonyos Iratokat megsze­rezniük azoktól, akiknek tulajdonában voltak ezek. Sőt, ha találkoznak más vallás követőivel, magukat is odatartozó hívőknek adják ki. Mondd: Pusztuljatok a mérgetekbe! Bizony oly nagy hatalommal jelent meg Ő, hogy senki, aki látással, hallással, belátással bír, vagy aki igazságos és tisztességes, soha nem tagadhatja meg Őt. Erről tesz bizonyságot e tündöklő Órában Annak a Tolla, Ki az Örök Úr.

70.          Ó, Jalíl! Dicsőségem légyen veled. Mi jó cselekedetekre intjük Isten szeretteit, hogy talán kegyesen segítséget kapjanak, és ahhoz ragaszkodjanak, ami az Ő Kinyilatkoztatásának egéből leküldetett. A jótétemények, melyek ez isteni beszédből erednek, azokra fognak szállni, akik megtartják az Ő előírásait. Könyörgünk Istenhez, tegye őket képessé, hogy azt tegyék, ami kedves és elfogadható Néki, adja, hogy méltányosan cselekedjenek, és az igazságosságot kövessék ebben a mindeneket legyőző Ügyben, ismertesse meg velük az Ő Szent Írásait és irányítsa lépteiket az Ő egyenes Ösvényére.

71.          A Mi Magasztos Hírnökünk – legyen mindenki más élete áldozat Őérte – kinyilatkoztatott bizonyos törvényeket. Ezeket a törvényeket azonban az Ő Kinyilatkoztatásának birodalmában a Mi jóváhagyásunktól tette függővé. Ezért e Bántalmazott ezek egy részét hatályba helyezte azáltal, hogy felvette a Kitáb-i-Aqdas-ba más szavakkal, a többit pedig elvetette. Az Ő kezében van a hatalom. Azt teszi, amit csak akar, és elrendeli, ami csak Néki tetszik. Ő a Mindenható, a Mindenek Felett Dicsőített. Vannak újonnan kinyilvánított rendeletek is. Áldottak, akik ezt elérik. Áldottak, akik meg­tartják az Ő elrendeléseit.

72.          Isten népe tegye a legnagyobb erőfeszítéseket, hogy a nemzetségek és népek keblében lappangó gyűlölet és rosszindulat tüze kialudjon az Ő beszédének és intelmeinek élő vize által, Ki a világ Vágya, és az emberi lét fáit csodás és kiváló gyümölcsök ékesíthessék. Ő bizony a Figyel­meztető, a Könyörületes, a Legbőkezűbb.

73.          A bőkezűség láthatárán ragyogó Dicsőségének fénye légyen veled, ó, Bahá népe, és mindenkivel, aki szilárd és állhatatos marad, és azokkal, akik elmélyültek a Hitben, és igazi megér­téssel bírnak.

74.          Ami a kérdésedet illeti az arany és ezüst kamatjára és nyereségére vonatkozóan: Néhány éve a következők nyilatkoztattak ki a Mindenek Felett Irgalmas egéből annak tiszteletére, aki Isten nevét, Zaynu’l-Muqarrabín[lv] megnevezést viseli – a Legdicsőbb ragyogása legyen véle. Ő – magasztaltassék az Ő Szava – ezt mondja: Sok embernek szüksége van arra. Mert ha nem lenne kilátás nyereségre, az emberek ügyletei összeomlanának, és csődbe jutnának. Ritkán található olyan személy, aki annyira tekintettel lenne embertársára, atyafiára vagy akár saját fivérére, és oly szerető gondoskodást mutatna irányába, hogy készségesen kölcsönözne neki nagylelkű feltételek[lvi] mellett. Ezért, az emberek iránti kegyünk zálogaként, Mi elrendeltük, hogy a kamatot úgy kezeljék, mint más üzleti tevékenységet, mely az emberek között szokásos. Így hát most, miután ez a világos parancsolat alászállt Isten Akaratának mennyéből, jogos és helyénvaló kölcsönre kamatot felszámolni, hogy az emberek a földön a barátság és testvériség szellemében, örömmel, boldogan és odaadással magasztalják Annak a Nevét, Ki az egész emberiség Imádottja. Valóban, Ő a Saját választása szerint rendelkezik. Most Ő a kamatot törvényessé tette, csakúgy, ahogyan a múltban törvénytelennek nyilvánította. Ő Kezében tartja a hatalom királyságát. Ő cselekszik és elrendel. Ő bizony az Elrendelő, a Mindentudó.

75.          Adj hálát Uradnak, ó, Zaynu’l-Muqarrabín, e nyilvánvaló jóságért.

76.          Perzsiában sok vallási vezető uzsorával nyert tiltott haszonból él, számtalan trükköt és cselt bevetve. Különböző módokat agyaltak ki, hogy külsőleg a törvényesség látszatát keltsék. Isten törvényeiből és parancsolatiból játékszert csinálnak, de nem fogják fel.

77.          Ezt a dolgot (a kamatot) azonban mérséklettel és méltányosan kell gyakorolni. Dicső Tollunk, a bölcsesség jeleként és az emberek javára tartózkodott attól, hogy megállapítson egy határértéket. De figyelmeztetjük Isten szeretteit az igazságosság és tisztesség követésére, és olyan cselekvésre, ami Isten barátait egymás iránti gyengéd irgalomra és együttérzésre készteti. Ő bizony a Tanácsadó, a Könyörületes, a Legbőkezűbb. Adja Isten, és kegyesen segítsen minden embert, hogy betartsák, amit az Egy igaz Isten Nyelve szólt. És ha megvalósítják, amit Mi lefektettünk, akkor Isten – magasz­taltassék a Dicsősége – biztosan meg fogja duplázni a részüket Bőkezűsége egéből. Valóban, Ő a Nagylelkű, a Megbocsátó, a Könyörületes. Dicsértessék Isten, a Legmagasztosabb, a Legnagyobb.

78.          Ezeknek az ügyeknek a kezelése azonban az Igazságosság Háza tagjaira lett bízva, hogy ők érvényre juttassák azokat a kor követelményei és a bölcsesség igénye szerint.

79.          Mi intünk ismételten minden hívőt, hogy tartsák magukat az igazságossághoz és tisztességhez, és legyenek szeretettel és elégedettek. Ők valóban Bahá népe, a Karmazsin-vörös Bárka utasai. Légyen velük Isten békéje, Ki minden Nevek Ura, a mennyek Teremtője.

9. LAWH-I-HIKMAT (A bölcsesség Táblája)

Ez a Tábla Áqá Muhammad-nak szólt, egy kiváló hívőnek Qá’in városából, aki a Nabíl-i-Akbar (nemes tudós) címet kapta. Az abjad rendszerben a ’Muhammad’ névnek ugyanaz a számértéke, mint a ’Nabíl’-é.

1.            Ezt a levelet a Mindenek Felett Irgalmas küldte le a Megnyilatkozás Királyságából. Ez valóban az élet lehelete azok számára, akik a teremtés birodalmában lakoznak. Dicsőítessék minden világok Ura! E levél megemlékezik arról, aki magasztalja Istennek, az Urának a Nevét, és aki Nabílnak neveztetik egy jelentős Táblában.

2.            Ó, Muhammad! Figyelj a Hangra, mely a Dicsőség Birodalmából tör elő, hangosan szólva a mennyei Fáról, mely Za’farán[lvii] országa fölé emelkedik: Bizony nincsen más Isten csak Én, a Mindentudó, a Bölcs. Legyél olyan, mint a Mindenek Felett Irgalmas szellője a létezés birodalmának fái számára és segítsd növekedésüket az Urad Nevének erejével, Ki az Igazságos, a Mindenről Értesült. Ismertetni kívánjuk Mi veled azt, ami az embereknek emlékeztetőül fog szolgálni, hogy talán felhagyjanak a náluk szokásos dolgokkal és fordítsák arcukat Isten, az igazak Ura felé.

3.            Mi figyelmeztetjük az emberiséget e napokban, amikor az Igazság arca porral mocskolt, mikor a hitetlenség lángja magasra csap és a bölcsesség öltözéke megtépázott, mikor nyugalom és jámborság elapadtak, a csapások és megpróbáltatások egyre súlyosabbak, mikor szövetségeket elárulnak és a kötelékek sérültek, amikor senki sem tudja a fényt a sötétségtől, az útmutatást a tévedéstől megkülön­böztetni.

4.            Ó, a világ népei! Hagyjatok fel minden gonoszsággal, és ragaszkodjatok ahhoz, ami jó. Igyekezzetek ragyogó példát adni az egész emberiségnek, és az Isteni erények igaz hordozóivá válni az emberek között. Aki felkel, hogy Ügyemet szolgálja, mutassa fel az Én bölcsességemet, és minden erejét vesse be, hogy a földről eltűnjék a tudatlanság. Legyetek egységesek a tanácskozásban, legyetek egyek a gondolatban. Legyen minden reggel jobb, mint előestje és minden nap gazdagabb az előzőnél. Az ember érdeme a szolgálatból és erényből fakad, nem pedig a gazdagság és kincsek pompájából. Vigyázzatok, hogy szavaitok meddő ábrándoktól és világi vágyaktól, tetteitek pedig ravaszságtól és gyanakvástól megtisztultak legyenek. Ne herdáljátok el értékes éltetek gazdagságát gonosz és romlott hajlamok követésére, se ne fecséreljétek erőfeszítéseiteket személyes érdekeitekre. Legyetek adakozók a bőség napjaiban, és türelmesek a veszteség óráiban. A nehézségeket siker váltja fel, az örvendezést pedig bánat. Kerüljétek a lustaságot és tétlenséget, és azzal törődjetek, ami az emberiség hasznára válik, legyen az akár fiatal vagy idős, magas vagy alacsony rangú. Vigyázzatok, nehogy a viszály magvát szórjátok az emberek közé, vagy a kétely töviseit ültessétek tiszta és sugárzó szívekbe.

5.            Ó, ti az Úr szerettei! Ne tegyetek olyat, ami beszennyezi a szeretet tiszta patakját, vagy ami a barátság édes illatát megrontja. Az Úr igazságosságára! Arra lettetek teremtve, hogy szeretettel forduljatok egymás felé, nem pedig rosszindulattal és gyűlölettel. Ne azzal büszkélkedjetek, hogy önmagatokat, hanem hogy embertársaitokat szeretitek. Ne azzal dicsekedjetek, hogy hazátokat, hanem hogy az egész emberiséget szeretitek. Szemetek legyen tiszta, kezetek hű, nyelvetek igazat szóló és szívetek megvilágosodott. Ne alacsonyítsátok le Bahá tudósainak állását, és ne kicsinyeljétek le azon uralkodók rangját, akik igazságot tesznek köztetek. Bízzatok az igazságosság seregében, vértezzétek magatokat bölcsességgel, legyen a megbocsátás és irgalom a díszetek, és mindaz, ami Isten kedveltjeinek szívét felvidítja.

6.            Életemre! Sérelmeid nagy fájdalommal töltenek el. Ne ügyelj a világ gyermekeire és minden­féle tetteikre, hanem tekints Istenre és az Ő végtelen uralmára. Bizony Ő arra emlékeztet, ami a boldogság forrása az egész emberiség számára. Igyad az áldásos öröm életadó vizét a beszéd kelyhéből, melyet az isteni Kinyilatkoztatás Kútfeje kínál – Ő, Ki megemlékezik rólad e hatalmas erődben. Minden erőddel igyekezz ékesszólón és bölcsen az igazság szavát érvényre juttatni és a hamisságot a föld színéről elűzni. Erre utasít téged az isteni tudás Hajnala e tündöklő láthatárról.

7.            Ó te, ki Nevemben szólsz! Nézd az embereket, és amit műveltek az Én napjaimban. Az egyik uralkodónak Mi kinyilatkoztattuk, mi győzhetné meg a föld összes lakóját, és felszólítottuk, hogy hozzon össze Minket szemtől szembe a kor tudósaival, hogy feltárhassuk előtte Isten tanúságát, bizonyítékait, dicsőségét és fenségét; semmi más szándékunk nem volt ezzel, mint a legfőbb jó. De ő elkövette azt, ami az igazságosság és méltányosság városainak lakóit panaszra késztette. Így igazság tétetett Köztem és közte. Bizony, Urad az Elrendelő, a Mindenről Értesült. Amint látod, ilyen körülmények között, hogyan szárnyalhatna a Mennyei Madár az isteni misztériumok légkörébe, amikor szárnyait a meddő ábrándok és keserű gyűlölet kövei megtépázták, és Őmagát egy áthatolhatatlan kövekből épült börtönbe vetették? Isten igazságosságára! Az emberek súlyos igazságtalanságot követtek el.

8.            Ami a teremtés kezdetére vonatkozó bizonygatásaidat illeti, ez olyan téma, melyről az elképzelések különböznek az emberek eltérő gondolatai és véleményei szerint. Ha azt állítanád, hogy örökké létezett és örökké létezni fog, az igaz lenne; vagy ha megerősítenéd a szent Írásokban említett koncepciót, nem lehet kétség felőle, hiszen azt Isten, minden világok Ura nyilatkoztatta ki. Bizony Ő rejtett kincs volt. Ez olyan állapot, mely soha le nem írható, melyre még utalni sem lehet. Isten a „Megismertetni kívántam Magam” állapotában volt, és a Teremtése mindig is az Ő oltalmában létezett a kezdettől, melynek nincs kezdete, függetlenül attól, hogy megelőzte egy Elsőbbség, mely nem tekinthető elsőbbségnek és olyan Okból ered, mely felfoghatatlan még az összes tudós számára is.

9.            Minden, ami létezik vagy valaha létezett, létezett korábban is, de nem a mai formájában. A létezés világa a hő által jött létre, mely az aktív erő és a befogadója közötti egymásra hatásból keletkezett. Ez a kettő egy és ugyanaz, mégis különbözők. Így értesít téged a Nagy Kijelentés erről a dicsőséges szerkezetről. Ami a hatást gyakorolja, és ami azt befogadja, azt valóban Isten ellen­állhatatlan Szava teremti, mely az egész teremtés Okozója, míg minden más az Ő Szaván kívül annak teremtménye és következménye. Bizony, Urad a Magyarázó, a Mindenek Felett Bölcs.

10.          Tudd továbbá, hogy Isten Szava – magasztaltassék a Dicsősége – magasztosabb és messze felette áll annak, ami érzékelhető, mivel minden tulajdonságtól vagy anyagtól mentes. Túllépi az ismert elemek korlátait és felülmúl minden lényeges és felismert szubsztanciát. Egyetlen szótag vagy hang nélkül nyilvánult meg, és semmi más csak Isten Parancsa az, ami minden teremtett dolgot áthat. Ezt soha nem vonta meg a lét világától. Isten mindent átható kegyelme az, melyből minden kegyelem fakad. Olyan valóság ez, mely messze meghalad mindent, ami valaha létezett vagy létezni fog.

11.          Nem szívesen fejtegetjük ezt a témát, mert a hitetlenek Felénk fordítják fülüket, hogy olyat halljanak, amivel gáncsoskodhatnak Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való ellen. És minthogy képtelenek a tudás és bölcsesség misztériumaihoz eljutni abból, amit az isteni ragyogás Forrása feltárt, tiltakoznak és lármát csapnak. De valójában azt kifogásolják, amit ők értettek meg, és nem a Magyarázó által adott fejtegetést, sem az Egy igaz Isten, a láthatatlan dolgok Ismerője által közölt igazságokat. Kifogásaik, egytől egyig, rájuk hullanak vissza, és életedre esküszöm, hogy semmit sem értenek.

12.          Szükségszerűen minden dolognak van eredete és minden építménynek egy építője. Valóban, Isten Szava az Ok, mely megelőzte a feltételes világot – egy olyan világot, melyet az Örök Úr tündöklő fénye díszit, mégis állandóan megújul, újjáéled. Mérhetetlenül magasztos a Bölcsesség Istene, Aki ezt a fenséges szerkezetet alkotta.

13.          Nézz a világra és gondolkodj el rajta egy ideig. Feltárja a szemed előtt a könyvet önmagáról és kinyilvánítja mindazt, amit az Úr, az Alkotó, a Mindenről Értesült Tolla beleírt. Megismertet téged mindazzal, ami benne és rajta van, és olyan világos magyarázatokat ad neked, hogy az összes ékesszóló értelmezőtől függetlenné tesz.

14.          Mondd: A természet lényegében az Én Nevem, az Alkotó, a Teremtő megtestesülése. Megnyilvánulásai változó okok miatt különbözőek, és ebben a különbözőségben jelek találhatók a tisztánlátók számára. A természet Isten Akarata és annak kifejeződése a feltételes világban és azáltal. Ez a Gondviselés elrendezése, melyet az Elrendelő, a Mindenek Felett Bölcs rendelt el. Ha valaki kijelentené, hogy a természet Isten Akarata, amint a létezés világában megnyilvánul, senki ne kérdőjelezze meg ezt az állítást. Oly erővel ruháztatott fel, melynek valóságát a tudósok fel nem foghatják. Valóban, a belátással bíró ember semmi mást nem láthat benne, mint Nevünk, a Teremtő sugárzó ragyogását. Mondd: Ez olyan létezés, mely nem ismer romlást, a Természet maga is döbbenten tapasztalja kinyilatkoztatásait, kényszerítő bizonyítékait és sugárzó dicsőségét, mely körülveszi a világegyetemet.

15.          Nem illendő néked a régi vagy kevésbé régi időkre tekintened. Ezt a Napot emlegesd, és azt magasztald, ami megjelent benne. Ez bizony az egész emberiséget kielégíti. Ilyen dolgok magyará­zatára vonatkozó fejtegetések és viták valóban lehűtik a kedélyeket. Inkább úgy illik néked beszélni, hogy az igaz hívők szívét lángra lobbantsd, és testük felemelkedjen.

16.          Aki ma szilárdan hisz az ember újjászületésében, és teljesen tudatában van annak, hogy ezen új teremtés felett a legfőbb hatalmat és abszolút uralmat Isten, a Legmagasztosabb, gyakorolja, az bizony azokhoz számíttatik, akik belátást nyertek e legnagyobb Kinyilatkoztatásba. Erről tanúskodik minden ítélőképes hívő.

17.          A Legnagyobb Név erejével járj magasan a létezés világa felett, hogy észlelhesd az ősi titkokat, és megismerhesd, amit senki nem ismer. Bizony, az Urad a Segítő, a Mindentudó, a Mindenről Értesült. Legyél olyan, mint egy az egész teremtés testén át lüktető ütőér, hogy e mozgás okán keletkezett hő által bekövetkezzen az, ami feléleszti a bizonytalanok szívét.

18.          Amikor még számtalan fényfátyol mögé rejtőztünk, te kapcsolatban voltál Velem, és láttad Bölcsességem egének világító fényeit és Beszédem óceánjának hullámait. Valóban, az Urad az Igaz, a Hűséges. Bizony, nagy az áldás azon, aki elért ezen óceán bőséges áradásához az Ura, a Legbőkezűbb, a Mindenek Felett Bölcs napjaiban.

19.          Iraki tartózkodásunk idején, amikor Májíd házában voltunk, világosan eléd tártuk a teremtés titkait, annak eredetét, tetőpontját és okait. Távozásunk óta azonban csak e kijelentésre korlátozzuk Magunkat: „Bizony, nincsen más Isten csak Én, az Örök Megbocsátó, a Bőkezű.”

20.          Tanítsd Isten Ügyét olyan beszéddel, mely a bokrokat lángra lobbantja, és ahonnan a szózat felhangzik: „Bizony, nincsen más Isten csak Én, a Mindenható, a Korlátozatlan.” Mondd: Az emberi beszéd olyan lényeg, mely nagy hatást gyakorol, és mérsékletre van szüksége. Hatása a kifinomultságtól függ, ami pedig tiszta és szabad szívektől függ. Mérséklete azt jelenti, hogy tapintattal és bölcsességgel kell ötvözni, miként ez a Szent Szövegekben és Táblákban elő van írva. Elmélkedj azon, ami kiáradt az Urad Akaratának egéből, Ki minden kegyelem Forrása, hogy felfoghasd a szándékolt értelmet, melyet a Szent Írások megszentelt mélysége rejt.

21.          Azok, akik megtagadják Istent és ragaszkodnak önmagában a Természethez, tudás és bölcsesség híján vannak. Valóban azok közül valók, akik messze tévelyegnek. Nem jutottak el a fenséges csúcsra, és elhibázták a végső célt; ezért szemeik lezárattak és gondolataik szétszóródtak, pedig vezetőik hittek Istenben és az Ő legyőzhetetlen uralmában. Erről tanúskodik az Urad, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való.

22.          Amikor a Nyugat művei és csodái a Kelet népét elkápráztatták, ezek zavarodottan kóboroltak az anyagi összefüggések vadonjában, megfeledkezve az Egyetlenről, Ki az Okok Okozója és ezek Fenntartója, míg az olyan emberek, akik a Bölcsesség forrása és kútfeje voltak, sohasem tagadták a mozgató Indítékot ezen összefüggések mögött, sem ezek Teremtőjét és Eredetét. Az Urad tudja, a legtöbb ember azonban nem.

23.          Isten, a Nevek Urának kedvéért Mi most azt a feladatot vállaltuk, hogy ebben a Táblában megemlítsünk néhány leírást a bölcsekről[lviii], hogy felnyílhasson az emberek szeme és megbizonyosod­hassanak, hogy Ő valóban az Alkotó, a Mindenható, a Teremtő, a Kezdeményező, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

24.          Bár elismert tény, hogy a kortárs tudósok magasan képzettek a filozófiában, művészetekben és technikában, az ítélőképes megfigyelő mégis készségesen egyetértene azzal, hogy e tudás legnagyobb részét a múlt bölcseitől szerezték, mivel ezek fektették le a filozófia alapjait, építették szerkezetét és erősítették tartóoszlopait. Így világosít fel téged Urad, az Örök Úr. A korai bölcsek pedig a Prófétáktól szerezték tudásukat, minthogy az utóbbiak voltak az isteni filozófia Magyarázói és a mennyei titkok Kinyilatkoztatói. Voltak, akik ittak Beszédük kristálytiszta, élő vizéből, míg mások megelégedtek az üledékkel. Mindenki a saját mércéje szerint kapja meg a részét. Bizony, Ő a Pártatlan, a Bölcs.

25.          Empedoklész, a kiváló filozófus Dávid kortársa volt, míg Pitagorász Salamon, David fiának idején élt, és Bölcsességét a próféták kincstárából merítette. Ő az, aki azt állította, hogy hallotta a szférák halk zenéjét, és hogy eljutott az angyalok állapotába. Bizony, a te Urad világosan fel fog tárni minden dolgokat, ha Kedve tartja. Valóban, Ő a Bölcs, a Mindent Átható.

26.          A filozófia lényege és alapjai a Prófétáktól származnak. Hogy az emberek eltérően vélekednek ezek belső jelentéseiről és titkairól, az a nézeteik és elméjük különbözőségének tulajdonítható. Szeretnénk elmondani neked egy történetet: egyszer az egyik Próféta beszélt a népének arról, amit a Mindenható Úr sugallt Néki. Bizony, a te Urad az Ihlető, a Kegyelmes, a Magasztos. Miközben a bölcsesség és ékesszólás vize áradt beszédének kútfejéből, és az isteni tudás borától elkábultak azok, akik a Küszöbét keresték, Ő így kiáltott fel: „Íme, mind megteltek a Lélekkel!” Az emberek között volt egy, aki ezen állításba kapaszkodva és saját ábrándjaitól késztetve, azt az elképzelést ötlötte ki, hogy a lélek szó szerint átjárja és behatol a testbe, és hosszú fejtegetésekkel bizonygatta ezen elméletét; és emberek csoportosan léptek a nyomába. A nevüket említeni most, vagy részletekbe merülni, túl hosszadalmas lenne, és eltérítene a fő témától. Valóban, az Urad a Mindenek Felett Bölcs, a Mindentudó. Olyan is volt köztük, aki részesült a nemes borból, melynek pecsétjét Nyelve Kulcsával eltávolította Az, Ki az Urad, a Kegyes, a Legbőkezűbb Igéjének a Kinyilatkoztatója.

27.          Valóban, a filozófusok nem tagadták az Örök Urat. Legtöbbjük úgy távozott, hogy sajnálta saját tehetetlenségét az Ő titkaival szemben, ahogyan néhányan közülük ezt be is vallották. Bizony, az Urad a Tanácsadó, a Mindenekről Értesült.

28.          Nézd Hippokrátészt, az orvost. A kiemelkedő filozófusok egyike volt, aki hitt Istenben és elismerte korlátlan Uralmát. Utána jött Szokratész, aki igazán bölcs, művelt és erényes volt. Önmegtagadást gyakorolt, megfékezte önös vágyait, és elfordult az anyagi élvezetektől. Visszavonult a hegyekbe, ahol egy barlangban lakott. Lebeszélte az embereket a bálványimádásról és tanította nekik Isten, az Irgalom Urának útját, amíg a tudatlanok felkeltek ellene. Letartóztatták, és a börtönben halálra ítélték. Így mondja el neked a gyorsan mozgó Toll. Milyen átható filozófiai látása volt e kiváló férfinak! Az összes filozófus közül ő a legkitűnőbb, és igen járatos volt a bölcsességben. Tanúsítjuk, hogy ő a hősök egyike ezen a téren, és a bölcsesség kiemelkedő bajnoka. Alapos tudással rendelkezett az olyan tudományokban, melyek ismertek voltak az emberek között, és olyanokban is, melyek rejtve voltak azok elméje elől. Úgy hiszem, nagyot kortyolt, amikor a Legnagyobb Óceán kiáradt csillogó és életadó vizével. Ő az, aki észlelt a dolgokban egy egyedülálló, kimért és átható adottságot, az emberi lélekhez legközelebb álló hasonlatosságot, és felfedezte, hogy a dolgok ezen természete különbözik a dolgok anyagától a kifinomult formájukban. E fontos témában volt egy különleges megállapítása. Ha megkérdeznéd e nemzedék világi bölcseit eme fejtegetésről, megtapasztalnád, hogy képtelenek annak megértésére. Bizony, az Urad az igazat mondja, de a legtöbb ember nem érti.

29.          Szokratész után jött az isteni Plató, aki az előbbi tanítványa volt, és utódja a filozófia tan­székén. Vallotta Istenbe és az Ő jeleibe vetett hitét, melyek mindent, ami volt és ami lesz, áthatnak. Aztán jött Arisztotelész, a tudásáról híres ember. Ő fedezte fel a gázállapotú anyag erejét. Ezek a férfiak, akik mint a nép vezetői magasan kiemelkednek közülük, egytől egyig mind vallották hitüket a halhatatlan Lényben, Ki markában tartja minden tudomány gyeplőit.

30.          Megemlítem néked még Balínús könyörgését, aki ismerte az elméleteket, melyeket a Filozófia Atyja fektetett le krizolit tábláiban a teremtés titkaival kapcsolatban, hogy mindenki bizonyos legyen a dolgokban, melyeket megmagyaráztunk néked ebben a világos Táblában, mely, a méltányosság és tudás kezével tartván, az élet leheletét fogja nyújtani minden teremtett dolgok megélesztésére. Nagy áldásban részesül az, aki ebben az óceánban úszik és ünnepli Urának, a Kegyesnek, az Imádottnak dicséretét. Bizony, az isteni kinyilatkoztatás szellői oly módon áradnak szerte az Urad verseiből, hogy senki sem vitathatja igazságát, kivéve azokat, akik nem hallanak, nem látnak, nem értenek, és akik minden emberi képesség híján vannak. Valóban, az Urad tanúskodik erről, de az emberek még sem értik.

31.          Az az ember így szólt: „Balínús vagyok, a bölcs, a csodatevő, a talizmánok készítője.” Mindenkit felülmúlt a tudományok és művészetek terjesztésében, ugyanakkor az alázatosság és esdeklés legfenségesebb magasságaiba szárnyalt. Halld, mit mondott, a Mindenek Birtokosát, a Legmagasztosabbat szólítva: „Az Uram színe előtt állok, magasztalva ajándékait és adományait, dicsőítve Őt úgy, ahogyan Ő dicsőíti Önmagát, hogy az áldás és vezérlet forrásává válhassak olyan emberek számára, akik elismerik szavaimat.” Továbbá azt mondja: „Ó, Uram! Te vagy Isten, és nincsen más Isten csak Te. Te vagy a Teremtő, és nincsen más teremtő Rajtad kívül. Kegyesen segíts engem, és adj erőt. Szívemet rémület tölti el, lábaim remegnek, eszemet vesztettem és elmém elhagyott. Tölts fel erővel és add, hogy nyelvem bölcsen beszéljen.” Még tovább: „Te vagy valóban a Tudós, a Bölcs, a Hatalmas, a Könyörületes.” Ő volt az a bölcs, aki a teremtés titkairól értesült, és felismerte a Hermésztől[lix] származó írásokban rejlő bonyolult elmésséget.

32.          Nem kívánunk semmi mást tovább fejtegetni, csak azt mondjuk el, amit a Szentlélek plántált a Szívembe. Valóban nincsen más Isten csak Ő, a Tudó, a Hatalmas, a Veszélyben Oltalmazó, a Legkiválóbb, a Mindenek Felett Dicsőített. Az Életemre! E Napon a mennyei Fa nem hajlandó semmi mást hirdetni a világnak, csak megerősíteni ezt: „Bizony, nincsen más Isten csak Én, a Hasonlít­hatatlan, a Mindenről Értesült.”

33.          Csakis az irántad táplált szeretetem miatt történt – különben egy szót sem szóltam volna mindarról, amit említettem. Becsüld meg e kitüntetés értékét, és őrizd, mint a szemed fényét, és légy igazán hálás.

34.          Jól tudod, hogy Mi nem tanulmányoztuk az emberek könyveit, és nem szereztünk tudást a náluk szokásos módon, mégis, amikor csak idézni kívánjuk a tudósok és a bölcsek mondásait, Urad arca előtt azonnal megjelenik egy tábla formájában mindaz, ami valaha megjelent a világban, vagy kinyilatkoztatott a Szent Könyvekben és Írásokban. Így Mi csak írásba foglaljuk, amit a szem lát. Bizony, az Ő tudása magába foglalja a földet és a mennyeket.

35.          Ez egy Tábla, melybe a Láthatatlan Tolla belevéste mindannak az ismeretét, ami volt és ami lesz – olyan ismeretet, melyet semmi más csak az Én csodás Nyelvem tolmácsolhat. Valóban, Isten megtisztította a Szívemet teljes egészében a tudósok elméleteitől és megszentelte a bölcsek beszé­deitől. Bizony, semmi mást nem tükröz vissza, csak Isten kinyilatkoztatásait. Erről tanúskodik a Nagyság Nyelve ebben az áttekinthető Könyvben.

36.          Mondd, ó, a földnek népe! Óvakodj, nehogy bármi bölcsességre való hivatkozás megfosszon téged annak Forrásától, vagy visszatartson annak Hajnalától. Fordítsd szívedet az Urad, a Nevelő, a Mindenek Felett Bölcs felé.

37.          Mi minden országnak előírtunk egy bizonyos részt, minden alkalomra a kiosztott részesedést, minden kijelentéshez a kijelölt időt, és minden helyzethez a megfelelő észrevételt. Nézd Görög­országot. Hosszú időszakra a Bölcsesség Székhelyévé tettük. De amikor a kijelölt óra ütött, a trónja ledőlt, nyelve megszűnt beszélni, fénye elhalványult és a zászlaja lebukott. Így adunk Mi és vesszük vissza azt. Bizony, Urad Az, Aki ad és elvesz, a Hatalmas, az Erős.

38.          Minden országban felállítottuk Mi a tudásnak egy lámpását, és amikor az előre elrendelt idő eljön, az ragyogón fog felviláglani a saját láthatárán, amint azt Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs parancsolta. Ha azt Akarnánk, Mi feltétlenül képesek lennénk leírni számodra bármit, ami bármelyik országban létezik, vagy ami ott történt vagy történik. Valóban, az Urad tudása áthat a mennyeken és a földön.

39.          Tudd továbbá, hogy a korábbi emberek olyan dolgokat is előállítottak, melyekre a mai tudósok képtelenek. Emlékeztetünk Múrtus-ra, az egyik tudósra. Feltalált egy szerkezetet, ami a hangot 100 km távolságra elvitte. Rajta kívül mások is feltaláltak dolgokat, amilyent a mai korban senki sem látott. Valóban, az Urad minden korszakban feltár bármit, amihez kedve van, Bölcsessége zálogaként. Ő bizony a Legfőbb Elrendelő, a Mindenek Felett Bölcs.

40.          Egy igaz filozófus soha nem tagadná sem Istent, sem az Ő bizonyságait. Sokkal inkább elismerné az Ő dicsőségét és ellenállhatatlan fenségét, mely beborít minden teremtett dolgot. Bizony, Mi szeretjük azokat a tudósokat, akik oly dolgokat hoztak világosságra, melyek az emberiség legjobb érdekeit szolgálják. Mi segítettük őket parancsunk erejével, hiszen ugyancsak képesek vagyunk elérni Célunkat.

41.          Vigyázzatok, ó, Szeretteim, nehogy lebecsüljétek az Én tudós szolgáim érdemeit, akiket Isten kegyesen kiválasztott, hogy az Ő Nevének, „az Alkotónak” a képviselői legyenek az emberek között. Minden erőtökkel igyekezzetek olyan készségeket és vállalkozásokat fejleszteni, melyek mindenki – öreg vagy fiatal – számára, hasznosak. Semmi közünk a tudatlanokhoz, akik beképzelik, hogy a bölcsesség egyet jelent saját meddő képzelgéseik szabadjára engedésével, és megtagadják Istent, minden ember Urát; ahogyan ezt Mi is halljuk ma néhány meggondolatlantól.

42.          Mondd: A Bölcsesség kezdete és eredete elismerni mindazt, amit Isten világosan előírt, mert annak erejével lettek az államvezetés alapjai szilárdan lefektetve, mely viszont az emberiség testének megóvására szolgáló pajzs. Gondolkodj el, hogy felfoghasd, amit legmagasztosabb Tollam ebben a csodálatos Táblában hirdet. Mondd, minden az államügyekkel kapcsolatos téma, amit vitára bocsátasz, a szavak egyikének a hatókörébe esik, melyek az Ő dicső és magasztos beszédének az egéből küldettek le. Így adtuk Mi tudtodra azt, ami fel fogja pezsdíteni szíved, vigaszt fog hozni szemednek és képessé fog tenni, hogy felemelkedj az Ő Ügyének előre vitelére minden népek között.

43.          Ó, Nabílom! Ne bánkódj semmin, hanem örvendezz túláradó vidámsággal, mert megemlí­tettem a neved, Szívem és Orcám feléd fordítottam, és elbeszélgettem véled e megcáfolhatatlan és mélyreható magyarázat által. Forgasd meg szívedben a nyomorúságot, amit elszenvedtem, a börtönt és fogságot, amit elviseltem, a szenvedéseket, melyek Rám zúdultak és a vádakat, melyeket az emberek Ellenem felhoztak. Lásd, őket valóban sűrű fátyol veszi körül.

44.          Amint a fejtegetés elért eddig a pontig, az isteni titkok hajnala felderengett és a beszéd fénye kialudt. Az Ő dicsősége légyen a bölcsesség népével, ahogyan azt Ő parancsolta, Ki a Mindenható, a Mindenek Felett Dicsőített.

45.          Mondd: Magasztaltassék a Te Neved, ó, Uram, én Istenem! Könyörgöm Hozzád a Nevedre, mely által a bölcsesség fénye ragyogott tündöklőn, amikor az isteni megnyilatkozás ege mozgásba jött az emberiség közepette, segíts engem kegyesen a Te mennyei megerősítéseddel és tégy képessé, hogy a Te Nevedet dicsőítsem a szolgáid között.

46.          Ó, Uram! Hozzád fordulok, elszakadva mindentől Rajtad kívül, és sokféle áldásod köntösének szélébe kapaszkodva. Oldd meg hát nyelvemet, hogy hirdessem azt, ami megragadja az emberek elméjét, és örömmel tölti el szívüket, lelküket. Szilárdíts meg a Te Ügyedben úgy, hogy ne akadályoz­hasson az elnyomók felkelése a teremtményeid közül, se ne tarthasson vissza a hitetlenek támadása azok közül, akik a Te birodalmadban lakoznak. Tegyél világító lámpássá mindenütt a Te orszá­gaidban, hogy ragyogása által azokat vezethesse, kiknek szívében a Te ismereted fénye izzik és a Te szereteted iránti sóvárgás él.

47.          Bizony, hatalmas vagy Te, hogy azt tedd, amit Akarsz, és markodban tartod Te a teremtés királyságát. Nincsen más Isten csak Te, a Mindenható, a Mindenek Felett Bölcs.

10. ASL-I-KULLU’L-KHAYR[lx] (A bölcsesség Szavai)

1.

Isten, a Magasztos, a Legmagasabb Nevében

2.            Minden jónak a forrása bizalom Istenben, engedelmesség az Ő parancsainak és elégedettség az Ő szent akaratával és tetszésével.

3.            A bölcsesség lényege az istenfélelem, a rettegés csapásaitól és büntetésétől, és az Ő igazságának és rendelésének a felfogása.

4.            A vallás lényege, hogy bizonyságot tegyünk arról, amit az Úr kinyilatkoztatott, és betartsuk, amit Ő elrendelt fenséges Könyvében.

5.            Minden dicsőség forrása mindannak elfogadása, amit az Úr adományozott és megelégedettség azzal, amit Isten elrendelt.

6.            Az ember számára a szeretet lényege az, hogy szívét az Imádott felé fordítsa, Rajta kívül minden mástól elszakadjon, és ne kívánjon semmi mást, csak azt, ami az Ura kívánsága.

7.            Az igaz megemlékezés az Úr, a Mindenek Felett Dicsőített emlegetése és megfeledkezés minden másról Rajta kívül.

8.            Az igazi bizodalom az, ha a szolga evilági mesterségét és hivatását végzi, az Úrhoz ragasz­kodik, csak az Ő kegyét keresi, mert az Ő kezében van összes szolgájának a sorsa.

9.            Az ember mindentől való elszakadásának lényege, hogy az Úr udvara felé forduljon, Színe elé lépjen, megpillantsa az Ő Orcáját, és tanúként álljon Előtte.

10.          A megértés lényege az, hogy szegénységünket bevalljuk, és alávetjük magunkat az Úr Akaratának, Ki az Uralkodó, a Kegyes, a Mindenek Felett Hatalmas.

11.          A bátorság és erő forrása Isten Szavának hirdetése, és állhatatosság az Őiránta való szeretetben.

12.          A jótettek lényege a szolga számára az, hogy emlegesse Urának áldásait, és adjon hálát Néki mindenkor és minden körülmények között.

13.          A hit lényege kevés szavakban és számos tettekben nyilatkozik meg; tudd bizonyosan, hogy annak, aki többet beszél, mint tesz, a halála jobb, mint az élete.

14.          Az igazi biztonság lényege inkább hallgatni, a dolgok végére tekinteni és a világról lemondani.

15.          A nagylelkűség ott kezdődik, mikor az ember a javait saját magára, családjára és szegény hittársaira költi.

16.          A gazdagság lényege az Irántam való szeretet; aki szeret Engem, az minden dolgok birtokosa, és aki Engem nem szeret, az valóban szegény és nélkülöző. Ezt a Dicsőség és Ragyogás Ujja nyilatkoztatja ki.

17.          Minden gonosznak a forrása az, ha az ember elfordul az ő Urától, és szívét istentelen dolgokhoz köti.

18.          A legemésztőbb tűz Isten jeleiben kételkedni, henyén elvitatni azt, amit Ő kinyilatkoztatott, megtagadni Őt és öntelten büszkélkedni Előtte.

19.          Minden tudásnak a forrása Isten elismerése – magasztaltassék az Ő dicsősége – és ez csak az Ő Isteni Megnyilvánulásának felismerésével érhető el.

20.          A romlás lényege az, ha az Irgalmas árnyékából kilépve a Gonosz menedékét keressük.

21.          A tévedés forrása, ha az ember nem hisz az Egy igaz Istenben, Rajta kívül bármi másban bízik és Parancsolatai elől menekül.

22.          Azé az igazi veszteség, aki napjait önmagáról való teljes tudatlanságban tölti.

23.          Mindannak a lényege, amit Mi néktek kinyilatkoztattunk nem más, mint az Igazságosság, és ez az ember számára azt jelenti, hogy szabaduljon meg a meddő képzelgéstől és utánzástól, az egység szemével lássa az Ő dicsőséges keze munkáját, és nézzen minden dolgok mélyére kutató szemmel.

24.          Így oktatunk Mi titeket, nyilvánítjuk ki néktek a Bölcsesség Szavait, hogy hálásak lehessetek az Úrnak, a ti Isteneteknek, és ebben leljetek hírnevet minden népek között.

11. LAWH-I-MAQSÚD (Tábla Maqsúd-hoz)

Ahelyett, hogy Bahá’u’lláh-t közvetlenül szólították volna meg, a bahá’iok tiszteletből inkább a titkárának, Mírzá Áqá Ján-nak írtak, akit ’Isten szolgájának’ vagy ’Ügyeletes szolgának’ neveztek. A válaszlevél formailag Mírzá Áqá Ján-tól jött Bahá’u’lláh szavait idézve, de a levelet valójában Bahá’u’lláh diktálta teljes egészében. Így tehát a Tábla minden része – azok is, melyek látszólag Mírzá Áqá Ján szavai – Bahá’u’lláh által kinyilatkoztatott Szent Szöveg. A Maqsúd-hoz írt Táblának is ez a formája. Mírzá Maqsúd-nak szólt, egy korai hívőnek, aki akkor Damaszkuszban és Jeruzsálemben élt.

1.

Ő Isten, magasztalt Ő, a Fenség és Hatalom Ura

2.            Minden említés és leírás felett magasztos dicséret illeti az Imádottat, az összes látható és láthatatlan dolgok Birtokosát, Aki felhatalmazta a Legelső Pontot számtalan Könyv és Levél kinyilatkoztatására, és Aki fenséges Szavával életre hívta az egész teremtést, a korábbi és a mostani generációkat. Továbbá, Ő mindent meghaladó bölcsességének megfelelően minden korban és ciklusban elküldött egy isteni Hírnököt, hogy Az Beszédének élő vizével újraélessze az elcsüggedt, reményvesztett lelkeket, Olyan Valakit, Aki valóban a Magyarázó, igaz Értelmező, minthogy az ember képtelen megérteni azt, ami a Dicsőség Tollából kiáradt és az Ő mennyei Könyveiben feljegyeztetett. Az embereknek minden időben és minden körülmények között szükségük van valakire, hogy intse, vezesse, irányítsa és tanítsa őket. Ezért küldte Ő le a Hírnökeit, Prófétáit és választottait, hogy megismertethessék az emberekkel a Könyvek kinyilatkoztatása és a Hírnökök leküldése mögött rejlő isteni szándékot, és hogy mindenki tudatára ébredhessen annak, mely minden lélek valóságában Isten zálogaként megtalálható.

3.            Az ember a legfőbb Talizmán. A megfelelő nevelés hiánya azonban megfosztotta attól, mi vele született tulajdona. Egy Isten ajkáról eredő szó életre keltette az embert; egy további szó felismertette vele neveltetésének Forrását; még egy további szó biztosította méltóságát és sorsát. A Magasztos Lény így szól: Tekints úgy az emberre, mint egy kincsesbányára, teli felmérhetetlen értékű drágakövekkel. Egyedül a nevelés képes arra, hogy feltáruljanak kincsei, és az emberiség javára váljanak. Bárki, aki elgondolkozna azon, amit az Isten szent Akaratának mennyországából leküldött Írások kinyilatkoztattak, készségesen elismerné, hogy céljuk nem más, mint hogy minden ember egy lélekként tekintessék, úgy hogy az „Istené lészen a Királyság” feliratú pecsét minden szívbe bevésődjék, és az Isteni bőkezűség, kegyelem és irgalom fénye ragyogja be az egész emberiséget. Az egy igaz Isten, magasztaltassék a Dicsősége, semmit sem kíván Saját Magának. Az emberiség hűsége nem használ, romlottsága sem árt Néki. A Kijelentés Birodalmának Madara egyfolytában e hívást hallatja: „Minden dolgot számodra akartam, és téged is önmagadért.” Ha e kor tudósai és világi bölcsei megengednék az emberiségnek, hogy a testvériség és szeretet illatát lélegezze be, akkor minden értő szív felfogná a valódi szabadság jelentését, és felfedezné a zavartalan béke és tökéletes lelki nyugalom titkát. Ha a föld elérné ezt az állapotot, és ennek fénye világítaná be, akkor valóban elmondható lenne róla: „Nem fogsz látni rajta sem mélységeket, sem magaslatokat.”[lxi]

4.            Áldás és béke légyen Véle (Mohameddel), Kinek megjelenése által Bathá-t (Mekkát) mosoly övezi, és Kinek öltözékéből édes illatok áradtak az egész emberiségre – Ő, Ki eljött, hogy megvédje az embereket attól, ami ártana nekik e lenti világban. Magasztos, végtelen magasztos az Ő rangja minden létező dicsőítése felett, és független az egész teremtés dicséretétől. Az Ő eljövetele által a rend és stabilitás szentélye felállíttatott mindenütt a világban és a tudás jelvénye lengett a nemzetek felett. Áldás légyen az Ő nemzetségén és társain, Kik által Isten egységének és egyedüliségének zászlaja felemeltetett, és a mennyei győzelem lobogói kibontattak. Általuk Isten vallása szilárdan felállíttatott teremtményei között, és az Ő Neve dicsőítetett a szolgái között. Esedezem Hozzá – magasztaltassék Ő – hogy védje meg Hitét ellenségei gonoszságaitól, akik lerántották és széttépték a fátylakat, és végül megfordították az Iszlám zászlaját minden népeknél.

5.            Leveled, melyből az újra egyesülés illata áradt, megérkezett. Dicsértessék Isten, hogy az elválás szigorú rendeletét követően a közelség és egyesülés szellői feltámadtak, és a szív földjét az öröm és örvendezés vizei frissítik. Mi hálát adunk Istennek minden körülmények között, és reménykedünk, hogy Ő – magasztaltassék a Dicsősége – kegyes gondviselése által vezessen mindenkit a földön ahhoz, ami elfogadható és kedves Néki.

6.            Nézd a zavargásokat, melyek hosszú évek óta sújtják a földet, és a felindulást, mely népeit hatalmába ejtette. Vagy háború pusztított rajta, vagy váratlan és előre nem látott balsors tépte. S bár a világot nyomorúság és fájdalom tölti el, még sem áll meg senki, hogy elgondolkodjék ennek okán vagy forrásán. Valahányszor az Igaz Tanácsadó figyelmeztető szavát felemelte, lám, mindenki gonosztevőnek bélyegezte Őt és elutasította kijelentését. Mily elképesztő, mily zavarba ejtő az ilyen viselkedés! Két embert sem lehet találni, akikről elmondható, hogy külsőleg és belsőleg is egyek. A viszály és rosszindulat mindenhol nyilvánvaló, annak dacára, hogy mindenki harmóniára és egységre teremtetett. A Magasztos Lény így szól: Ó, hőn szeretettek! Az egység szentélye felállítatott; ne tekintsétek hát egymást idegeneknek. Ti egy fa gyümölcsei és egy ág levelei vagytok. Reménykedünk, hogy az igazságosság fénye beragyogja a világot és megtisztítja a zsarnokságtól. Ha a föld uralkodói és királyai, kik Isten hatalmának szimbólumai, magasztaltassék az Ő Dicsősége, felemelkednek és elhatározzák, hogy annak szentelik magukat, ami az egész emberiség legfőbb érdekeit szolgálja, akkor az igazságosság uralma bizonyosan létrejön az emberek gyermekei között, és fénye beragyogja az egész földet. A Magasztos Lény szól: A világ egyensúlyának és rendjének építménye a jutalom és büntetés kettős oszlopára emeltetett, és továbbra is az által lesz fenntartható. Más összefüggésben Ő a következőt mondta az ékesszóló (arab) nyelven: az Igazságosság egy hatalmas erővel rendelkezik. Ez pedig nem más, mint az emberek tetteiért járó jutalom és büntetés. Ennek az erőnek a hatalmára épül mindenütt a világon a rend szentélye, mely a gonoszokat természetük megfékezésére készteti a büntetéstől való félelmükben.

7.            Máshol ezt írta Ő: Vigyázzatok, ó világ uralkodóinak gyülekezete! Nincs olyan hatalom a földön, mely hódító erőben felérne az igazságosság és bölcsesség hatalmával. Bizony, Én megerő­sítem, hogy nincs és soha nem is volt hatalmasabb sereg, mint az igazságosságé és bölcsességé. Áldott a király, aki előtt a bölcsesség kibontott lobogóját viszik, mögötte pedig az igazságosság seregei sorakoznak. Ő bizony az ékesség, mely a béke homlokát és a biztonság arcát díszíti. Nem kétséges, hogy ha az igazságosság napcsillaga, melyet a zsarnokság felhői eltakarnak, fényét az emberekre sugározhatná, a föld arculata teljességgel átalakulna.

8.            A Magasztos Lény, feltárni kívánván a világ békéjének és nyugalmának, valamint népei fejlődésének előfeltételeit, ezt írta: El kell jönni az időnek, amikor világszerte felismerik egy nagy, mindenkit átfogó gyűlés összehívásának kényszerítő szükségességét. A föld uralkodóinak és királyainak is meg kell jelenniük ezen, és a tanácskozáson részt vállalva meg kell fontolják azokat a lehetőségeket és eszközöket, melyek megalapozzák a világ Nagy Békéjét az emberek között. Ez a béke megköveteli a Nagyhatalmaktól, hogy a föld népeinek nyugalmáért elszánják magukat az egymás közötti teljes megbékélésre. Ha egy király fegyvert fog egy másik ellen, az összes többinek együttesen ellene kell fordulni és ebben megakadályozni. Ha így járnak el, akkor a világ nemzeteinek nem lesz többé szüksége fegyverkezésre, kivéve azt, ami országaik biztonságának megőrzéséhez és területeik belső rendjének fenntartásához elengedhetetlen. Ez biztosítja majd minden nép, nemzet és kormány békéjét és lelki nyugalmát. Szeretnénk remélni, hogy a föld királyai és uralkodói, Isten kegyes és mindenható nevének tükrei, eljutnak erre a fokra, és megvédelmezik az emberiséget a zsarnokság támadásaitól.

9.            Hasonlóképpen Ő azt is mondja: a dolgok között, melyek elősegítik az egységet és egyetértést és előidézik, hogy az egész földet egy országnak tekintsék, van az, hogy a sok különböző nyelvet egyetlenre csökkentsék, és ugyanígy a világban használt sokféle írást egyre korlátozzák. Az összes nemzet kötelessége, hogy kijelöljenek néhány értő és képzett embert, akik összegyűlve közös tanácskozással kiválasztanak egy nyelvet a meglévők közül, vagy alkotnak egy újat, melyet aztán a világ minden iskolájában minden gyermeknek megtanítanak.

10.          Közeleg a nap, amikor a világ minden népe elfogad majd egy egyetemes nyelvet és egy közös írást. Ha ez bekövetkezik, bármely városba utazzék is valaki, olyan lesz az, mintha hazaérkeznék. Ezek a dolgok kötelezőek és abszolút lényegesek. Minden belátással és értelemmel bíró ember köteles arra törekedni, hogy tettekre fordítsa és megvalósítsa, ami leíratott.

11.          E napokban az igazságosság szentélye a zsarnokság és elnyomás karmai közé került. Könyörögj az Egy igaz Istenhez – magasztaltassék Dicsősége, – hogy ne fossza meg az emberiséget az igazi megértés óceánjától, mert ha az emberek csak figyelnének, készségesen elismernék, hogy mindaz, ami a Dicsőség Tollából kiáradt és leíratott, olyan, mint a nap az egész világ számára, és hogy abban rejlik minden ember jóléte, biztonsága és valódi érdeke; különben a földet naponta újabb csapás fogja sújtani, és eddig nem látott zavargások fognak kitörni. Adja Isten és segítse kegyesen a világ népét, hogy megőrizzék az Ő szerető tanácsainak fényét a bölcsesség lámpásán belül. Reménykedünk, hogy mindenki feldíszítessék az igazi bölcsesség öltözékével, mely a világ kormányzásának alapja.

12.          A Magasztos Lény mondja: az államvezetés egét megvilágítja és beragyogja ezen áldott szavak fényének sugárzása, melyek Isten Akaratának hajnalán pirkadtak fel: minden uralkodó kötelessége, saját magát naponta a méltányosság és igazságosság mérlegén megmérni, és aztán ítélkezni az emberek felett és tanácsolni nekik, hogy tegyék azt, ami lépteiket a bölcsesség és megértés útjára vezeti. Ez az államvezetés alapköve és annak lényege. E szavakból minden megvilágosodott bölcs ember könnyen ki fogja venni azt, ami olyan célokat fog szolgálni, mint az emberiség jóléte, biztonsága és védelme és az emberi életek biztosítéka. Ha belátó emberek kiinnák részüket a belső jelentések óceánjából, melyet ezek a szavak tartalmaznak, és megismerkednének azokkal, akkor tanúskodnának e beszéd fenségéről és kiválóságáról. Ha e szerény szolga kifejtené, amit lát, mindenki tanúskodna Isten tökéletes bölcsességéről. E szavakban rejlenek az államvezetés titkai, és annak a titka, amire az embereknek szükségük van. E szerény szolga őszintén esdekel az Egy igaz Istenhez – magasztaltassék Dicsősége, – hogy világosítsa meg a világ népének szemeit a bölcsesség fényének ragyogásával, hogy mind, egytől egyig felismerhessék azt, ami elengedhetetlen e napon.

13.          Az igazán az ember, aki magát ma az egész emberi faj szolgálatának szenteli. A Magasztos Lény így szól: Áldott és boldog az, aki felkel, hogy elősegítse a föld népeinek és nemzetségeinek legjobb érdekeit. Máshol ezt hirdette Ő: Ne az büszkélkedjen, aki hazáját szereti, hanem inkább az, aki az egész világot szereti. A föld csak egy ország, és az emberiség a polgárai.

14.          Az olyan egyesülésre és egyezségre szólító intelmek, melyeket a Legmagasabb Tolla írt a Próféták Könyveibe, bizonyos dolgokra utalnak; nem olyan egyesülésre, mely szakadáshoz vezet vagy olyan egyezségre, mely viszályt szül. Ez olyan állapot, ahol mindennek megszabott mértéke van, ahol érdeme szerint minden lélek elnyeri részét. Jó annak, aki e szavak jelentését értékeli, és szándékát felfogja, és jaj a közönyöseknek. A természet megnyilvánulásai, a maguk lényegében, tesznek erről bőséges tanúbizonyságot. Minden éleslátó bölcs jól ismeri azt, amit említettünk, de azok nem, akik messze tévelyedtek a méltányosság élő forrásától, és zavartan kószálnak a tudatlanság és vak fanatizmus vadonjában.

15.          A Magasztos Lény mondja: Ó ti, az emberek gyermekei! Isten Hitének és az Ő Vallásának alapvető célja, hogy az emberi faj érdekét védje, egységét előmozdítsa, és a szeretet és testvériség szellemét táplálja az emberek között. Ne engedjétek, hogy a széthúzás és viszály, a gyűlölet és ellenségeskedés forrásává váljon. Ez az egyenes Ösvény, a kijelölt és elmozdíthatatlan alapzat. Ami erre az alapzatra épül, annak szilárdságát a világ változása és forgandósága soha meg nem csorbíthatja, számtalan évszázad leforgása sem fogja szerkezetét aláásni. Reméljük, hogy a világ vallási vezetői és uralkodói együttesen fognak fellépni e kor megújulásáért és jólétének visszaállításáért. Miután elgon­dolkoztak szükségletein, tanácskozzanak együtt, majd gondos és körültekintő megfontolás alapján adják meg a beteg és kínokkal szenvedő világnak az orvosságot, amire szüksége van.

16.          A Magasztos Lény mondja: Az isteni bölcsesség egét a tanácskozás és együttérzés két lámpása világítja be. Tanácskozzatok minden ügyben, minthogy a tanácskozás a vezérlet lámpása, mely mutatja az utat, és megértést nyújt.

17.          Minden vállalkozás kezdeténél kötelező meggondolni a végét is. A mesterségek és tudomá­nyok közül olyanokra tanítsátok a gyermekeket, melyek az ember hasznára válnak, fejlődését biztosítják és emelik rangját. Úgy a törvénytelenség undorító bűze eloszlik majd, és a nemzet vezetőinek emelkedett igyekezete által mindenki biztonságban, békében és gondoskodva fog élni.

18.          A Magasztos Lény mondja: A mindenkori tanultaknak arra kell irányítani az embereket, hogy olyan hasznos ismereteket szerezzenek, melyek mind önmaguknak, mind az emberiség többségének javára válhatnak. Olyan akadémikus okoskodások, melyek szavakkal kezdődnek és csupán szavakkal végződnek, soha nem értek és soha nem fognak semmit sem érni. Perzsia tudós doktorainak többsége olyan filozófiai tanulmányoknak szenteli egész életét, melyek eredménye végül semmi más, csak szavak.

19.          A hatalmon lévők kötelessége, hogy mérsékletet gyakoroljanak minden téren. Ami áthágja a mérsékletesség határát, megszűnik jótékony hatással lenni. Vegyél példának olyan dolgokat, mint a szabadság vagy a civilizáció és hasonlók. Bármennyire kedvezően ítélik is meg értelmes emberek ezeket, ha túlzásba viszik, káros hatással lesznek az emberekre.

20.          Ha ezt a témát tovább fejtegetnénk, terjedelmes magyarázatra lenne szükség, ami félő, hogy unalmassá válhat. E szerény szolga buzgó reménye, hogy Isten – magasztaltassék Dicsősége, – megadja minden embernek azt, ami jó. Mert aki ezzel felruháztatott, az minden dolgok birtokosa. A Magasztos Lény mondja: A Bölcsesség Nyelve hirdeti: Aki Nélkülem van, az minden dolgoktól megfosztatott. Fordulj el mindentől, ami a földön van, és ne keress senki mást, csak Engem. Én vagyok a Bölcsesség Napcsillaga és a Tudás Óceánja. Felvidítom az aléltakat, és újra élesztem a holtakat. Én vagyok a vezérlő Fény, mely megvilágítja az utat. Én vagyok a királyi Sólyom a Mindenható karján. Kiterjesztem minden megtört madár lankadt szárnyát, és elindítom repülését.

21.          És hasonlóképpen mondja Ő: Az igaz megértés égboltját két égitest világítja be ragyogóan: a türelem és a becsületesség.

22.          Ó, barátom! E rövid mondat végtelen óceánokat foglal magába. Áldottak, akik becsülik értékét, mélyen isznak belőle és felfogják jelentését, és jaj a figyelmetleneknek. E szerény szolga kérleli a világ népét az igazságosság követésére, hogy gyengéd, érzékeny és értékes hallásuk, mely bölcs szavak meghallgatására teremtetett, megszabadulhasson a hebegéstől és olyan hivatkozásoktól, meddő ábrándoktól és hiú képzelgésektől, melyek ’nem hizlalnak és nem csillapítják az éhséget’[lxii] , és így talán az igazi Tanácsadó kegyesen hajlandó legyen kifejteni, mi az áldás és a legfőbb jó forrása az emberiség és minden nemzet számára.

23.          Jelenleg a kibékülés fénye elhalványult, ragyogása megszűnt a legtöbb országban, míg a viszály és zűrzavar tüze felgyúlt és hevesen lángol. Két nagyhatalom, melyek a civilizáció alapítóinak és vezetőinek, valamint az alkotmányok megformálóinak tartják magukat, felkeltek annak a Hitnek a követői ellen, mely Ahhoz kapcsolódik, Aki Istennel társalgott (Mózes). Figyelmezzetek, ó, ti értéssel bírók. Nem illik az ember rangjához, hogy zsarnokoskodjon; az illendő hozzá, hogy méltányosságot gyakoroljon, és az igazságosság köntösével ékeskedjen minden körülmények között. Könyörögj az Egy igaz Istenhez, hogy Ő szerető kedvessége kezével és a lelki nevelés erejével megszabadítson és megtisztítson bizonyos lelkeket gonosz szenvedélyük és romlott vágyaik szennyétől, hogy felkel­hessenek és megoldhassák nyelvüket Isten szerelméért, és így talán az igazságtalanság bizonyítékai eltöröltethessenek, és az igazságosság fényének ragyogása sugározhasson az egész világra. Az emberek tudatlanok, és szükségük van azokra, akik felvilágosítják őket az igazságról.

24.          A Magasztos Lény mondja: A képzett tudós és az átható bölcsességgel felruházott bölcs képezik az emberiség testének két szemét. Isten adja, hogy a földnek soha ne kelljen nélkülözni e két legnagyobb ajándékot. Amit eddig elmondtunk, és amit még a jövőben kinyilatkoztatunk, csupán e Szolga hő vágyának záloga, hogy a föld minden nemzetsége szolgálatának szentelje Magát.

25.          Ó, barátom! Az embernek minden körülmények között minden eszközt meg kell ragadnia, hogy elősegítse a biztonságot és nyugalmat a világ népei között. A Magasztos Lény mondja: E dicső Napon minden, ami megtisztít a romlottságtól, és a békéhez és megnyugváshoz vezet, az bizony az Egyenes Ösvény.

26.          Ha Isten is úgy akarja, a világ népeit uralkodóik, a bölcsek és tudósok magas erőfeszítésük eredményeként saját legjobb érdekeik felismerésére vezethetik. Meddig akar még az emberiség csökönyösségében megmaradni? Meddig tart még az igazságtalanság? Meddig uralkodik még káosz és zűrzavar az emberek között? Meddig torzítja még el a társadalom arcát a viszály?

27.          E szerény szolga nem győz csodálkozni azon, hogy bár minden embernek megadatott a látás és hallás képessége, mégis úgy találjuk őket, hogy e képességek használatának kiváltságát nélkülözik. Az irántad érzett gyengéd szeretet késztette e szolgát ezen sorok írására. Ó, jaj, a kétségbeesés szelei fújnak minden irányból, és a harc, mely megosztja és kínozza az emberi fajt, naponta erősödik. A fenyegető megrázkódtatások és káosz jelei most már kivehetőek, minthogy a fennálló rend oly szánalmasan tökéletlennek tűnik. Könyörgök Istenhez, magasztaltassék Dicsősége, hogy kegyesen ébressze meg a föld népeit, adja, hogy cselekvésük végül hasznukra váljon, és segítse őket, hogy teljesítsék, ami rendeltetésükhöz méltó.

28.          Ha az ember megbecsülné rangjának nagyságát és fennkölt rendeltetését, semmi mást nem mutatna fel, mint nemes jellemet, tiszta tetteket, illendő és dicséretes magatartást. Ha jóakaratú tudósok és bölcsek útmutatást adnának a népnek, az egész földet egy országnak tekintenék. Ez bizony a kétségtelen igazság. E szolga kérve fordul minden lelkiismeretes és vállalkozó lélekhez, hogy tegye a legnagyobb erőfeszítést és keljen fel, hogy helyreállítsa a körülményeket minden világtájon, és a bölcsesség és beszéd élő vizével élessze fel a holtakat a szeretet erejével, melyet Isten, az Egyetlen, a Páratlan, a Mindenható, a Jótevő iránt táplál.

29.          A bölcs nem bizonyíthatja tudását másként, mint szavak útján. Ez mutatja a Szó fontosságát, amit az összes Írás megerősít, akár a régmúltból vagy újabb időkből. Mert a szó hatalma és lelket adó ereje által került a világ népe ilyen kiemelt helyzetbe. Mi több, a szavaknak és a beszédnek mély benyomást keltőnek és áthatónak kell lenniük. A szavak azonban csak akkor telnek meg e két jellemzővel, ha egyedül Isten kedvéért és az alkalomnak megfelelően, az emberekre tekintettel ejtik ki.

30.          A Magasztos Lény mondja: Az emberi szó lényege, hogy befolyást akar gyakorolni, és ezért mérsékletet igényel. Ami a befolyását illeti, ez kifinomultságától függ, ami viszont az elfogulatlan és tiszta szívektől függ. Ami a mérsékletet illeti, ennek tapintattal és bölcsességgel kell párosulnia, ahogy az megíratott a Szent Írásokban és Táblákban.

31.          Minden szónak lelke van, ezért a szónoknak vagy előadónak gondosan kell válogatnia szavait a megfelelő időben és helyen, mert a benyomás, melyet minden egyes szó kifejt, egyértelmű és érzékelhető. A Magasztos Lény mondja: Az egyik szó a tűzhöz hasonlítható, a másik a fényhez, és a befolyás, melyet mindkettő gyakorol, nyilvánvaló a világban. Ezért a felvilágosult bölcs ember főleg oly szelíd szavakkal beszéljen, mint a tej, mely az emberek gyermekeit táplálja és neveli, hogy elérhessék az emberi létezés végső célját, mely az igaz megértés és emelkedettség állapota. Hasonlóképpen mondja Ő: az egyik szó hasonlatos a tavaszhoz, mely a tudás rózsakertjének zsenge hajtásait zöldellésre és virágzásra készteti, míg a másik szó olyan, mint a halálos méreg. A megfontolt bölcs kötelessége oly szelíden és a legnagyobb türelemmel beszélni, hogy szavainak édessége mindenkit arra indítson, hogy elérje azt, ami az ember rangjához illő.

32.          Ó, én barátom! Az Isten Szava a szavak királya, és átható befolyása felmérhetetlen. Mindig is uralta és továbbra is uralni fogja a létezés birodalmát. A Magasztos Lény mondja: A Szó a legfőbb kulcs az egész világhoz, minthogy hatása által az emberi szívek kapui, melyek valójában a menny­ország kapui, megnyílnak. Amint tündöklő ragyogásának csak egy keskeny sugara a szeretet tükrére esett, azonnal az áldott szó „Én vagyok a Hőn Szeretett” tükröződött vissza benne. Isten Szava kimeríthetetlenül gazdag óceán, mely minden dolgot magába foglal. Minden észlelhető dolog csupán a kisugárzása. Magas, felmérhetetlenül magas e fennkölt állás, melynek árnyékában a fenség és ragyogás lényege mozog, imádatba és dicsőítésbe burkolva.

33.          Úgy hiszem, az emberek ízlése sajnos igen megromlott a hanyagság és ostobaság tüzétől, mert egyáltalán nincsenek az Ő beszéde édes ízének tudatában és nélkülözik azt. Mily sajnálatos valóban, hogy az ember megfosztja magát a bölcsesség fájának gyümölcsétől, míg napjai és órái gyorsan tovatűnnek. Adja Isten, hogy a mennyei hatalom keze óvja az egész emberiséget, és az igaz megértés láthatára felé terelje lépteit.

34.          Bizony, a mi Irgalmas Urunk az Oltalmazó, a Mindentudó, a Bölcs.

35.          Szeretném megemlíteni, hogy második leveled is megérkezett, mely Jeruzsálemből jött. Amit abban írtál, gondosan tanulmányoztuk, és Őnéki felolvastuk. Ő kért, hogy a következőket válaszoljam:

36.          Ó, Maqsúd! Halljuk hangodat, sóhajaid és panaszod nagy vágyódásodban és epekedésedben. Dicséret Istennek! Szereteted édes illatát érezzük minden szavadból. Adja Isten, hogy ez örökké így maradjon. Az ügyeletes szolgáló felmondta a verset, amit költöttél. E Bántalmazott jelenlétében sokszor emlegetünk, és a Mi szerető kedvességünk és együttérzésünk tekintete feléd irányul.

37.          Nagyra hívatott az ember. Nagy kell legyen az igyekezete is a világ helyreállítására és nemzetei jólétére. Kérem az Egy igaz Istent, hogy kegyesen erősítsen meg téged abban, ami illendő az ember rangjához.

38.          A bölcsesség vezessen minden körülmények között, mivel gonosz indíttatású személyek korábban és még most is szorgalmasan ármánykodnak. Kegyelmes Isten! Az ellen a felmérhetetlenül magasztos Lény ellen, Aki semmi mást nem kíván, mint a szeretet és testvériség szellemét táplálni az emberek között, újraéleszteni a világot és nemesebbé tenni életét, Ellene emeltek olyan vádakat, hogy a nyelv és a toll szégyenkezik elmondani.

39.          Korábban is megemlékeztünk Mi rólad, és most is emlegetünk. Könyörgünk Hozzá – magasz­taltassék Dicsősége – hogy a hatalom és erő kezével védelmezzen és tegyen képessé téged, hogy felismerd azt, ami a legjobb érdekeidet szolgálja mind ebben és a következő világban. Ő az emberiség Ura, a Magasságbéli Trónus és a lenti világ Birtokosa. Nincsen más Isten, csak Ő, a Mindenható, a Hatalmas. Adja Isten, hogy e Bántalmazott hű maradhasson. Ő nem felejtett el téged, és soha nem is fog.

40.          Említetted a szándékod, hogy tavaszig Damaszkuszban maradsz, és aztán mennél Mosul-ba, ha eszközeid megengedik. E szerény szolga kéri Istent – magasztaltassék Dicsősége – hogy gondoskodjon a megfelelő eszközökről és segítsen neked. Ő mindenre képes és Hatalmas.

41.          Bár e környék lakosságát a legnagyobb kedvességgel kezeltük, tőlük a barátság legkisebb jele sem vehető észre. Nagy tapintatot és bölcsességet kell mutatnod, mert mindig akadékoskodnak és tagadják az Ügyet. Bár tenné őket az Egy igaz Isten méltányossá.

42.          Ami a saját ügyeidet illeti, ha elégedett lennél bármivel, ami történhet, az dicséretreméltó lenne. Valamilyen foglalkozást keresni igen ajánlatos, hiszen ha munka foglalja le az embert, akkor kevésbé gondol az élet kellemetlen dolgaira. Ha Isten is úgy akarja, örömet és ragyogást, derűt és ujjongást tapasztalhatsz bármely városban, ahová éppen utad visz. E szerény szolga soha nem fogja elfelejteni a kiváló és kedves barátot. Mindig is megemlékezett rólad, és mindig emlékezni fog rád. A rendelkezés Istennél van, minden világok Uránál. Örömest remélném, hogy Ő részesítsen isteni segítségben és erősítsen meg abban, ami Néki kedves és elfogadható.

43.          Költészeted minden szava valóban tükrözi Isten és az Ő választottai iránti szereteted és odaadásod bizonyságait. Jó néked, ki a beszéd nemes borából kortyoltál, és részesültél az igaz tudás szelíden hömpölygő folyamából. Boldog az, aki kiissza részét és elér Őhozzá, és jaj a figyelmet­leneknek. Verseid olvasása igazán nagy hatásúnak bizonyult, mert jelezték mind az újraegyesülés fényét, mind a távollét tüzét.

44.          Távol álljon Tőlünk, hogy bármikor is elkeseredjünk Isten kiszámíthatatlan kegyei miatt, hiszen ha Ő úgy akarná, egy parányi atomot napcsillaggá és egyetlen cseppet óceánná tudna változtatni. Ő ezrével nyitja meg a kapukat, amíg az ember képtelen csak egyet is észrevenni.

45.          Oly figyelmetlen e szolga, hogy ilyen szavakkal igyekszik igazolni Isten mindenek feletti hatalmát – magasztaltassék az Ő dicsősége. Isten, a Legnagyobb bocsánatát kérem eme állításokért, és kijelentem, hogy e szolga mindig felismeri súlyos vétkeit és helytelen tetteit. Esdekel bűnei bocsána­táért az Ura, a Legmagasztosabb megbocsátásának óceánjától, és könyörög azért, ami teljesen Istennek szenteli őt és képessé teszi, hogy az Ő dicséretét zengje, Feléje forduljon, és minden bizalmát Őbelé helyezze. Bizony, Ő a Hatalmas, a Megbocsátó, az Irgalmas. Dicsőíttessék Isten, a Mindenható, a Mindenek Tudója.

46.          E szerény szolga olvasta a párbeszéd leírását az utazóval, melyet Uramhoz írt leveledben elmesélsz, az életemet ajánlom fel Néki. Az előadott magyarázatok felébresztik az embereket közömbösségük szendergéséből. Valójában magának az embernek a tettei hívják elő a sátáni erők sokaságát. Mert ha az emberek követnék és betartanák az isteni tanításokat, a gonosz minden nyoma eltűnne a föld felszínéről. De az elterjedt nézeteltérések az emberiségnél, az eluralkodó elkülönülés, viszály, harc és hasonlók jelentik az elsőrendű okokat, melyek a sátáni szellem megjelenését előidézik. A Szentlélek azonban mindig is elkerülte az ilyen dolgokat. Az olyan világ, melyben más sincs, mint harc, veszekedés és korrupció, szükségszerűen a Sátán trónjának székhelyévé, egyenesen annak világvárosává válik.

47.          Isten szerettei és választottai mily nagy számban zokogtak és sóhajtoztak éjjel-nappal, hogy az édes illatú szellő fújna már az Ő tetszésének udvarából, és teljesen kisöpörné a visszataszító és undorító bűzt a világból. Ezt a végső célt azonban nem lehetett elérni, és az emberek megfosztattak ettől a saját gonosz tetteik miatt, melyek Isten megtorlását hozták rájuk az Ő isteni uralmának alapelvei szerint. A mi kötelességünk, hogy ilyen körülmények között türelmesek maradjunk, amíg segítség érkezik Istentől, a Megbocsátótól, a Bőkezűtől.

48.          Magasztaltassék a Te Neved, ó, minden lények Ura és minden teremtett dolgok Vágya! Könyörgöm Hozzád, a Szóra, mely az Égő Csipkebokrot késztette, hogy felemelje Hangját, és a Sziklát, hogy kiáltson, mire kedveltjeid siettek elérni a Te jelenléted udvarát és a tiszta szívűek a Te orcád fényének hajnalát; könyörgöm a Te igaz szerelmeseid sóhajára a választottaidtól való távollétükben, és azok panaszára, akik áhítoznak, hogy meglássák Kinyilatkoztatásod fényének felderengő ragyogása előtt kirajzolódó Arcodat; könyörgöm, segítsd kegyesen szolgáidat, hogy felismerjék, amit Te nékik nagylelkűen és kegyelmedből elrendeltél. Aztán Dicső Tollad által írd elő számukra azt, ami léptüket Bőkezűséged óceánjához irányítja és elvezeti őket a mennyei újraegyesülés élő vizéhez.

49.          Ó, Uram! Ne tekintsd azt, amit tettek, hanem tekints mennyei Nagylelkűséged fenségére, mely megelőzött minden látható és láthatatlan teremtett dolgot. Ó, Uram! Világosítsd meg szívüket a Te tudásod ragyogó fényével, és világítsd meg szemüket Kegyeid napjának fénylő tündöklésével.

50.          Könyörgöm Hozzád, ó Te, a Nevek Ura és a mennyek Teremtője, a Te ösvényeden kiontott vérre, a Te szerelmedért lándzsákra tűzött fejekre, a Te szeretteidtől való távollétben elenyészett lelkekre, és a Te Szavad magasztalásáért megtört szívekre kérlek, add, hogy a Te birodalmad lakói egyesülhessenek páratlan Szavad iránti engedelmességükben úgy, hogy mind elismerjék a Te egységedet, a Te egyedüliségedet. Nincsen más Isten, csak Te, a Mindenható, a Legmagasztosabb, a Tudó, a Bölcs.

51.          Örömest remélném, hogy Ő, Ki a Mindeneket Megelégítő, a Megközelíthetetlen, figyelmez e szerény szolga kérelmére, feldíszíti a világ népét a jótettek köntösével és megtisztítja gonosz hajlamaitól. Ő a Hatalmas, az Erős, a Mindenek Felett Bölcs, a Mindent Észlelő. Ő hall és lát; Ő a Mindent Halló és a Mindent Látó.

12. SÚRIY-I-VAFÁ (Tábla Vafá[lxiii]-hoz)

1.

Ő a Mindentudó

2.            Ó, Vafá! Adj hálát Uradnak, hogy segített néked az Ügyét felkarolni, képessé tett Önmaga Megnyilvánulásának felismerésére és felemelt téged, hogy magasztald Őt, Ki a Legnagyobb Megemlékezés ebben a dicsőséges Kijelentésben.

3.            Áldott vagy te, ó Vafá, mert hűséges maradtál Isten Szövetségéhez és Testamentumához olyan időben, amikor mindenki megszegte azt és megtagadták Azt, Akiben hittek annak ellenére, hogy Ő minden bizonysággal felruházva jelent meg, és kétségbevonhatatlan hatalommal övezve derengett fel a Kinyilatkoztatás láthatárán.

4.            Kötelességed azonban, minden tőled telhetőt megtenni, hogy elérd magát a hűség lényegét. Ez magában foglalja, hogy teljesen bizonyos legyél szívedben és nyelveddel tanúsítsd azt, amit Isten tanúsított Önnön magasztos Magáról, kijelentvén: ’Bizony, önmagától létező vagyok Én a Dicsőség Birodalmán belül.’ Akinek megadatott e napokban, hogy ünnepélyesen megerősítse ezt az igazságot, az elért minden jót, és a mennyei Lélek fog leszállni rá nappal és éj idején, és kegyesen támogatni fogja őt, hogy dicsőítse Ura Nevét, megoldja nyelvét és szavaival magasztalja Ura, az Irgalmas, a Könyörületes Ügyét. Soha senki nem érheti ezt el, hacsak nem tisztítja meg szívét mindentől, ami ég és föld között teremtetett, és nem szakítja el teljesen magát mindentől Istenen kívül, Ki a korlátlan Úr, a Mindenható, a Kegyes.

5.            Kellj fel az Ügyet szolgálni és mondd: Esküszöm Isten igazságosságára! Bizony, ez a Legelső Pont az Ő új öltözékében és az Ő dicsőséges Nevében megtestesülve. Jelenleg Ő mindent e Láthatárról néz. Valóban, Ő minden dolgok felett áll. A Magasságbéli Gyülekezet előtt Ő mint a Legnagyobb Kijelentés ismeretes, az Örökkévalóság Birodalmában mint az Örök Szépség, és a Trónus előtt e Néven (a Legnagyobb Néven), mely a megértéssel bírók lépteit megingatta.

6.            Mondd, Istenre esküszöm! E Kinyilatkoztatásban, még mielőtt a szentség és fenség birodalmából egyetlen vers is leküldetett, Isten legfőbb bizonysága a menny és a föld minden lakója számára beteljesült; sőt Mi kinyilatkoztattuk annak megfelelőjét, ami a Bayán egész Törvénykor­szakában leküldetett. Féld Istent, és ne engedd, hogy tetteid hiábavalók legyenek, és ne légy azok közül való, akik közönyösségbe süllyedtek. Nyisd ki szemed, hogy megláthasd az Örök Szépséget ebben a ragyogó és tündöklő méltóságában.

7.            Mondd, Isten a tanúm! A Megígért Maga szállt alá a mennyből a karmazsin felhőn ülve, a kinyilatkoztatás seregeivel a Jobbján, és a sugallat angyalaival a Balján, és a Rendelet végrehajtatott Isten, a Mindenható, a Mindenre Képes parancsára. Erre mindenki megingott, kivéve azokat, kiket Isten gyengéd irgalmával védelmezett és azok közé számlált, akik felismerték Őt Saját Maga által és elszakadtak mindentől, ami a világhoz tartozik.

8.            Figyelmezz Urad Szavaira és tisztítsd meg szívedet minden képzelgéstől, hogy az Urad emlékezetének tündöklő fénye beragyoghassa azt és eljuthasson a bizonyosság fokára.

9.            Tudd továbbá, hogy leveled elért Hozzánk, és Mi láttuk és gondosan olvastuk tartalmát. Megjegyeztük felvetett kérdéseidet, és szívesen válaszolunk néked. E Napon mindenkinek illendő kérdezni Istentől, amit csak kíván, és Urad figyelemre méltatja kérelmét csodás és tagadhatatlan versekkel.

10.          A visszatérés témájáról kérdeztél. Tudd, hogy a vég olyan, mint a kezdet. Ahogyan a kezdetre tekintesz, hasonlóan tekints a végre, és légy a valóban látók közül való. Sőt, inkább tekintsd a kezdetet, mint magát a véget, és fordítva, hogy világos felfogáshoz juthass. Tudd továbbá, hogy minden teremtett dolog folyamatosan jön világra és tér vissza Urad, az erő és a hatalom Istene parancsára.

11.          Ami a Visszatérést illeti, amiről Isten az Ő szent és magasztos Tábláiban beszél, melyekben Ő ezt a témát szolgáival ismertette; ez minden teremtett dolgok visszatérését jelenti a Feltámadás Napján, és ez valóban a Visszatérés lényege, amint te is szemtanúja voltál Isten saját napjaiban, és magad is egyike vagy azoknak, akik bizonyságot tesznek ez igazságról.

12.          Bizony, Isten teljességgel képes minden nevet egyetlen egy névben megjeleníteni, és minden lelket egyetlen egy lélekben. Kétségtelenül képes és hatalmas Ő. Ez a Visszatérés az Ő parancsára bármily formában megvalósul, amit csak akar. Valóban Ő Az, Aki véghezvisz és elrendel mindent. Továbbá, ne máshol észleld a Visszatérés és Feltámadás beteljesülését, hanem csak az Urad, a Mindenható, a Mindentudó Szavában. Például, ha Ő felvenne egy maréknyi földet és kijelentené, hogy ez Az, Akit te a múltban követtél, akkor az kétség kívül igaz és helyes lenne, mint az Ő valós Személye, és senkinek nem áll jogában az Ő tekintélyét megkérdőjelezni. Ő azt teszi, amit csak akar, és elrendel, ami csak tetszik Néki. Továbbá: ezen a szinten vigyázz, hogy ne a korlátokra és célzásokra figyelj, hanem arra, ami által maga a Kinyilatkoztatás beteljesült, és légy a tisztánlátók közül való. Így magyarázzuk el néked világos és határozott nyelven, hogy megérthesd azt, amit kérdeztél örök Uradtól.

13.          Nézd a Feltámadás Napját. Ha Isten kijelentené a legalantasabb teremtményéről a hívők közül, hogy ő az Első, aki a Bayánban hisz, akkor nem szabad kételkedned, hanem azok között kell lenned, akik igazán hisznek. Ezen a szinten, ne nézd az emberi korlátokat és neveket, hanem azt, ami az Első hívő rangját igazolja, ami nem más, mint az Istenhit, az Ő Lényének felismerése és bizonyosság az Ő ellenállhatatlan és kötelező parancsának megvalósulásában.

14.          Nézd a Bayán Pontjának Kinyilatkoztatását – magasztaltassék az Ő dicsősége. Ő kijelentette az Első Benne hívőről (Mullá Husayn), hogy ő Mohamed, Isten Hírnöke. Jogában áll-e az embernek vitába szállni Véle, mondván, hogy ez a férfi perzsa, a Másik arab, vagy ezt Husszeinnek hívják, míg a Másik neve Mohamed? Nem! Esküszöm Istenre, az Ő szent Lényére, a Magasztosra, a Legnagyobbra. Értelmes és belátó ember bizonyára nem venné figyelembe itt a korlátokat és neveket, hanem azt, amivel Mohamed felruháztatott, vagyis nem mást, mint Isten Ügyét. Az ilyen belátással bíró ember hasonlóképen tekintene Husszeinre és a pozíciójára, melyet Isten Ügyében elfoglalt, Ki a Mindenható, a Magasztos, a Tudó, a Bölcs. És mivel a Bayán Törvénykorszakában az Első, aki hitt Istenben, hasonló parancsnoki hatalommal volt felruházva, mint Mohamed, Isten Hírnöke, ezért a Báb az utóbbinak nevezte őt, vagyis Annak visszatérésének és feltámadásának. Ez a szint minden korláttól és névtől mentes, és semmi mást nem lehet látni ott, csak Istent, az Egyetlent, a Páratlant, a Mindentudót.

15.          Tudd továbbá, hogy ha a Kinyilatkoztatás Napján Ő kijelentené egy falevélről, hogy az az Ő összes kiváló címének a megnyilvánulása, senkinek sincs joga megkérdezni, miért vagy hogyan, és ha valaki mégis megtenné, azt hitetlennek tekintenék, és azok közé számláltatna, akik megtagadták az Ő Igazságát.

16.          Óvakodj, óvakodj, nehogy úgy viselkedj, mint a Bayán népe. Mert bizony ők súlyosan tévedtek, félrevezették az embereket, figyelmen kívül hagyták Isten Szövetségét és Testamentumát, és társat állítottak Mellé, Ki az Egyetlen, a Hasonlíthatatlan, a Mindentudó. Valójában nem ismerték fel a Bayán Pontját, mert ha felismerték volna Őt, akkor nem utasították volna vissza az Ő megnyil­vánulását eme fénylő és ragyogó Lényben. És mivel tekintetüket csak a nevekre szegezték, ezért amikor Ő kicserélte a Nevét a „Legmagasztosabb”-ról a „Legdicsőségesebb”-re, a szemük elhomályosodott. Elhibázták felismerni Őt e napokban, és azokhoz számíttatnak, akik elvesznek. Bizony, ha megismerték volna Őt Önmagán keresztül, vagy azáltal, amit kinyilatkoztatott, akkor nem tagadták volna meg Őt, amikor megjelent e dicsőséges és hasonlíthatatlan Néven, melyet Isten Kinyilatkoztatásának Kardjává rendelt az ég és föld között, mely által az igazság a tévedéstől elválasztódik, méghozzá mostantól addig a Napig, amikor az emberiségnek a világok Ura elé kell állnia.

17.          Tudd továbbá, hogy az Ő Megnyilvánulásának Napján Istenen kívül minden dolgok újjá születnek és egyenlő helyre kerülnek, tekintet nélkül magas vagy alacsony rangjukra. A Visszatérés Napja kifürkészhetetlen az emberek számára mindaddig, amíg az isteni Kinyilatkoztatás be nem teljesedett. Ő valóban Az, Aki elrendel, amit csak akar. Amikor Isten Szava minden teremtett dolgok előtt kinyilváníttatik, akkor aki hallgat és figyelmez a Hívásra, az bizony a legkiválóbb lelkek közé soroltatik, legyen akár csak egy utcaseprő is. És aki elfordul, az az Ő legalantasabb szolgái közé tartozik, legyen bár az emberek között uralkodó vagy akár az összes könyv birtokosa, melyek a mennyekben és földön vannak.

18.          Illendő néked, hogy isteni belső látással nézz a dolgokra, amiket néked felfedtünk és elküldtünk, és ne az emberekre és ami köztük szokásos. Ők e napon olyanok, mint a vak ember, aki miközben a napsütésben járkál, kérdezi: Hol a nap? Süt-e? Tagadná és elvitatná az igazságot, és nem lenne azok között, akik észlelik. Soha nem lesz képes érzékelni a napot vagy megérteni azt, ami eltakarja előle. Háborgással eltelve tiltakozását hangoztatná és a lázadozók között lenne. Ilyen e népnek az állapota. Ne törődj velük, mondván: Adassék meg nektek, amit kívántok, nekünk pedig az, amit mi kívánunk. Valóban nyomorult az istentelenek helyzete.

19.          Tudd továbbá, hogy az előző Megnyilvánulás (a Báb) megerősítette, hogy a lelkek vissza­térése és felemelkedése a Feltámadás Napján megtörténik, míg valójában minden teremtett dolog visszatéréséről és feltámadásáról van szó. Mi azonban nem kívánunk semmit sem említeni, ami nem áll a Bayánban, nehogy a rosszindulatú népség felhördülhessen. Ó, bár eloszlana az, ami az emberek gyermekei és Teremtőjük közé tolakodik, hogy képesek lennének meglátni Isten legyőzhetetlen hatalmát és uralmát, kortyolhatnának az Ő mennyei folyamának forrásából, bezáporozná őket az igaz megértés óceánjának hullámverése, és megtisztulhatnának az istentelenek és gyanakvók szennyétől!

20.          Ami kérdésedet illeti Isten világairól, tudd meg az igazat, hogy Isten világai számtalanok és végtelenek. Senki meg nem számlálhatja azokat, és meg nem értheti csak Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs. Gondolj alvó állapotodra. Bizony mondom, ez a jelenség Isten legrejtélyesebb jele az emberben, bár eltűnődnének ezen szívükben. Nézd, hogy az, mit álmodban láttál, miként válik teljes valósággá egy hosszabb idő multán. Ha az a világ, melyben álmodban jártál, ugyanaz a világ lenne, mint amiben élsz, akkor az álmodban történt eseménynek szükségszerűen meg kellett volna történnie ugyanabban a pillanatban ebben a világban. Ha ez így lenne, magad tanúsíthattad volna. Mivel azonban nem így van, ebből következik, hogy a világ, amelyben élsz, különböző és különálló attól, melyet álmodban tapasztaltál. Ez utóbbi világnak nincs kezdete, sem vége. Igaz lenne, ha azt állítanád, hogy ez a világ a Mindenek Felett Dicső és Mindenható Isten rendelése szerint önmagadon belül található és benned rejlik. Éppúgy igaz lenne az állítás, hogy a lelked, miután az álom korlátain átlépett és minden földi köteléktől megszabadult, Isten késztetése által olyan birodalomba jut, mely e világ legbensőbb valóságában rejlik. Bizony mondom, Isten teremtése kiterjed ezen a világon kívüli világokra, és e teremtményeken kívüli teremtményekre. E világok mindegyikében elrendelt Ő dolgokat, miket senki sem kutathat fel Rajta kívül, Ki a Mindenek Kutatója, a Mindenek Felett Bölcs. Gondolkozz el azon, amit Mi feltártunk néked, hogy felfedezhesd Isten, a te Urad, és minden világok Ura célját! E szavakban az Isteni Bölcsesség misztériumai rejtőznek. Nem óhajtunk tovább időzni e témánál, mert szomorúság tölt el Minket azok tettei miatt, kik a Mi szavunkra teremtettek, bár azok közül lennél, kik figyelmeznek a Hangunkra.

21.          Hol van, aki segíteni és védeni tud Engem e hitetlen lelkek kardjai ellen? Hol az az éleslátó ember, aki saját szemével nézi Isten Szavait, és a föld népeinek véleményétől és elképzeléseitől megszabadul?

22.          Ó, szolga! Figyelmeztesd Isten szolgáit, hogy ne vessék el azt, amit nem értenek. Mondd: könyörögjetek Istenhez, hogy nyissa meg szívetek előtt az igaz megértés kapuit, hogy értesüljetek arról, amiről senki nem értesült. Valóban Ő az Adományozó, a Megbocsátó, a Könyörületes.

23.          Kérdeztél továbbá Isten rendeleteiről. Tudd meg az igazat, hogy mindaz, ami előíratott a Könyvben, az valóban úgy igaz, e felöl semmi kétség, és mindenkinek kötelessége betartani azt, ami leküldetett Általa, Ki a Kinyilatkoztató, a Mindentudó. Ha valaki félretolja ezeket, annak dacára, hogy ezek tudatában van, olyanhoz Istennek valóban semmi köze és Nekünk sem, mivel az Ő rendeletei képezik az isteni Fa gyümölcseit, és senki más csak a meggondolatlanok és önfejűek térnek el tőlük.

24.          Ami a Paradicsomot illeti: az valóság, amihez kétség sem fér. Most, ebben a világban az Irántam való szeretet és Jótetszésem által válik valóra. Aki ezt eléri, azt Isten segíteni fogja ebben a lenti világban, és halála után felkészíti, hogy belépést nyerjen a Paradicsomba, melynek nagysága akkora, mint a föld és menny együtt. Ott a dicsőség és szentség Leányai fogják kiszolgálni nappal és éjjel, miközben Ura múlhatatlan szépségének napcsillaga bocsátja rá sugarait mindenkor, és maga is oly ragyogóan fog fényleni, hogy senki nem lesz képes ránézni. Ilyen a Gondviselés rendelkezése, de az embereket kizárja egy sűrű fátyol. Hasonlóképen fogd fel a pokol tűzének természetét, és légy az igazán hívők közül való. Mert ott minden tettnek meglesz a büntetése Isten értékelésének megfelelően, és erről bőven tanúskodnak maguk a Mindenható által előírt parancsok és tiltások. Ugyanis, ha a tettek nem nyernék el jutalmukat, és nem lenne következményük, akkor Isten Ügye – magasztos Ő – biztosan hiábavalónak bizonyulna. Felmérhetetlenül magasztosabb Ő ilyen istenkáromlásnál! Azok számára azonban, akik megszabadultak minden kötődéstől, bizony maguk a tettek jelentik a jutalmat. Ha tovább részleteznénk ezt a témát, számos Táblát kellene írni.

25.          Esküszöm az Egy igaz Isten igazságosságára! A Toll képtelen mozdulni annak okán, ami Urát érte, és keservesen sír, és Én is úgy sírok, és hasonlóan sír Annak a szeme, Ki a Nagyság Lényege a Nevek Szentélye mögött, Dicsőséges Neve Trónusán ülve.

26.          Tisztítsd meg szívedet, hogy Mi a bölcsesség és beszéd forrásait fakaszthassuk belőle, hogy képes légy felemelni hangodat az egész emberiség előtt. Oldd meg nyelvedet és hirdesd az igazságot irgalmas Urad emlékezetére. Ne félj senkitől, helyezd minden bizalmad Istenbe, a Mindenhatóba, a Mindentudóba. Mondd, ó, emberek, teljesítsétek, amit csak megértetek a Perzsa Bayánból, és amit nem értetek, arról kérdezzétek e tévedhetetlen Megemlékezést, hogy Ő világosan elmagyarázza Isten szándékát a Könyvében, mert Annak Akaratából, Ki a Mindenható, a Hatalmas Ő bizony tudja, mit őriz a Bayán.

27.          Érdeklődtél a figyelmeztetésről, melyet Mi az embereknek Irakból való távozásunk idején adtunk, miszerint ha a Nap eltűnik a szem elől, a sötétség madarai fognak repdesni és Sámirí[lxiv] lobogóit fogják felhúzni. Istenre esküszöm! Azok a madarak keverik a bajt e napokban és Sámirí kiabál. Jó annak, aki felismeri, és azokhoz tartozik, akik értenek. Mi figyelmeztettük őket a borjú megjelenésére is. Isten a tanúm! Minden intelmünk oka bekövetkezett, valóban szükségszerűen, hiszen a dicsőség és hatalom ujjából eredtek. Könyörögj Istenhez, hogy megvédjen ez emberek gonoszságától, és megtisz­títson a megátalkodottak szennyétől. Igyekezz minden erőddel az Ügy előmozdítására, és ne törődj a Bayán népének beszédével, mert ők valóban képtelenek a megértésre, és nem fogják fel az Ügy lényegét, amint az kinyilatkoztatott ebben a fenséges, e Legnagyobb Kijelentésben. Emígyen lelkesítünk téged, és töltjük el szívedet azzal, ami függetlenné tesz az emberiség utalásaitól.

28.          Isten dicsősége légyen véled és azokkal, akik meghallgatják Isten, az Urad szerelméért kiejtett szavaidat, és állhatatosak maradnak az Ő Ügyében. Minden dicsőítés Istené, a világok Uráé.

13. LAWH-I-SIYYID-I-MIHDÍY-I-DAHAJÍ (Tábla Siyyid Mihdíy-i-Dahají-hoz)

1.

Ő a Legszentebb, a Legnagyobb, a Legmagasztosabb, a Legmagasabb

2.            Ó, Nevem[lxv]! Adj hálát Istennek, mert kegyesen kiválasztott arra, hogy a bőség zápora légy annak, amit Mi a tiszta és áldott talajba vetettünk, és képessé tett téged arra, hogy a gyengéd kegyelem tavaszideje légy a csodás és fenséges fák számára, miket elültettünk. Bizony, oly nagy e kegy, hogy a lét világában lévő összes teremtett dolog sem remélheti soha, hogy véle vetekedjen. Továbbá, inni adtuk néked a kinyilatkoztatás nemes borát irgalmas Urad mennyei ajándékainak kelyhéből, mely nem más, mint a szentség e Nyelve – olyan Nyelv, mely, amint megszólalt, megébresztette az egész teremtést, mozgásba hozott minden teremtményt, és arra indította a Csalogányt, hogy dalolni kezdjen. Ez az élővíz Forrása mindeneknek, kik a lét világában lakoznak.

3.            Gyakran záporoztattuk alá a Mindenek Felett Irgalmas édes ízeit ezen Ágról, mely Urad, a Hatalmas, a Korlátozatlan Táblája felett ringatózik. Az Egy igaz Isten igazságosságára! Ha minden teremtett dolgok, látható és láthatatlan, Feléje fordulnának, meglátnád, miként szárnyalnának a Legfelső Célhoz, a Helyre, ahol az isteni Lótuszfa emígyen kiált: Bizony, nincsen más Isten csak Én, a Mindenható, a Mindenek Felett Bőkezű.

4.            Sokszorosan áldott vagy, minthogy Isten országaiban utaztál, és az öröm és bizonyosság megtestesülése voltál Bahá népe számára, akik Rajta kívül minden mástól elfordultak, és szíveiket ez Udvar felé fordították, mely az összes birodalomra szórja sugarait, és ezen Óceán zúgó vizeivel hintetted őket, mellyel te is meghintettél – olyan Óceán ez, mely magába foglal minden teremtett dolgot.

5.            Te valóban megértetted, miért fontos Istennek segítségére lenni, és kiálltál, hogy ezt a bölcsesség és szavak erejével elérd. Mondd: Az Én segítésem az Ügyem tanítása. Ez az a téma, mellyel egész Táblák foglalkoznak. Ez Isten változatlan parancsolata, örök a múltban, örök a jövőben. Értsétek ezt meg, ó, látó emberek. Akik a bölcsesség határait átlépik, nem értik Isten megsegítésének jelentését, miként ez a Könyvben áll. Mondd: Féljétek Istent, és ne szórjátok a viszály magvait az emberek között. Tartsátok be, amit Uratok, a Mindenható, a Mindentudó elrendelt néktek. Ő ismeri a győzelem valóságát, és oly beszéddel tanította ezt néktek, melyet azok hiú képzelgései, akik a kétség vadonában kóborolnak eltévelyedetten, meg nem ronthatnak.

6.            Ó, Nevem! Engedd, hadd kortyolhasson minden teremtett lény még egyszer e kehelyből, melynek hatására emelkedni kezdtek a tengerek. Majd pedig tápláld a szívekben a lobogó tüzet, mit e karmazsinszín Fa lángra lobbantott, hogy kiálljanak az Ő Nevét dicsőíteni és magasztalni minden vallás követői között.

7.            Számos levelet terjesztettek Trónusunk elé tőled. Kegyelmünk jeléül figyelmesen elolvastuk azokat, és minden egyes névnek, melyet te azokban említettél, kinyilatkoztattuk azt, ami felrázza az emberek elméjét, és szárnyalásra készteti a lelkeket. Mi több, többször lehetővé tettük néked, hogy hallgathasd a mennyei madarak énekét, és füledet az ágakon daloló fülemülék dallamai felé fordíthasd. Emígyen lendült mozgásba Isten Tolla a rólad való megemlékezésben, hogy inthesd az embereket e szavak erejével, melyekről Isten úgy rendelkezett, hogy Dicsősége jeleinek kinyilatkoztatói legyenek.

8.            Áldott a hely, ahol dicsőítésének himnusza szól, és áldott a fül, mely figyel arra, amit Urad, a Mindenek Felett Irgalmas szerető kedvességének mennyországából aláküldött.

9.            Intsd Isten szolgáit arra, mire Mi is intettünk téged, hogy tartózkodjanak mindattól, ami a Minden Könyvek Anyjában[lxvi] megtiltatott. Akik oly dolgokat cselekszenek, ami zavart kelt az emberek között, bizony messze tévelyedtek Isten és az Ő Ügyének segítésétől, és a bajkeverők közé soroltatnak a Táblában, melyet Isten minden Tábla hajnalpontjának jelölt ki.

10.          Mondd: Ha Nékünk úgy tetszene, győzedelmessé tennénk az Ügyet egyetlen Szavunk erejével. Ő valóban a Mindenható, a Mindeneknek Parancsoló. Ha Isten szándéka az volna, az égi hatalom erdejéből előtűnne a rettenthetetlen erejű oroszlán, melynek bömbölése a hegyeket megrengető mennydörgéshez hasonlatos. Mivel azonban szerető gondviselésünk mindeneket felülmúl, Mi elrendeltük a teljes győzelem elérését a szavak és beszéd által, hogy szolgálóink mindenütt a világon ez által válhassanak az isteni javak részeseivé. Ez nem más, mint Isten bőkezűségének nekik szánt záloga. Bizony, Urad a Mindeneket Megelégítő, a Legmagasztosabb.

11.          Mondd: Féljétek Istent, és ne kövessetek el olyat, minek okán a földön lakozó szeretteimnek siránkozniuk kellene. Emígyen parancsolja néked e Toll, mely a bölcsesség és igazi megértés terén mozgásban lendítette a Dicsőség Tollát.

12.          Add át üdvözletem azoknak, kiknek arca Bahá ragyogását tükrözi vissza, majd említsd meg nékik e kijelentést, mely megörvendezteti az igazak szemét. Isten dicsősége légyen véled és azokkal, akik szilárdan ragaszkodnak Isten, a versek Kinyilatkoztatójának Kötelékéhez. …

13.          Tartsd vissza ama tartományok lakóit a kihívó cselekedetektől, viszálytól, széthúzástól, és minden mástól, ami bajt okozhatna. Ami e napokban dicséretreméltó, az az Ügy előremozdítása. Példának okáért, ha azok az emberek, akik bizonyos célokat hajszolnak, magukat az Ügy tanításának szentelnék, akkor azon tartományok minden lakója hamarosan felruháztatna a hit köntösével.

14.          Ha bárki megérezné az alábbi versek édességét a Nabíl-i-Qáin[lxvii] tiszteletére kinyilatkoztatott Táblából, gyorsan felfogná a segítség jelentőségét: Az emberi beszéd olyan lényeg, mely nagy hatást gyakorol, és mérsékletre van szüksége. Hatása a kifinomultságtól függ, ami pedig tiszta és szabad szívektől függ. Mérséklete azt jelenti, hogy tapintattal és bölcsességgel kell ötvözni, miként ez a Szent Szövegekben és Táblákban elő van írva.

15.          Ó, Nevem! A kiejtett szónak átható erővel kell rendelkeznie. Mert ha nélkülözi ezt a tulajdonságot, nem fog benyomást kelteni. Az átható benyomás attól függ, hogy a szellem mennyire tiszta, és a szív mennyire makulátlan. De szüksége van mérsékletre is, mely nélkül a hallgató nem tudná elviselni, és ellenkezést mutatna kezdettől fogva. És a mérsékletet úgy lehet elérni, hogy a szavakat ötvözzük az isteni bölcsesség jegyeivel, melyeket a szent Könyvekben és Táblákban jegyeztek fel. Így, ha valaki beszédének a lényege e két feltételnek megfelel, igen hatékonynak fog bizonyulni, és az elsődleges eszköze lesz annak, hogy az emberek lelkét átformálja. Ez a legfőbb győzelem és a mennyei uralom állapota. Aki mindezt eléri, fel van ruházva a hatalommal, hogy tanítsa Isten Hitét, és meghódítsa az emberek szívét és elméjét.

16.          Ó, Nevem! A beszéd Napcsillaga, mely az isteni Kinyilatkoztatás hajnalpontjából ragyog elő sugárzón, olyannyira megvilágította a Tekercseket és Táblákat, hogy a kijelentés királysága, és a megértés magasztos birodalma örömtől és eksztázisban lüktetnek, és az Ő fényének ragyogásával sugároznak, az emberiség nagy része mégsem fogja fel.

17.          Annak oka, hogy a Gondviselés Tolla miért foglalkozik újra és újra a segítség és támogatás témájával, az, hogy Isten barátait figyelmeztesse, nehogy olyan tevékenységekbe keveredjenek, melyek viszályt és zavart keltenek. Mindegyikük számára kötelező, hogy szorgalmasan keressék, miként segíthetnék Isten Ügyét olymódon, ahogyan Mi azt elmagyaráztuk. Ez csupán az Ő szeretteire ráruházott különleges kegyelmének jele, hogy mindegyikük elérhesse az alábbi szavak által leírt rangot: „Aki életben tart valakit, olyan az, mintha az összes embert életben tartotta volna.”[lxviii]

18.          Időleges hatalom a múltban és a jövőben is mindenkor e rang árnyékában állt. Határideje előre elrendeltetett Isten Könyvében. Ő bizony ismeri azt, és hatalma ereje által nyilvánvaló lesz. Valóban, Ő a Hatalmas, a Mindeneket Lebíró, a Mindenható, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

19.          A megszentelt lelkeknek el kell tűnődniük és meditálniuk szívükben a tanítási módszereket illetően. A csodálatos mennyei Iratok szövegéből vett részleteket és bekezdéseket kívülről meg kell tanulniuk különféle témákról, hogy beszédük során idézhessék az isteni verseket, amikor csak az alkalom megkívánja, minthogy e szent versek képezik a leghatásosabb varázsszert, a legnagyszerűbb és legerősebb talizmánt. Oly erőteljes a hatásuk, hogy a hallgatónak nem lesz oka habozni. Életemre esküszöm! E kinyilatkoztatás oly erővel van felruházva, hogy mágnesként fog hatni a föld összes népére és nemzetségére. Ha valaki megállna, hogy figyelmesen meditáljon ezen, felismerné, hogy nincs és nem is lehet hely, ahová bárki is menekülhetne.

20.          A Kitáb-i-Aqdas oly módon nyilatkoztatott ki, hogy az magába foglalja és felöleli az összes Istentől elrendelt Törvénykorszakot. Áldottak, kik figyelmesen olvassák. Áldottak, kik megértik. Áldottak, kik meditálnak róla. Áldottak, kik értelmét fontolgatják. Oly hatalmas az átfogó képessége, hogy már magába fogadta az összes embert, mielőtt azok felismerték volna azt. Korlátlan ereje, átható befolyása és hatalmának nagysága hamarosan megnyilvánul a földön. Bizony, Istened a Mindentudó, a Mindenről Értesült.

21.          Ó, Nevem! Figyelmezz Hangomra, mely trónusom irányából szárnyal feléd. Szeretné nevedet mindig említeni, mert szilárdnak bizonyultál az Ő erényei magasztalásában az emberek között. Valóban, Urad szereti a hűséget, amint az a teremtés világában található, és elsőbbséget adott Ő ennek a legdicséretesebb jellemvonások között is. Bizony, Ő a Hatalmas, az Erős.

22.          Tudd továbbá, hogy hallottuk a dicsőítést, mit Uraddal, Isteneddel, a Magasztossal, a Kegyessel folytatott társalgásodban zengtél. Nagy áldás vár reád, minthogy saját dolgaidat háttérbe helyezted eme sérthetetlen, e hatalmas és ragyogó Ügy kedvéért. Könyörgünk Istenhez, tegye hívásod mágnessé, mely a lét világában magához vonzza a nevek megtestesüléseit, hogy minden lény magától siessen, hogy hallhassa azt. Nincsen más Isten, csak Ő, a Magasztos, a Legfelsőbb, a Mindig Áldott, a Fenséges, a Legnemesebb, a Legdicsőbb, a Legbőkezűbb, a Mindentudó, a Mindenről Értesült.

14. LAWH-I-BURHÁN (A bizonyíték Táblája)

Ezt a Táblát Bahá’u’lláh röviddel két isfaháni fivér, Siyyid Muhammad-Hasan (’a mártírok fejedelme’) és Siyyid Muhammad-Husayn (’a mártírok kedvese’) vértanú halála után nyilatkoztatta ki és Shaykh Muhammad Báqir-nak írta, akit ’Farkas’-nak bélyegzett. A Shaykh és segítőtársa Mír Muhammad-Husayn (a pénteki imák vezetője Isfahánban) – a Nőstény Kígyó – együtt üldözték a bahá’iokat, és ők voltak felelősek a fivérek lefejezéséért 1879-ben.

1.            Ő a Mindenható, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs! A gyűlölet szelei veszik körül Bathá (Mekka) Bárkáját azért, amit az elnyomók keze tett. Ó, Báqir! Ítéletet hoztál azok ellen, akikért a világ könyvei sírnak, és akik mellett minden vallás írásai tanúskodnak. Téged, ki eltévedtél, bizony sűrű fátyol borít. Magára Istenre! Ítélkeztél azok ellen, kik által a hit láthatára felragyogott. Erről tanúskodnak Ők, Kik a Kinyilatkoztatás Hajnalpontjai és Urad, a Mindenek Felett Irgalmas Ügyének Megnyilvánulásai, Akik feláldozták lelküket és minden javukat az Ő egyenes Ösvényén. Isten Hite sír mindenütt a zsarnokságod miatt, te mégis mulatsz és ujjongsz. Nincs a szívemben gyűlölet ellened vagy bárki ellen. Minden művelt ember látja, hogy téged és a hozzád hasonlókat nyilvánvaló ostobaság öntött el. Ha felfogtad volna, hogy mit tettél, inkább a tűzbe ugrottál, vagy otthonodat elhagyva a hegyekbe menekültél, vagy addig nyöszörögtél volna, amíg vissza nem tértél arra a helyre, melyet Ő, Ki az erő és hatalom Ura, kijelölt számodra. Ó te, ki a semminél is kevesebb vagy! Tépd szét a meddő ábrándok és hiú képzelgések fátylait, hogy megláthasd a tudás Napcsillagát e ragyogó Láthatárról sugározni. Magának a Prófétának az utódait tépted darabokra, és azt hitted, hogy segíted Isten Hitét. Erre késztetett lelked, és te bizony a figyelmetlenek egyike vagy. Tetted okán megszakadt a magasságbéli Gyülekezet szíve, és azoké, akik Isten, a minden világok Urának Ügye körül kerin­genek. Kegyetlenséged miatt elolvadt a Tiszta[lxix] lelke, és a Paradicsom lakói keservesen sírtak áldott helyükön.

2.            Ítélj igazságosan, az Istenre kérlek! Milyen bizonyítékkal hozakodtak elő a zsidó vezetők, hogy elítéljék Őt, Ki Isten Lelke (Jézus) volt, amikor Ő az igazsággal jött hozzájuk? Milyen bizonyítékot hozhattak fel a farizeusok és a bálványimádó papok, hogy alátámasszák Mohamed, Isten Apostolának elutasítását, amikor Ő hozzájuk jött egy Könyvvel, mely ítélt az igaz és hamis között olyan igazsággal, mely a földi sötétséget fénnyé változtatta, és elragadtatta azok szívét, akik ismerték Őt? Valóban, manapság te hoztad elő ugyanazon bizonyítékokat, melyeket akkoriban az ostoba papok felmutattak. Erről tanúskodik Ő, Ki az irgalom birodalmának Királya e nagy Börtönben. Te bizony az ő útjukat jártad, sőt felülmúltad őket kegyetlenségben, és beképzelted magadról, hogy segíted a Hitet, és véded Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs Törvényét. Arra, Ki az Igazság! Gonoszságod Gábrielt sóhajra késztette és könnyekre Isten Törvényét, mely által az igazságosság szellői fújnak mindenek felett a mennyben és a földön. Tényleg azt képzeled naivan, hogy az általad hozott ítélet hasznodra válik? Nem, Arra, Ki minden Nevek Királya! A vesztedre tetted. Erről tanúskodik Ő, Kinél minden dolgok ismerete van, amint az őrzött Táblában feljegyeztetett. Amikor tollat fogtál ítéleted leírására, már maga a tollad megvádolt téged. Erről tanúskodik Isten, a Legmagasabb Tolla az Ő megközelíthetetlen magaslatán.

3.            Ó, te, ki eltévedtél! Te nem láttál Engem, sem nem voltál kapcsolatban Velem, társaságomban sem voltál soha egy pillanatra sem. Akkor hogyan lehetséges, hogy az embereket utasítod, hogy átkozzanak Engem? Ezt saját vágyaid sugallatára tetted, vagy Uradnak engedelmeskedtél? Mutass fel egy jelet, ha az igazak közül való vagy. Tanúsítjuk, hogy elvetetted Isten Törvényét és szenvedélyeid parancsát követted. Bizony semmi nem kerüli el az Ő figyelmét; Ő valóban a Hasonlíthatatlan, a Mindenről Értesült. Ó, te figyelmetlen! Hallgasd, amit az Irgalmas a Koránban kinyilatkoztatott: „Ha valaki a béke üdvözletével köszönt benneteket, ne mondjátok neki: ’Te nem vagy hívő!’”[lxx] Így rendelkezett Ő, Ki markában tartja a Kinyilatkoztatás és teremtés királyságait, bár a hallók közül lennél. Félretoltad Isten parancsolatát, és ragaszkodtál saját vágyaid sugallatához. Jaj neked hát, ó, te gondatlan kétkedő! Ha megtagadsz Engem, milyen bizonyítékkal tudod annak igazát érvényesíteni, amit te birtokolsz? Mutasd fel hát, ó, te, ki társat adsz Isten mellé, és elfordultál az Ő korlátlan uralmától, mely átfogja a világokat!

4.            Ó, te ostoba! Tudd, hogy az az igazán tudós ember, aki elismeri az Én Kinyilatkoztatásomat, az Én tudásom Óceánjából iszik, az Én szeretetem légkörébe emelkedik, Rajtam kívül mindent eldob, és erősen abba kapaszkodik, ami az Én csodás beszédem Királyságából aláküldetett. Az ilyen ember valóban olyan, mint az emberiség szeme, mint az élet lehelete az egész teremtés testének. Dicsőség a Mindenek Felett Irgalmasnak, Ki megvilágosította őt, és arra késztette, hogy felkeljen és szolgálja az Ő nagy és hatalmas Ügyét. Bizony, az ilyen embert áldja a magasságbéli Gyülekezet, áldják azok, kik a Nagyság Szentélyében lakoznak, akik kortyolták nemes Boromat az Én nevemben, a Mindenható, a Mindenek Felett Hatalmas nevében. Ó, Báqir! Ha egyike vagy azoknak, akik olyan fenséges pozíciót foglalnak el, akkor mutass fel egy jelet Istentől, a mennyek Teremtőjétől. És ha felismered tehetet­lenségedet, akkor fékezd meg szenvedélyed és térj vissza Uradhoz, hogy Ő talán megbocsáthassa bűneidet, melyek által az Isteni Lótuszfa levelei felperzselődtek, a Szikla felkiáltott, és az értő emberek szeme könnybe lábadt. Miattad az Istenség fátyla széthasadt, a Bárka megfeneklett, a Nőstényteve lebénult, és a Lélek (Jézus) sóhajtozott fenséges menedékén. Vitatkozol Vele, Ki eljött hozzád Isten bizonyságaival és az Ő jeleivel, melyeket te is és minden földi lakó birtokol? Nyisd fel szemedet, hogy megláthasd e Bántalmazottat amint Isten, az Uralkodó, az Igazság, a Tündöklő akaratának láthatárán elősugárzik. Aztán nyisd meg szíved fülét, hogy meghalld az Isteni Lótuszfa beszédét, melyet valóban Isten, a Mindenható, a Jóságos plántált. Ez a Fa, annak ellenére, amit a hozzád hasonlók kegyetlensége és engedetlensége okozott neki, bizony hangosan kiált és szólít minden embert a Sadratu’l-Muntahá[lxxi]-hoz és a Legfelsőbb Láthatárhoz. Áldott a lélek, mely megpillantja e Leghatalmasabb Jelet, áldott a fül, mely hallja az Ő édes Hangját, és jaj annak, aki elfordul és gonoszul cselekszik.

5.            Ó, te, ki elfordultál Istentől! Ha méltányos szemmel néznél az Isteni Lótuszfára, az ágain és levelein látnád a kardod nyomát, pedig Isten arra teremtett, hogy felismerd és szolgáljad azt. Gondolkozz el, hogy talán beláthasd gonoszságod, és a bűnbánók közé számíttass. Azt hiszed, Mi félünk a kegyetlenségedtől? Tudd meg és légy biztos abban, hogy az első naptól kezdve, amikor a Legfenségesebb Toll felemelte hangját a föld és menny között, Mi felajánlottuk lelkünket, testünket, fiainkat és minden javunkat Isten, a Magasztalt, a Hatalmas ösvényén, és ez a Mi dicsőségünk minden teremtett dolgok és a magasságbéli Gyülekezet előtt. Erről tanúskodnak a dolgok, melyek Minket értek ez egyenes Ösvényen. Istenre! Szívünk megszakadt, testünket keresztre feszítették, vérünket ontották, de szemünket az Úr, a Tanú, a Mindenlátó szerető kedvességének láthatárára emeltük. Minél súlyosabbak a csapások, annál nagyobb Bahá népének szeretete. Hűségükről tesz bizonyságot, amit a Mindenek Felett Irgalmas a Koránban leküldött. Ezt mondja: „Kívánjátok magatoknak a halált, ha igazat mondtok!”[lxxii] Kié az érdem? Azé, aki függönyök mögött bujkál, vagy azé, aki feláldozza magát Isten ösvényén? Ítélj igazságosan, és ne légy a hamisság vadonjában zavartan barangolók közül. Azokat annyira magával ragadta a Legirgalmasabb szeretetének élő vize, hogy sem a világ fegyverei, sem a nemzetek kardjai nem tántorították el őket attól, hogy arcukat az Uruk, az Adományozó, a Nagylelkű bőségének óceánja felé fordítsák.

6.            Istenre! A nehézségek nem bátortalanítottak el Engem, és a papság visszautasítása nem volt képes gyengíteni. Beszéltem, és továbbra is nyíltan beszélek az emberek előtt: ’A kegyelem ajtaja megnyílt, és Ő, Ki az Igazságosság Hajnala, eljött egyértelmű jelekkel és világos bizonyságokkal Istentől, az erő és hatalom Urától!’ Jelenj meg Előttem, hogy hallhasd a titkokat, melyeket ’Imrán Fia (Mózes) hallott a Bölcsesség Sínai hegyén. Ezt parancsolja néked a nagy Börtönéből Ő, Ki az Urad, az Irgalom Istene Kinyilatkoztatásának Hajnalpontja.

7.            Vezető állásod tesz téged büszkévé? Olvasd figyelmesen, amit Isten az Egyeduralkodónak, Törökország szultánjának kinyilatkoztatott, aki bebörtönzött Minket ebbe az erődítménybe, hogy értesülhess e Bántalmazott helyzetéről, amint azt Isten, az Egyetlen, az Egyedülálló, a Mindenről Tudó elrendelte. Örömmel tölt el látnod, hogy az alantasok és hitványak követnek téged? Ezek támogatnak téged, amint előttük az a nép is tette, mely Annást követte, aki világos bizonyíték és bizonyság nélkül ítéletet mondott a Lélek (Jézus) ellen.

8.            Tanulmányozd a Kitáb-i-Íqán-t és azt, amit a Mindenek Felett Irgalmas leküldött Párizs királya[lxxiii] és a hozzá hasonlók számára, hogy tudtodra jussanak a dolgok, amik a múltban történtek, és meggyőződhess, hogy Mi nem kívántunk felfordulást terjeszteni az országban, miután ott rend uralkodott. Mi csakis Isten kedvéért intjük az Ő szolgáit. Aki kívánja, forduljon Hozzá, és aki úgy kívánja, forduljon el. A Mi Urunk, az Irgalmas bizony a Mindent Megelégítő, a Mindenek Felett Dicsőített. Ó, papok serege! Ez az a nap, melyen semmi más az összes dolgok közül, semmi más név az összes nevek közül nem használ néktek, csak ez a Név, melyet Isten az Ő Ügye Megnyilvánulásává és a Legkiválóbb Címei Hajnalává tett mindenek számára a teremtés királyságában. Áldott, aki felismeri a Mindenek Felett Irgalmas illatát és az állhatatosak közé számíttatik. Tudományotok nem használ néktek e napon, sem mesterkedéseitek, sem kincseitek, sem dicsőségetek. Hagyjátok mind­ezeket magatok mögött, és fordítsátok arcotokat a Legfenségesebb Szó felé, mely által az Írások, a Könyvek és ez a világos Tábla egyértelműen kinyilváníttattak. Ó, papok serege, vessétek el mindazt, amit meddő ábrándjaitok és hiú képzelgéseitek tollával firkáltatok! Istenre! A Tudás Napcsillaga felsugárzott a bizonyosság láthatárán.

9.            Ó, Báqir! Olvasd és idézd emlékezetedbe, amit valaha egy hívő ősöd mondott: „Meg akartok ölni egy embert, mert azt mondja: ’Az én Uram Isten’ – holott nyilvánvaló bizonyítékokkal jött hozzátok a ti Uratoktól? Ha hazudik, akkor a hazugsága őellene fordul. Ha azonban igazat mond, akkor benneteket fog sújtani annak egy része, amivel fenyeget titeket. Isten nem vezérli az igaz útra azt, aki semmibe veszi a határokat és hazudozik.”[lxxiv]

10.          Ó, te, ki eltévedtél! Ha kétségeid vannak a Mi magatartásunk felől, tudd hát, hogy Mi arról tanúskodunk, amiről Isten Maga tanúskodott a mennyek és a föld teremtése előtt, hogy nincsen más Isten, csak Ő, a Mindenható, a Mindenek Felett Jóságos. Tanúsítjuk, hogy Ő Egyetlen a Lényegében, Egyetlen a tulajdonságaiban. Nincsen Hozzá hasonló az egész világegyetemben, sem társa az egész teremtésben. Ő elküldte a Hírnökeit, és leküldte a Könyveit, hogy azok megmutathassák teremt­ményeinek az Egyenes Ösvényt.

11.          Értesült-e a sah tettedről, és úgy döntött, hogy szemet huny fölöttük? Vagy elfogta a félelem a farkas-horda üvöltésére, akik letértek Isten Ösvényéről és téged követtek minden bizonyíték vagy Könyv nélkül? Úgy hallottuk, hogy Perzsia tartományai az igazságosság díszével lettek felékesítve. Amikor azonban Mi közelebbről megfigyeltük, azt találtuk, hogy azok a zsarnokság hajnalpontjai és az igazságtalanság hajnalai. A zsarnokság karmai között látjuk az igazságosságot. Könyörgünk Istenhez, hogy szabadítsa meg azt az Ő hatalma és uralma erejével. Bizony az Ő oltalma alatt áll minden, ami a mennyekben és a földön van. Senkinek nincs joga tiltakozni bárkinél azért, ami Isten Ügyével történt. Mindenkinek, aki arcát a Legmagasztosabb Láthatár felé fordította, kötelessége, hogy kitartóan kapaszkodjék a türelem kötelébe, és helyezze bizalmát Istenbe, a Veszélyben Oltalmazóba, a Korlátozatlanba. Ó, ti Isten szerettei! Igyátok ki részeteket a bölcsesség forrásából, járjatok a bölcsesség kertjében, szárnyaljatok a bölcsesség légterében, és beszéljetek bölcsen és ékesszólón. Ezt parancsolja néktek a ti Uratok, a Mindenható, a Mindentudó.

12.          Ó, Báqir! Ne bízz a dicsőségedben és hatalmadban. Olyan vagy, mint a lenyugvó nap utolsó sugara a hegycsúcson. Hamarosan letűnik, amint azt Isten, a Mindenek Birtokosa, a Legmagasabb elrendelte. A dicsfényed és a hozzád hasonlóké elvétetett, és ezt bizony már megparancsolta Az, Akinél a Táblák Anyja van. Hol található, aki hadakozott Istennel, és hova tűnt, aki az Ő jeleit semmibe vette, és elfordult az Ő legfőbb uralmától? Hol vannak azok, akik megölték az Ő választottait, és az Ő szentjeinek vérét ontották? Gondolkozz el, hogy talán megérezd tetteid bűzét, ó, ostoba kételkedő! Miattad panaszkodott az Apostol (Mohamed) és kiáltott fel a Tiszta (Fatima), miattad váltak kietlenné az országok, és borította el sötétség a vidéket. Ó, papok serege! Miattatok süllyedt le a nép, miattatok szakadt le az Iszlám lobogója és dőlt le hatalmas trónusa. Mindig, amikor egy értő személy megpróbált ahhoz ragaszkodni, ami az Iszlámot felemelte volna, olyan lármát csaptatok, hogy az illető feladta célját, míg az ország továbbra is romokban hevert.

13.          Gondoljatok a török szultánra! Ő nem akart háborút, de a hozzátok hasonlók azt kívánták. Amikor a háború tüze fellobbant és a lángok magasra csaptak, az elgyengítette a kormányt és a népet is. Erről tanúskodik minden igazságos és belátó ember. Oly nagyra nőtt a nyomorúság, hogy annak füstje körülvette a Titkok Földjét (Drinápolyt) és környékét, és ami a Szultán Táblájában korábban kinyilatkoztatásra került, az bekövetkezett. Emígyen rendeltetett el a Könyvben Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való parancsára.

14.          Ó, Legmagasabb Tollam! Hagyj fel a Farkas emlegetésével, és idézd emlékezetbe a Nőstény Kígyót[lxxv], kinek kegyetlensége minden teremtett dolgot sóhajra késztetett, és a szenteket minden ízükben megremegtette. Így utasít Téged az összes nevek Ura e fenséges magasságból. A te gonoszságod miatt kiáltott fel a Tiszta (Fatima), te mégis beképzeled, hogy Isten Apostolának családjához tartozol. A lelked sugallta ezt néked, ó, te, ki elhagytad Istent, mindennek Urát, ami volt és lesz. Ítélj igazságosan, ó te Nőstény Kígyó! Milyen bűntettért gyilkoltad le Isten Apostolának gyermekeit[lxxvi], és raboltad ki őket? Megtagadtad Őt, Ki teremtett téged a parancsával ’Legyen, és lőn’? Úgy bántál Isten Apostolának gyermekeivel, ahogyan még ’Ád sem bánt Húddal, sem Thamúd Sálih-val[lxxvii], sem a zsidók Isten, a minden dolgok Urának Lelkével (Jézussal). Tagadod az Urad jeleit, melyek előtt, alighogy az Ő Ügye mennyországából leküldettek, a világ összes könyve leborult? Szállj magadba, hogy talán felfogd, mit tettél, ó, te figyelmetlen kitaszított! Hamarosan megragad téged a büntetés fuvallata, ahogyan megragadott másokat is előtted. Várj csak, ó, te, ki társat adtál Isten mellé, Ki a látható és láthatatlan Ura. Ez az a nap, melyet Isten meghirdetett Apostola nyelve által. Gondolkodj el, hogy tán megérthesd azt, amit a Mindenek Felett Irgalmas leküldött a Koránban és ebben a világos Táblában. Ez az a nap, melyen Ő, Ki a Kinyilatkoztatás Hajnala, megjelent világos jelekkel, melyeket senki sem tud megszámlálni. Ez az a nap, melyen minden éleslátó ember felfedezi a Mindenek Felett Irgalmas szellőjének illatát a teremtés világában, és minden belátó ember siet az Ura, a Királyok Királya irgalmának élő vizéhez. Ó, te csökönyös! Az Áldozatról[lxxviii] szóló történet megismétlődött, és a kiszemelt áldozat az áldozati hely felé lépkedett, és nem tért vissza amiatt, amit a te kezed művelt, ó, te elfajzott gyűlölködő! Azt képzeled, hogy az a vértanúság ez Ügynek a szégyenére válik? Nem! Őrá, Kit Isten a Kinyilatkoztatásának Kincstárává tett, bár azokhoz tartoznál, akik értenek. Jaj neked, ó, te, ki társat adsz Isten mellé, és jaj azoknak, akik téged vezetőjüknek választottak világos zálog és egyértelmű Könyv nélkül. Mily számosak az előtted járó elnyomók, akik felkeltek, hogy kioltsák Isten fényét, és mily számosak az istentelenek, akik gyilkoltak és fosztogattak, annyira, hogy kegyetlenségük miatt az emberek szíve és lelke nyöszörgött! Az igazságosság napja elsötétedett, mert a zsarnokság megtestesülése foglalta el a gyűlölet trónját, és a nép még sem érti. Az Apostol gyermekeit lemészárolták, és vagyonukból kiforgatták. Mondd: Szerinted a vagyonuk vagy önmaguk tagadták meg Istent? Ítélj igazságosan, ó, te tudatlan, kit mintegy fátyol zár el Istentől. A zsarnokságba kapaszkodtál és elvetetted az igazságot; mire minden teremtett dolgok panaszkodtak, de te még mindig az önfejűek között vagy. Halálra ítélted az idősebbeket, és kifosztottad a fiatalokat. Azt hiszed, fogod élvezni azt, amit gonoszságoddal megszereztél? Nem, Magamra! Így világosít fel Ő, Ki mindenről tud. Istenre! A tulajdonod nem fog használni néked, sem az, amit kegyetlenségeddel felhalmoztál. Erről tanúskodik az Urad, a Mindentudó. Te felkeltél, hogy kioltsd ez Ügy fényét; hamarosan a saját tüzed lesz kioltva az Ő parancsára. Ő bizony, az erő és hatalom Ura. A világ változásai és forgandósága, a nemzetek hatalma nem akadályozhatja Őt. Azt teszi, ami Néki tetszik, és elrendel, amit akar, korlátlan Uralma erejével. Gondolj a nősténytevére. Bár csupán egy állat, a Mindenek Felett Irgalmas oly magas rangra emelte, hogy a földi nyelvek megemlékeztek róla és dicsérték. Bizony az Ő oltalma alatt áll minden, ami a mennyekben és a földön van. Nincsen más Isten, csak Ő, a Mindenható, a Magasztos. Így díszítjük Mi a Táblánk egét Szavaink napcsillagaival. Áldott az ember, aki eljut ezekhez és megvilágosodik a fényüktől, és jaj azoknak, akik elfordulnak és tagadják Őt, és messze tévedtek Tőle. Dicsértessék Isten, a világok Ura!

15. KITÁB-I-’AHD (A Szövetség Könyve)

1.            Bár a Dicsőség Birodalmában a világ hiúságainak egyike sem található, örököseinkre mégis kiváló és felbecsülhetetlen örökséget hagyunk a bizalom és megnyugvás kincsestárából. Földi kincseket Mi nem hagyományozunk, sem nem teszünk hozzá oly gondokat, melyek velük járnak. Istenre! A földi javakban félelem rejtezik és veszély bujkál. Gondoljátok meg és idézzétek fel, amit a Mindenek Felett Irgalmas a Koránban kinyilatkoztatott: „Jaj minden rágalmazónak, gáncsoskodónak, aki vagyont gyűjt és újra meg újra megszámolja”[lxxix]. Múlandóak a világ kincsei; minden, ami elenyé­szik és változik, sem most, sem soha nem volt érdemes a figyelemre, legfeljebb egy elismert mértékig.

2.            A bajok és megpróbáltatások elviselésével, a Szent Versek kinyilatkoztatásával és a bizonyí­tékok felmutatásával e Bántalmazottnak nem volt más célja, mint az, hogy kioltsa a gyűlölség és ellenségeskedés lángját, hogy az emberek szívének láthatárát az egyetértés fénye ragyogja be, és hogy valódi békére és nyugalomra juthassanak. Az isteni Tábla hajnalpontjából e beszéd napcsillaga ragyog fel tündöklőn, és mindenki számára kötelező, hogy erre figyeljen: Arra intünk titeket, ó, világ népei, hogy tartsátok be azt, ami állásotokat emeli. Erősen kapaszkodjatok az istenfélelembe, és szilárdan ragaszkodjatok ahhoz, ami jó. Bizony mondom, a nyelv azért van, hogy jót szóljon; ne mocskoljátok be illetlen beszéddel. Isten megbocsátotta a múltat. Mostantól mindenki csak azt szólja, ami helyénvaló és illendő, tartózkodjon a rágalmazástól, a sértegetéstől, és mindentől, ami szomorúságot okoz az embereknek. Magasztos az ember rendeltetése! Nemrég ez a fenséges Szó patakzott elő Dicső Tollunk kincsestárából: Nagyszerű és áldott ez a Nap – a Nap, melyen minden, ami az emberben rejlik testet öltött, és testet fog ölteni. Magasztos az ember rendeltetése, ha erősen ragaszkodik a becsületességhez és igazsághoz, és szilárd és állhatatos marad az Ügyben. A Mindenek Felett Irgalmas szemében az igaz ember olyannak látszik, mint az égboltozat, melynek napja és holdja az ember látása és hallása, ragyogó és fénylő jelleme pedig a csillagai. Az ilyen emberé a legmagasztosabb rang, és az ő befolyása neveli a lét világát.

3.            Minden fogékony lélek, ki ezen a Napon belélegezte az Ő köntösének illatát, és tiszta szívvel arcát a mindenek felett dicső Láthatár felé fordította, a Karmazsin Könyvben Bahá népe közé számíttatik. Ragadjátok meg Nevemben szerető kedvességem kelyhét, és igyátok ki részeteket dicső és csodás megemlékezésemre.

4.            Ó, ti, a föld lakói! Isten vallása a szeretetért és egységért van; ne tegyétek azt az ellenséges­kedés vagy széthúzás okává. A belátó emberek szemében, és azokéban, kik a Legfenségesebb Látványt szemlélik, a Dicsőség Tolla már kinyilatkoztatta mindazon hatékony eszközöket, melyek az emberek gyermekeinek boldogságát és jólétét biztosítják és elősegítik. De a föld ostobái, mivel őket gonosz szenvedélyek és vágyak táplálják, nem hallgatnak Annak tökéletes bölcsességére, Ki valóban a Mindenek Felett Bölcs, mivel az ő szavaikat és tetteiket meddő ábrándok és hiú képzelgések sugallják.

5.            Ó, ti, Isten szerettei és bizalmasai! A királyok Isten hatalmának megnyilatkozásai, és az Ő erejének és gazdagságának hajnalpírjai. Imádkozzatok értük. Ő ruházta fel őket a föld feletti uralom­mal, és Saját birodalmául az emberek szívét választotta.

6.            Harc és viszály szigorúan megtiltatott az Ő Könyvében. Ez Isten parancsa ebben a Legnagyobb Kinyilatkoztatásban. Kitörölhetetlenné tette ezt Isten, és megerősítése fényébe öltöztette. Bizony, Ő a Mindenek Tudója, a Mindenek Felett Bölcs.

7.            Mindenki számára kötelező, hogy segítsék a hatalom azon hajnalpírjait és a parancs azon forrásait, akik az igazságosság és a méltányosság díszével ékesítettek. Áldottak az uralkodók és a tanultak Bahá népe között. Ők az Én bizalmasaim szolgáim között, és az Én parancsolataim megnyilatkozásai népem között. Vélük van az Én dicsőségem, áldásaim és kegyem, mely áthatotta a lét egész világát. Ezen összefüggésben a Kitáb-i-Aqdas-ban kinyilatkoztatott kijelentések olyanok, hogy szavaik láthatáráról az isteni kegyelem fénye ragyog elő sugárzón és tündöklőn.

8.            Ó, ti, az Én ágaim! Egy hatalmas erő, egy tökéletes erő rejtezik a lét világában. Arra tekintsetek, és egyesítő hatására, és ne a különbségekre, melyek abból megjelennek.

9.            Az isteni Rendelkező Akarata ez: Kötelező az Aghsán-oknak, az Afnán-oknak, és rokonaim­nak, hogy arcukat mind, egytől egyig a Leghatalmasabb Ág felé fordítsák. Fontoljátok meg, amit Mi Legszentebb Könyvünkben kinyilatkoztattunk: „Mikor visszavonul Jelenlétem óceánja és lezárul Kinyilatkoztatásom Könyve, fordítsátok arcotok Feléje, Kit Isten erre szánt, Ki ez Örök Gyökérből sarjadt.” E szent vers tárgya senki más, mint a Leghatalmasabb Ág (‘Abdu’l-Bahá). Így nyilat­koztattuk ki néktek kegyesen hathatós Akaratunkat, és bizony, Én vagyok a Kegyes, a Mindenek Felett Hatalmas. Bizony, Isten a Nagyobb Ág (Muhammad ‘Alí) rangját a Legnagyobb Ágé (‘Abdu’l-Bahá) alá rendelte. Ő, valóban, az Elrendelő, a Mindenek Felett Bölcs. Mi a ‘Nagyobbat’ a ‘Legnagyobb’ után választottuk, miként ezt elrendelte Ő, Ki a Mindenek Tudója, a Mindenről Értesült.

10.          Mindenki számára kötelmül rójuk, hogy viseltessen szeretettel az Aghsán-ok iránt, de Isten nem adott nékik jogot mások javaira.

11.          Ó, ti, Aghsán-jaim, Afnán-jaim és rokonaim! Intünk titeket, hogy féljétek Istent, dicséretre­méltón cselekedjetek, tegyétek azt, ami illő és helyes, és állástok felemelését szolgálja. Bizony mondom, Isten félelme a legnagyobb hadvezér, mely Isten Ügyét győzelemre viheti, és a seregek, melyek legjobban illenek e hadvezérhez, mindig és most is az egyenes jellem, a tiszta és jó cselekedetek.

12.          Mondd: ó, szolgák! A rend eszközeit ne tegyétek a zavar okává, és az egység hangszerét ne széthúzásra használjátok. Hőn reméljük, hogy Bahá népét ezek az áldott szavak irányítják: „Mondd: Minden dolog Istentől származik”. Ez a magasztos kijelentés olyan, mint a víz, mely az emberek szívében és keblében parázsló gyűlölség és ellenségeskedés tüzét kioltja. Ez egyetlen kijelentés által fogják a vetekedő népek és nemzetségek meglátni az igazi egység fényét. Bizony, igazat mond Ő, és mutatja az utat. Ő a Mindenek Felett Hatalmas, a Magasztos, a Kegyes.

13.          Mindenki számára kötelező, hogy az Aghsán-ok iránt udvarias és figyelmes legyen, hogy ezáltal dicsőítessék Isten Ügye, és az Ő Szava magasztaltassék. Ezt a rendelkezést újra és újra említették és lejegyezték a Szent Iratok. Jó annak, aki képes elérni azt, amit az Elrendelő, az Időtlen Úr néki előírt. Továbbá meghagyatik néktek, hogy tiszteljétek a Szent Család tagjait, az Afnán-okat és rokonaikat. Emellett intünk titeket, hogy szolgáljátok az összes nemzetet, és fáradozzatok a világ javulásán.

14.          Ami a világ újjászületését és a föld népeinek és nemzetségeinek üdvét előmozdítja, leküldetett az Ő beszédének mennyországából, Ki a Világ Vágya. Hallgassatok a Dicsőség Tollának tanácsaira. Jobb ez néktek, mint minden más, ami a földön van. Erről tesz bizonyságot az Én dicsőséges és csodálatos Könyvem.

16. LAWH-I-ARD-I-BÁ (Tábla Bejrúthoz)[lxxx]

1.            Dicsőség Néki, Ki megtisztelte Bá Földjét (Bejrútot) Annak jelenlétével, Aki körül az összes név kering. A föld minden atomja hirdette az összes teremtett dolognak, hogy a Börtönváros kapuja mögül előbukkant, s látóhatára felett felragyogott Isten nagyszerű, Leghatalmasabb Ága, szépségének Égitestje – Időtlen és Megváltozhatatlan Titka –, s más tájék felé halad. Emiatt bánat borította el e Börtönvárost, míg más tájék örvendezik. Magasztos, felmérhetetlenül magasztos a mi Urunk, a mennyek Alkotója, minden dolgok Teremtője, Kinek hatalma által a börtönkapuk megnyíltak, ezáltal beteljesítve azt, amit korábbi Táblák ígértek. Ő bizony ura az Akaratának, és markában tartja az egész teremtés uralmát. Ő a Mindenek Felett Hatalmas, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

2.            Áldott, kétszeresen is áldott az a föld, melyre lépett, a szem, mely felvidult orcájának szépségétől, a fül, melynek az a megtiszteltetés jutott, hogy meghallhassa hívását, a szív, mely megízlelte szeretetének édes ízét, a kebel, mely kitágult attól, hogy Ő reá gondolt, a toll, mely dicséretét zengte, a tekercs, mely írásai tanúbizonyságát hordozta. Kérjük Istent – legyen áldott és magasztalt Ő –, hogy megtiszteljen minket a Véle való mielőbbi találkozással. Valóban, Ő a Mindent Halló, a Mindenek Felett Hatalmas, Ő, Aki hajlandó válaszolni.

17. RÉSZLETEK MÁS TÁBLÁKBÓL

1.            Bizonyságot tesz Isten, hogy nincsen más Isten, csak Ő, és hogy Az, Ki az isteni Kinyilatkoztatás mennyországából jött, a Rejtett Titok, az Áthatolhatatlan Misztérium, Kinek eljövetelét megjövendölte Isten Könyve, és előre bejelentették Prófétái és Küldöttei. Ő feltárta a titkokat, szétszaggatta a fátylakat, és felfedte a jeleket és bizonyságokat. Íme, most megnyilvánult Ő! Napvilágra hoz mindent, amit akar, a föld magaslatain jár mindent meghaladó fenséggel és hatalom­mal felruházva.

2.            Áldott az az erős ember, aki szétzúzza a hiábavaló képzelgések isteneit Ura Neve erejével, Ki minden ember felett uralkodik.

3.            Ó, Én Afnánom! Gyengéd szívvel említjük neved kegyünk jeleként, hogy a Rólam való megemlékezés édes illatai Királyságomhoz vonzzanak téged, és közel hozzanak fenségem Frigysátrához, mely e Név ereje által felállítatott – egy olyan Név által, mely megremegtetett minden alapzatot.

4.            Mondd: Ó, a föld népei! Isten igazságosságára! Minden, ami néktek ígértetett Uratok, a Visszatérés Napja Uralkodójának Könyveiben, most megjelent és nyilvánvalóvá vált. Vigyázzatok, nehogy a világ forgandósága és esetlegességei visszatartsanak Tőle, Ki a Legteljesebb Igazság. Hamarosan minden látható elenyészik, és csak az marad fenn, amit Isten, az Urak Ura kinyilat­koztatott.

5.            Mondd: Ez a dicséretreméltó cselekedetek Napja, bár tudnád. Ez Isten dicsőítésének Napja, és Szavának magasztalásáé, bár felismernéd. Hagyd oda a dolgokat, amik az emberek között bevettek, és ragaszkodj ahhoz, amit Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való néked elrendelt. Gyorsan közeleg a nap, amikor a föld minden gazdagsága sem válik majd hasznodra. Erről tesz tanúságot a Nevek Ura, Ki ezt hirdeti: Bizony, nincsen más Isten Rajta kívül, Ki a Legteljesebb Igazság, a láthatatlan dolgok Tudója.

6.            Jó néked, ó, Afnánom, minthogy megtiszteltettél azzal, hogy kézhez kaphattad Szent Verseimet, belélegezted Kinyilatkoztatásom édes illatait, és válaszoltál hívásomra egy olyan időben, mikor szolgáim és teremtményeim a Minden Könyvek Anyját hátuk mögé hajítván, és a meddő ábrándok és hiábavaló képzelődések hirdetőinek utasításaihoz ragaszkodván elárultak Engem. Emígyen szólott a Nagyság Nyelve a megnyilatkozás királyságában Istennek, a Teremtés Urának parancsolatára.

7.            Tarts ki lelkiismeretesen az Ügy szolgálatában, és Urad, minden látható és láthatatlan dolgok Birtokosa Nevének erejével óvd meg a reád ruházott rangot. Isten igazságosságára esküszöm! Ha bárki értesülne arról, ami az emberek szeme elől elrejtetett, annyira elragadná az, hogy azonnal felszár­nyalna Istenhez, mindenek Urához, ami volt, és ami lesz.

8.            Az Ő dicsősége legyen veled, és mindazokkal, akik közel állnak Hozzá, és megértették annak jelentését, amit Isten, a Mindenható, a Mindeneket Szerető magasztos Tolla e Táblában lejegyzett.

9.            Minden dicséret légyen a Tiéd, ó, Istenem, minthogy felékesítetted Te a világot azon hajnal ragyogásával, mely azt az éjszakát követte, amikor megszületett Ő, Ki előre jelezte mindent meghaladó uralmad Megnyilvánulását, Isteni Lényeged Hajnalát, és legfőbb Istenséged Kinyilatkoztatását. Könyörgöm Hozzád, ó, a mennyek Teremtője és a nevek Alkotója, segítsd meg kegyesen azokat, akik áradó kegyelmed árnyékába húzódtak, és Neved dicsőítésére felemelték hangjukat a világ népei között.

10.          Ó, Istenem! Látod az egész emberiség Urát Legnagyobb Börtönébe zárva, Nevedet hangosan szólítván, Arcodra tekintvén és hirdetvén azt, mi elragadtatta kinyilatkoztatásod és teremtésed királyságainak lakóit. Ó, Istenem! Látom Önmagam fogolyként szolgáid kezében, mégis, korlátlan hatalmad fénye és győzhetetlen erőd kinyilatkoztatásai sugárzanak elő Arcáról, mindenek számára lehetővé tévén, hogy biztos bizonyossággal tudják: Te vagy Isten, és nincsen más Isten, csak Te. A hatalmasok ereje Téged el nem gáncsolhat, sem az uralkodók befolyása Téged le nem bírhat. Korlátlan hatalmadnál fogva, mely átfog minden teremtett dolgokat, azt teszel Te, amit csak akarsz, azt rendelsz el, amit kívánsz, parancsod hatalmassága által, amely áthatja az egész teremtést.

11.          Megnyilvánulásod dicsőségére és korlátlan hatalmad és méltóságod erejére könyörgöm Hozzád, tedd győzedelmessé azokat, akik kiálltak, hogy szolgáljanak Téged, akik segítették Ügyedet és megalázkodtak Arcod fényének ragyogása előtt. Tedd hát őket győzedelmessé, ó, Istenem, ellenségeid fölött, és hass oda, hogy állhatatosak lehessenek szolgálatodban, hogy rajtuk keresztül uralmad bizonyságai mutathassanak fel birodalmaid szerte, és megfékezhetetlen erőd nyilvánulhasson meg országaidban. Bizony, hatalmas vagy te megtenni, amit kívánsz; nincsen más Isten, csak Te, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való.

12.          E dicsőséges Tábla a Születés Évfordulóján (a Báb születésnapján) nyilatkoztatott ki, hogy az alázat és könyörgés lelkületével mondhasd, és hálát adhass Uradnak, a Mindenek Tudójának, a Mindenről Értesültnek. Tégy meg mindent, hogy szolgálatot tehess Istennek, hogy megjelenhessen benned az, ami halhatatlanná teszi emlékedet az Ő dicsőséges és magasztos mennyében.

13.          Mondd: Dicsőített vagy, ó, én Istenem! Jeleid hajnalára és tiszta bizonyságaid Kinyilatkoz­tatójára könyörgöm Hozzád, add, hogy minden körülmények között szorosan ragadhassam meg szerető gondviselésed kötelékét, és erősen kapaszkodhassam nagylelkűséged szegélyébe. Számlálj engem azok közé, kiket a világ változásai és esetlegességei nem riasztottak vissza attól, hogy szolgáljanak Téged és hívek maradjanak Hozzád, kiket az emberek támadásai nem tudtak megakadályozni Neved magasztalásában és dicséreted zengésében. Kegyesen segíts meg engem, ó, Uram, hogy csak azt cselekedjem, amit Te szeretsz és kívánsz. Majd tedd lehetővé, hogy teljesítsem azt, mi magasztalja Neved és felszítja Szereteted tüzét.

14.          Te vagy, valóban, a Megbocsátó, a Bőkezű.

15.          Ó, Husayn! Adja Isten, hogy mindig ragyogó és sugárzó tudj lenni, az Igazság Napjának fényével ragyogó, és hogy nyelved Isten Neve dicsőítésére oldd meg, mely minden cselekedetek közül a legdicséretesebb.

16.          Nézd a lelkek sokaságát, akikről úgy tűnt, hogy mily nagyon buzgók és szomjúhozók, mégis, mikor az élő vizek Óceánja felzúgott a lét világában, megfosztva maradtak tőle, minthogy nem tudták feladni a hiábavaló képzelgést és tudatosan felismerni Azt, Ki minden tudás Tárgya. Ez a mulasztás a büntetés azon tettekért, melyeket kezük korábban cselekedett.

17.          Adj hálát Annak, Akit a világ szeret, hogy Ő kegyesen megsegített téged, és megerősítést nyertél e dicsőséges Ügyben. Könyörögj Hozzá továbbá, hogy tegye szeretetteit szilárddá abban, mert a bajkeverők uszító írásai széles körben terjednek, és a rossz előjelekkel riogatók hangja hangos. Boldogok, akik hátuk mögé vetettek mindent Istenen kívül, és szorosan ragaszkodtak ahhoz, amit az erő és hatalom Ura számukra elrendelt.

18.          Az Ő dicsősége légyen veled és azokkal, akik képessé tétettek arra, hogy felismerjék és elfogadják e hatalmas Ügyet.

19.          Íme egy Tábla, melyet a minden lét Ura aláküldött dicsőséges állapotából, megtisztelvén azt, ki hisz Istenben, a Mindenhatóban, a Mindeneknél Jobban Szeretőben.

20.          Áldott a vándor, aki felismeri a Vágyottat, és a kereső, aki hallgat Annak hívására, Ki az egész emberiség szándékolt Célja, és áldott a tanult ember, aki hisz Istenben, a Veszélyben Oltalmazóban, az Önmagától Valóban.

21.          Mily nagy a tanultak száma, akik elfordultak Isten útjától, és mily számosak a tanulatlanok, akik megértették az igazságot, és Hozzá siettek, mondván: „Dicsőség Néked, ó, minden dolgok, láthatók és láthatatlanok Ura.”

22.          Isten igazságosságára! A világ láthatára a Legnagyobb Égi Lámpás fényében úszik, az emberiség javarésze azonban mégsem veszi észre. Valóban, Ő, Ki a Legteljesebb Igazság, az összes ember szeme előtt jár-kel. Erről tesz bizonyságot Az, Ki a világ szívének legmélyén hirdeti: „Bizony, nincsen más Isten, csak Én, Ki Mindenható minden dolgok fölött, akár a múltból vagy a jövőből.”

23.          Mily áldott a hívő, ki Feléje indult, és bebocsáttatást nyert Színe elé, és jaj minden hitetlennek, aki elfordult Istentől és az önfejűeket és kitaszítottakat követte.

24.          Ó, barát! A Bayánban arra vezettünk mindenkit e Legnagyobb Kinyilatkoztatásban, hogy a saját szemével lásson, és a saját fülével halljon. Mikor azonban a világ láthatárát beragyogta eme Kinyilatkoztatás sugárzó fénye, sok ember megfeledkezett ezen isteni parancsolatról, elvesztette szem elől e mennyei figyelmeztetést, és a saját elméjük szülte hiábavaló képzelgésekbe süppedtek. És valóban, az igazságosság és tisztesség napja az ostobák által kieszelt meddő ábrándozás felhői mögé rejtezik. Nem lehet hát azon csodálkozni, hogy a sötétség madarainak röpködése figyelmet kelt. A Legszeretettebb Nevének ereje által hívd meg a fogékony lelkeket Isten szent udvarába, hogy tán ne maradjanak megfosztva az élő víz mennyei Forrásától. Valóban, Ő a Kegyes, a Megbocsátó.

25.          Isten – magasztalt és dicsőített Ő – szerető kedvességének pillantása öröktől fogva szeretett barátai felé irányult; bizony, Ő az, Ki tud és emlékezik.

26.          Ó, Javád! Oly hatalmas e Nap, hogy az Órát magát is felindulás fogja el, és minden mennyei Szent Irat bizonyságot tesz ellenállhatatlan fenségéről. E Napon a Könyv ünnepélyesen tesz bizonyságot az Ő dicsőségéről, és a Mérleg arra indíttatik, hogy hangosan szóljon. Ez az a Nap, amikor a Sirát hangosan hirdeti: „Én vagyok az egyenes Ösvény”, és a Sínai hegy emígyen kiált: „Bizony, eljött a Kinyilatkoztatás Ura.”

27.          Romlott hajlamaiktól megrészegülve a föld lakói bódult állapotban találják magukat. Ezért el vannak zárva Isten nagyszerű jeleitől, és akadályoztatnak, hogy elérjék a legvégső célt, és megfosztatnak az isteni kegy nagylelkű áradásától.

28.          Isten népéhez az illendő, hogy legyenek elnézőek. Isten Szavát a hallgató megértéséhez és képességeihez mérten osszák meg, hogy az emberek gyermekei tán felébredjenek nemtörődöm­ségükből, és arcukat e Láthatár felé fordíthassák, mely mérhetetlenül magasztosabb minden más láthatárnál.

29.          Ó, Javád! Isten számos adománya a múltban és a jövőben is kegyesen áradni fog feléd. Dicsőíttessék Isten! Megóvattál te a legnagyobb rettenettől, és sikerült közel húzódnod a Legnagyobb Bőkezűséghez egy olyan időben, amikor a külsődleges dicsőség aláhulló fátylai, nevezetesen e nap papjai és hittudósai, minden embert megakadályoztak abban, hogy felismerjék az örök Királyt. Tartsd oly becsben, mint saját életed, ezt a Mindenek Felett Dicső Tolla által kimondott tanúságtételt, és törekedj teljes erőddel arra, hogy megőrizd azt az egész teremtés által Legszeretettebb Nevének hatalmával, hogy e fenséges megtiszteltetés bizonyságul szolgáljon a rablók szeme és keze ellen. Bizony, Urad a Magyarázó, a Mindenek Tudója.

30.          Add át e Bántalmazott üdvözletét minden barátnak azon a tájon, és idézd elméjükbe csodás és magasztos megemlékezéseinket, hogy tán lerázhassák az emberek között elterjedt dolgokat, szívüket afelé fordíthassák, ami Istennel kapcsolatos, és tiszták maradhassanak a helytelen cselekedetektől és tevékenységektől.

31.          A Mindenható, a Mindenek Felett Bölcs dicsősége légyen veled és mindazokkal, kik veled rokonok.

32.          Megemlékezünk arról, akit Hívásunk magához vonzott, amikor elhangzott az a földöntúli dicsőség magaslatáról, és arcát Isten, a teremtés Ura felé fordította. Azok közé számíttatik ő, kik meghallották és válaszoltak Uruk szólítására egy olyan időben, amikor a világ népei érzékelhető fátylakba burkolóznak. Bizonyságot tesz ő arról, miről Isten tett bizonyságot, és elismeri hitét abban, amit a Nagyság Nyelve kijelentett. Erről tesz tanúságot a Nevek Ura e csodás Táblában.

33.          Ó, magasztos Tollam! Vidd el néki nevemben az örömhírt azon dolgokról, miket Isten, az Erős, a Mindenható az ő számára fenntartott. Bizony, őt az idő nagy részében sok szomorúság vette körül, és valóban, könyörületes Ura az, Ki lát és tud minden dolgokat. Örvendj túláradó örömmel, minthogy e Bántalmazott feléd fordította arcát, megemlítette nevedet már korábban, és megemlíti e pillanatban is.

34.          Mondd meg szeretett barátaimnak Nevemben, hogy megemlékezem róluk, és oszd meg velük Uruk, az Adakozó, a Mindenek Felett Nagylelkű kegyes adományainak az örömhírét. E magasztos helyről üdvözletünket küldjük azon hívőknek, akik megragadták a Biztos Kapaszkodót, és az állhatatosság nemes borát kortyolták Uruk, a Mindenható, a Mindenek Felett Dicsőített kegyeket osztó kezéből.

35.          E Napon a hallás képessége így kiált fel: „Ez az én Napom, mikor figyelek a csodálatos Hangra, mely Uram, a Magát Világosan Kifejező, a Halló Börtönének területéről hangzik.” És a látás képessége így szól fennhangon: „Bizony, ez az én Napom, mert a dicsőség Hajnalát látom ragyogón sugárzani Annak parancsára, Ki az Elrendelő, a Mindenek Felett Hatalmas.” Áldott a fül, mely hallotta a hívást: „Nézz, és meglátsz Engem”[lxxxi], és boldog a szem, amely a legcsodásabb Jelre tekintett, mely e fényben úszó láthatáron emelkedik fel.

36.          Mondd: Ó, az uralkodók, és a tanultak, és a bölcsek gyülekezete! A Megígért Nap eljött, és megjelent a Seregek Ura. Örvendezz nagy örömmel e legnagyobb boldogság okán. Majd segítsd Őt a bölcsesség és szavak erejével. Emígyen parancsolja ezt néked Az, Ki mindig is ezt hirdette: „Bizony, nincsen más Isten, csak Én, a Mindenek Tudója, a Mindenek Felett Bölcs.”

37.          Az Ő dicsősége légyen veled és azokkal, akik veled vannak, és azokkal, akik becsülnek téged és hallgatnak a szavadra, mellyel e hatalmas, e mindent meghaladó Kinyilatkoztatást dicsőíted.

38.          Ó, te ki Nevemet viseled, Júd[lxxxii] (Bőkezűség)! Legyen veled Dicsőségem. Figyelmezz arra, mit korábban hallottál, amikor a bizonyságtétel Napcsillaga sugárzón ragyogott Irak láthatárán, mikor Bagdad szolgált Urad, a Magasztos, a Hatalmas Trónusa székhelyéül.

39.          Tanúságot teszek, hogy figyelmeztél te Isten dallamára, és az Ő édes hangjára, füledet az isteni Kinyilatkoztatás Galambjának búgása felé fordítottad, és hallottad a hűség Csalogányát emígyen dalolni a Dicsőség Ágán: Bizony, nincsen más Isten, csak Én, az Összehasonlíthatatlan, a Mindenekről Értesült.

40.          Ó, te, ki Nevemet viseled! Isten szerető kedvességének pillantása rajtad volt és most is rajtad van. Mikor jelenlétében voltál, hallottad az egy Igaz Isten – magasztaltassék dicsősége – Hangját, és láttad az isteni tudás Fényének leplezetlen ragyogását. Gondolkozz egy kicsit! Mily emelkedett Annak Szava, Ki a Legteljesebb Igazság, és mily alantas a nép hasztalan perlekedése! A hiú képzelgések sokasága eltömte az emberek fülét, és megakadályozta őket, hogy hallják Isten Szavát, és az emberi okoskodás és hamis elképzelések fátylai nem engedték szemüknek, hogy meglássák Orcája fényének ragyogását. A hatalom és erő karjával megmentettünk néhány lelket az azonnali pusztulás ingoványából, és képessé tettük őket arra, hogy eljussanak a dicsőség Hajnalához. Mi több, feltártuk Mi az isteni misztériumokat, és a legvilágosabb nyelven megjövendöltünk jövőbeni eseményeket, hogy sem a hitetlenek kételyei, sem a megátalkodottak tagadásai, sem a közönyösek suttogásai ne tarthassák vissza az igazság után kutatókat az Egy Igaz Isten fényének Forrásától. Mégis úgy tűnik, egyes embereken nyavalyatörés lett úrrá, mások pedig bensőleg meghasadtak, mint odvas facsonkok. Odahagyják Istent, a Legmagasztosabbat – Őt, Kinek egyetlen kinyilatkoztatott verse előtt a régmúlt és közelebbi múlt minden Szent Irata alázatosságba és jelentéktelenségbe süpped – és szívüket hazug mesék felé fordítják, és üres szavakat követnek.

41.          Bizonyosan kortyoltál szavaim óceánjából, és láttad bölcsességem bolygójának sugárzó ragyogását. Hallottad a hitetlenek beszédét is, akik sem a Hit alapjait nem ismerik, sem nem ízlelték e nemes Bort, melynek pecsétje Nevem, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való ereje által feltöretett. Könyörögj Istenhez, hogy az igaz megértéssel felruházott hívek kegyesen képessé váljanak arra, hogy azt cselekedjék, ami Néki kedves.

42.          Milyen különös, hogy e messze csengő Hívás ellenére, e legcsodásabb Kinyilatkoztatás megjelenése dacára, azt látjuk, hogy az emberek legtöbbje szívét a világ hiúságai felé fordítja, és az elterjedt kételyek és gonosz sugalmak okán súlyos félelemben és kínokban él. Mondd: ez Magának Istennek a Napja; féljétek Istent, és ne legyetek azok közül valók, akik nem hisznek Benne. Vessétek hátatok mögé a hasztalan meséket, és tekintsetek Kinyilatkoztatásomra az Én szememen keresztül. Erre buzdítottak benneteket a mennyei Könyvekben és Szent Írásokban, a Tekercsekben és Táblákban.

43.          Állj ki és szolgáld Urad Ügyét; majd add át az embereknek e sugárzó Fény örömhírét, melynek kinyilatkoztatását Isten Prófétáin és Küldöttein keresztül bejelentette. Figyelmeztess továbbá mindenkit, hogy legyenek megfontoltak, miként ezt Ő elrendelte, és Isten Nevében tanácsold nékik, mondván: Isten ezen Napján az illendő mindenkinek, hogy a legnagyobb fokú megfontoltsággal és állhatatossággal az Ügy tanításának szentelje magát. Ha tiszta talajt fedez fel valahol, vesse el abba Isten Szavának magvát, máskülönben jobb, ha csendben marad.

44.          Nemrég e magasztos Szavakat nyilatkoztatta ki a Mindenek Felett Dicső Toll a Karmazsinszínű Könyvben: „Az isteni bölcsesség egén két égitest ragyog: a tanácskozás és a könyörület.” Adja Isten, hogy mindenki képessé váljon e súlyos és áldott szavak betartására.

45.          Úgy tűnik, egyes emberekből teljességgel hiányzik a megértés. Az ostoba képzelgés köteléhez ragaszkodva elzárták magukat a Biztos Kapaszkodótól. Életemre esküszöm! Ha elfogulatlanul elgondolkoznának azon, amit a Mindenek Felett Irgalmas aláküldött, mindegyikük magától e szavakra fakadna: “Bizony, Te vagy az Igazság, a testet öltött Igazság.”

46.          Az illendő hozzád, hogy minden körülmények között az Egy igaz Isten felé fordítsd szemed, és szorgalmasan keresd, miként szolgálhatod Ügyét. Idézd észbe, amikor társaságomban voltál a Dicsőség Frigysátrában, és hallottad Tőlem, amit Ő, Ki Istennel társalgott (Mózes) az isteni tudás Sínai-hegyén hallott. Így segítettünk téged kegyesen, tettünk képessé, hogy felismerd az igazságot, és figyelmeztettünk, hogy köszönetet mondhass bőkezű Uradnak. Őrizd meg e magasztos rangot az Én Nevem, a Mindenható, a Hűséges erejével.

47.          Add át üdvözletem Nevemben szeretetteimnek, és engedd, hogy figyelmezzenek édes Hangomra. Így parancsol néked Az, Ki parancsolt néked a múltba is; Én vagyok, bizony, az Elrendelő, a Mindenről Értesült. Dicsőség néked, és annak, aki figyelmez szavaidra e hatalmas Ügyről, és aki téged Isten, a világok Ura kedvéért szeret.

48.          Ó, Haydar![lxxxiii] E Bántalmazott meghallotta hangod, melyet Isten Ügyének szolgálatában hallattál, és nagyon is jól tudja, hogy szeretete milyen örömteli érzést keltett szívedben, és mily lelki fájdalmakat álltál ki látván, hogy mi történt szeretteivel. Az irgalom Urára esküszöm! Az egész világ fájdalomban fürdik, míg az emberiséget kétségek és széthúzás ejtik zavarba. Isten, a Nevek Urának népét oly szörnyű módon szorongatják az ellenségek, hogy a legfőbb Paradicsom feljajdult, és a legmagasabb Menny lakói és azok, kik éjjel-nappal a Trónus körül keringenek, hangosan nyögtek.

49.          Ó, ’Alí! A csapások és szomorúságok erőtlenek arra, hogy Uradat, a Mindenek Felett Irgalmast akadályozzák. Bizony, kiállt Ő, hogy Isten Ügyének bajnoka legyen oly módon, hogy sem a világ túlnyomó hatalma, sem a nemzetek zsarnoksága Őt soha meg nem riaszthatja. Föld és menny között fennhangon kiáltja, mondván: Eljött a Megígért Nap. A teremtés Ura ezt hirdeti: Bizony, nincsen más Isten, csak Én, a Mindenható, a Mindenek Felett Nagylelkű.

50.          Ó. Alí! Az éretlenek szájukkal kívánják kioltani Isten fényét, és cselekedeteikkel elfojtani az Égő Csipkebokor lángját. Mondd: nyomorult a ti sorsotok, ó, ti, a tévedés megtestesülései. Féljétek Istent, és ne utasítsátok el a mennyei kegyelmet, mely minden vidékre kisugározza ragyogását. Mondd: megjelent Ő, Ki az elrejtett Név Magyarázója, bár tudnátok. Eljött Ő, Kinek eljövetelét megjövendölték a mennyei Írások, ó, bár megértenétek. A világ láthatárát e Legnagyobb Kinyilatkoztatás dicsfénye ragyogja be. Sugárzó szívvel siessetek, és ne legyetek azok közül valók, kik megértés híján vannak. A kijelölt Óra ütött, és az emberiséget földre vetette. Erről tesznek tanúságot Isten tisztelt szolgái.

51.          Ó, Haydar-‘Alí! Isten igazságosságára esküszöm! A Kürtszó felharsant a Bayán Kürtjén, miként az Úr, az Irgalmas elrendelte, és mindenek, kik a mennyekben és a földön voltak, elaléltak, azokat kivéve, akik elfordultak a világtól, erősen Isten, az emberiség Ura Kötelébe kapaszkodván. Ez az a Nap, amikor a föld Urad sugárzó fényében úszik, az emberek azonban tévelygésbe vesznek, és kizárattak, mint egy fátyollal. Mi új életre kívánjuk kelteni a világot, ők mégis úgy döntöttek, hogy véget vetnek az életemnek. Így sugallta nékik szívük e Napon – e Napon, melyet Ura, a Mindenható, a Mindenek Felett Hatalmas, a Korlátozatlan orcájának sugárzó fénye ragyogja be. A Minden Könyvek Anyja emelte fel Hangját, de az emberek megfosztattak a hallástól. A Féltve Őrzött Tábla kinyilatkoztatott igazsággal, az emberiség nagy része még sem tanulmányozza. Megtagadják Isten nagylelkű kegyét, miután az aláküldetett nékik, és elfordulnak Istentől, a láthatatlan dolgok Tudójától. Makacsul ragaszkodnak ostoba képzelgéseikhez, hátat fordítván a Mindenható rejtett Nevének.

52.          Mondd, ó, papok és hittudósok gyülekezete! Istenre szólítalak benneteket, legyetek igazak ítéletetekben. Majd adjatok elő minden bizonyítékot és tanúságtételt, amivel rendelkeztek, ha ezen dicső lakhely lakói közé kívántok számíttatni. Fordítsátok szívetek az isteni Kinyilatkoztatás Hajnala felé, hogy felfedhessük szemetek előtt azt, mi egyenlő mindazon versekkel, bizonyítékokkal, bizonyságtételekkel, megerősítésekkel és bizonyítással, melyek nálatok és a föld más nemzetségei kezében vannak. Féljétek Istent, és ne legyetek azok közül valók, akik alaposan kiérdemlik Isten, a teremtés Ura fenyítését.

53.          Ez az a Nap, amikor a tudás Óceánja felemelte Hangját, és partra vetette gyöngyeit. Ó, bár csak tudnátok! Bizony, a Bayán mennyországa emeltetett fel Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való parancsolatára. Istenre esküszöm! A tudás Lényege kiált, és mondja: Ím! Ő, Ki minden tudás Tárgya, eljött, és eljövetele által Isten, a Kegyes, a Szerető szent Könyvei feldíszíttettek. Tőle ered és Hozzá tér vissza a kegyek minden kinyilatkoztatása, a bőséges ajándékok minden bizonyítéka.

54.          Féljétek Istent, ó, ostobák gyülekezete, és ne zúdítsatok gyötrelmeket azokra, akik nem akartak mást, mint amit Isten is akart. Mi több, ha figyelmeztek hívásomra, nem követitek önző vágyaitokat. Közeleg a nap, amikor minden, ami most látható, elenyészik, és akkor sírni fogtok, minthogy megbuktatok az Isten iránti kötelességetek teljesítésében. Erről tesz bizonyságot e megvésett Tábla.

55.          Örvendezz nagy örömmel, hogy megemlékeztünk rólad most, és a múltban is. Valóban, e megemlékezés édes illatai megmaradnak, és nem fognak megváltozni Isten, az emberiség Ura Neveinek örökkévalósága alatt sem. Kegyesen elfogadtuk Mi imáidat, dicséretedet, tanító munkádat, és a szolgálatokat, miket e hatalmas Megnyilatkozás érdekében tettél. Meghallottuk azt is, amit nyelved a találkozókon és összejöveteleken beszélt. Bizony, Urad hall és figyel minden dolgot. Rád öltöttük Mi jó tetszésem köntösét mennyei Királyságomban, és az Isteni Lótuszfától, mely a biztonság és béke határain neveltetik, a dicső Város mögötti ragyogó Helyen kiáltunk hangosan mondván: Valóban, nincsen más Isten, csak Én, a Mindenek Tudója, a Mindenek Felett Bölcs. Életre hívtunk Mi téged, hogy szolgálj Engem, magasztald Szavamat és hirdesd az Ügyemet. Összpontosítsd erőidet arra, amiért teremtettél a legfőbb Elrendelő, az Örök Úr Akaratánál fogva.

56.          Emlékezetünkbe idézzük most szeretteinket, és hozzuk nékik Isten csalhatatlan kegyének és a világos Könyvemben nékik szánt dolgok örömhírét. Szeretetem kedvéért elviseltétek ti az ellenségek gáncsoskodását, és Ösvényemen állhatatosan eltűrtétek a szörnyű kegyetlenségeket, melyeket az istentelenek zúdítottak rátok. Erről Én Magam teszek tanúságot, és Én vagyok a Mindenek Tudója. Mily rengeteg a hely, melyet az Isten kedvéért kiontott véretek nemesített meg. Mily számosak a városok, ahol panaszos hangotok hangzott fel és fájdalmatok jajszava kelt szárnyra. Hány börtönbe vetettek benneteket a zsarnokság seregei. Tudjátok bizonyosan, hogy győzedelmessé tesz Ő benneteket, és felmagasztal titeket a világ népei között, és magas rangotokat fogja bizonyítani a nemzetek szeme előtt. Ő bizonyosan nem fogja engedni, hogy kegyeltjei jutalma odavesszen.

57.          Vigyázz, nehogy az ostoba képzelgések megtestesüléseinek tettei megszomorítsanak téged, vagy hogy az önfejű elnyomók cselekedetei megbántsanak. Ragadd meg az állhatatosság kelyhét Nevének ereje által, majd kortyolj belőle Isten, az Erős, a Mindenható uralmánál fogva. Emígyen ragyogott fel e Tábla láthatárán gyengéd könyörületem és szerető kedvességem Napcsillaga, hogy hálát adhass Uradnak, a Mindenhatónak, a Mindenek Felett Bőkezűnek.

58.          A dicsőség, mely beszédem mennyországából sugárzott elő hajnali ragyogásban legyen véled, és azokkal, akik feléd fordulnak, és fülüket a szavakra nyitják, melyeket szád kiejt e dicső, e magasztos Kinyilatkoztatásról.

59.          Isten igazságosságára! A Minden Könyvek Anyja nyilvánult meg, az emberiséget Istenhez, a világok Urához szólítván, míg a tengerek ezt hirdetik: Megjelent a Legnagyobb Óceán, melynek hullámaiból e morajlás hallik: ‘Bizony, nincsen más Isten, csak Én, a Páratlan, a Mindenek Tudója.’ És a fák zúgva így kiáltanak: Ó, a világ népei! Az Isteni Lótuszfa hangja tisztán cseng, és a Dicsőség Tollának éles hangja süvölti hangosan: Figyelmezzetek, és ne legyetek a közömbösök közül valók! A Nap kiáltja: Ó, papok gyülekezete! A vallások mennyországa meghasadt, és a hold szétnyílt, és a világ népei új feltámadásban gyűjtetnek össze. Féljétek Istent, és ne kövessétek szenvedélyeitek sugalmait, hanem kövessétek Őt, Kiről bizonyságot tettek Isten, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs Szent Írásai.

60.          A Sínai-hegyen történtek e Kinyilatkoztatásban újra megtörténtek, és Aki a Hegyen [Istennel] társalgott (Mózes), hangosan szól: Bizony, eljött, Akire vágytak, a bizonyosság trónján ülve, bár meglátnátok. Minden embert arra szólít, hogy tartsák be, mi Isten Ügyének magasztalását szolgálja, és ami az emberiséget elvezeti az Ő Egyenes Ösvényére.

61.          Mily nagy azon elnyomottak száma, akiket elragad Isten Hívása! Mily sokan vannak a hatalmasok, akik erőszakos cselekedetekkel lépnek fel, ami miatt a mindeneknél magasabb Paradicsomban lakozók siránkoznak, és bánatukban feljajdulnak e dicső lakhely lakói! Mily rengeteg a szegény, aki kortyol az isteni kinyilatkoztatás nemes borából, és hányan vannak a gazdagok, akik elfordulnak, elutasítják az igazságot, és hangoztatják, hogy nem hisznek Istenben, ez áldott és csodás Nap Urában!

62.          Mondd: Féljétek Istent, és ítéljetek igazságosan e Nagy Kijelentésről, mely előtt, amint elősugárzott, imádattal hajolt meg minden hatalmas Kijelentés. Mondd: Ó, ostobák gyülekezete! Ha elutasítjátok Őt, milyen bizonyság alapján tudjátok bizonyítani hűségeteket Isten korábbi Küldötteihez, vagy igazolni hiteteket abban, amit hatalmas és magasztos Királyságából aláküldött? Mily előnyt hoz néktek a vagyonotok? Mily védelmet nyújthatnak néktek kincseitek? Semmit, Isten Lelkére esküszöm, mely áthat mindeneket a mennyekben és a földön. Hajítsátok félre mindazt, mit meddő ábrándokkal és hiábavaló képzelgésekkel összehordtatok, és ragadjátok meg Isten Könyvét, mely mindent lebíró és sérthetetlen hatalma folytán aláküldetett.

63.          Leveledet e Bántalmazott elé tárták, és Mi ezt a Táblát nyilatkoztattuk ki tiszteletedre, melyből Urad, a Könyörületes, a Bőkezű nagylelkű kegyének illata árad. Istenhez könyörgünk, tegyen téged lobogó zászlóvá az Ő megemlékezésének városában, és emelje magasra rangodat ez Ügyben – egy olyan Ügyben, melynek árnyékában, miként ezt Isten őszinte hívei látni fogják, menedéket keresnek a föld népei és nemzetségei. Bizony, a te Urad tud és tudtul ad. Mi több, azért könyörgünk Hozzá, hogy tápláljon téged a legjobbal azon kincsekből, amik Könyvében találhatók. Valóban, Ő az, Ki meghallja a szólítást és válaszol.

64.          Tarts ki abban, hogy segíted ez Ügyet a bölcsesség és szavak seregeinek megerősítő erejével. Így rendelte ezt el Isten, a Dicső, a Mindenek Felett Dicsőített. Áldott a hívő, aki e Napon elfogadja az igazságot, és a szilárd elszántságú ember, akit nem tudnak elijeszteni a zsarnokság seregei.

65.          A dicsőség, mely a szavak láthatárán felragyogott, legyen véled, és azon hívőkkel, kik Neve, az Önmagától Való erején keresztül megragadták lepecsételt bora serlegét, és mélyen ittak abból azok ellenére, akik visszautasították Azt, Kiben korábban megvallották hitüket – azok, akik kétségbe vonták e Nagy Kijelentés igazságát, melyről Isten tett tanúbizonyságot drága és időtlen Könyvében.

66.          Ó, Muhammad Husayn! Állj készen, hogy fogadd Isten, a világok Ura szerető kedvességének kiáradásait. A Mindenek Felett Irgalmas kegyeskedett tudás-gyöngyöket adományozni néked Isten, a Mindenható, a Legmagasztosabb kegyének Óceánjából.

67.          Hol a belátó ember, aki felismeri és meglátja az igazságot? Hol a halással bíró, aki figyelmez csodás Hangomra, amely a dicsőség birodalmából szólít? Hol a lélek, aki arcát az Isteni Lótuszfa felé fordítja oly módon, hogy sem a királyok túlnyomó hatalma, sem alattvalóik erőszakos felzúdulása nem riaszthatja vissza, hogy hangját a bölcsesség és szavak erején át az egész teremtés előtt felemelje, és tanúságot tegyen arról, miről Isten tett tanúságot, hogy bizony nincsen más Isten, csak Ő, a Hatalmas, a Győzhetetlen, a Mindenható, a Tudó, a Bölcs.

68.          Ó, Husayn! Nevedet említették e Bántalmazott előtt a Legnagyobb Börtönben, és Mi kinyilatkoztattuk néked azt, mihez a világ egyetlen könyve sem hasonlítható. Erről tesz bizonyságot az örökkévalóság Királya; az emberiség túlnyomó része mégis a figyelmetlenek közé számíttatik. A bizonyságtétel hajnalhasadásából hallattuk a Hívást mindeneknek, kik a teremtés birodalmában lakoznak. Vannak az emberek között, akiket elragadott Uruk szavának illata oly módon, hogy lemondtak mindenről, ami az emberekkel kapcsolatos, hő vágyukban, hogy Isten, a hatalmas trónus Ura jelenlétének udvarába járulhassanak. Vannak olyanok is, akik súlyosan zavarodottak és haboznak. Ismét mások siettek, és szárnyaltak, hogy válaszoljanak Uruk, az Időtlen Úr Hívására. Szintúgy mások elfordultak, visszautasították az igazságot, és végül hitetlenné váltak Istenben, a Mindenhatóban, a Mindenek Felett Dicsőítettben. És vannak még mások, akik ítéletet mondtak Rá oly kegyetlenséggel, hogy minden bölcs és józan ítéletű lélek jajszóra indíttatott. Mi kegyesen ahhoz a folyóhoz szólítottuk őket, amely valóban maga az élet, míg ők nyilvánvaló igazságtalansággal elrendelték, hogy véremet ontsák. Emígyen sugárzott elő a bölcsesség Napcsillaga Urad, a Mindenek Felett Irgalmas szavának láthatára felett. Ha ennek fényéhez eljutsz, az illendő néked, hogy fennhangon hirdesd Urad dicséretét, és mondd: hálát adok Néked, ó, világok Istene.

69.          Áldott vagy te, és azok, kiket a világ és annak hiúságai sem tartottak távol e sugárzó Láthatártól.

70.          Add át üdvözletemet Nevemben szeretteimnek. Arra buzdítjuk őket, hogy legyenek bölcsek, miként ez csodás Könyvemben megparancsoltatott.

71.          Ó, szolgálóleányom és levelem! Örvendezz nagy örömmel, minthogy hívásod felszárnyalt az Isteni Lótuszfához, és választ kapott a mindenek felett dicső Láthatártól. Bizony, nincsen más Isten, csak Én, a Bántalmazott, a Száműzött.

72.          Kinyilatkoztattuk Mi Magunkat az embereknek, felfedtük az Ügyet, az egész emberiséget elvezettük Isten Egyenes Ösvényére, törvényeket hirdettünk, és azt parancsoltuk meg mindenkinek, mi valóban előnyükre válik majd mind ebben, mind a következő világban; ők mégis ítéletet hirdettek, hogy véremet ontsák, amiért a Mennyei Hajadon nagy szomorúsággal zokogott, a Sínai-hegy jajongott, és a Hű Lélek is arra indíttatott, hogy fájdalmasan sóhajtson.

73.          E napokban az emberek elzárták magukat az isteni kegyelem kiáradásaitól, mivel inkább az összes tudatlan lábnyomát követték, akik eltévedtek. Az isteni tudás Óceánját a hátuk mögé hajították, és szemeiket olyan ostoba emberekre szegezték, akik azt állítják, hogy mély tudással rendelkeznek, bár ezt nem támasztja alá semmi bizonyság Istentől, az emberiség Urától.

74.          Jó néked, minthogy leráztad a meddő képzelgéseket és megragadtad Isten Kötelét, melyet ember szét nem szakíthat. Nézd Isten nagylelkű kegyét – magasztaltassék az Ő dicsősége. Hányan vannak a királyok és királynők a földön, akik sok vágyakozás, jelvárás és várakozás dacára elzárattak Attól, Ki a világ Vágya, míg te elérkeztél Hozzá. Ha Isten is úgy akarja, olyan cselekedetet vihetsz végre, melynek illata addig fog áradni, míg Isten Nevei – magasztaltassék az Ő dicsősége – fennállnak. Isten igazságosságára! A cím “Ó, szolgálóleányom” nagyszerűbb, mint minden más, mi a világban látható. Az emberiség szemét hamarosan beragyogja és megvidámítja annak felismerése, mit Dicsőségünk Tolla kinyilatkoztatott.

75.          Áldott vagy, és áldott az édesanya, ki téged táplált. Becsüld nagyra ez állapot értékét, és állj ki, hogy oly módon szolgáld az Ügyét, hogy a kétkedők meddő képzelgései és célozgatásai ne tartsanak vissza e nemes elhatározástól. A bizonyosság Napcsillaga fennen ragyog, de a világ népei hiábavaló képzelgésekhez ragaszkodnak. Az isteni tudás Óceánja magasan tornyosul, míg az emberek gyermekei az ostobák köpönyegébe kapaszkodnak. Isten – magasztaltassék az Ő dicsősége – biztos kegyelme nélkül e makacs betegségeket semmi ellenszer meg nem gyógyíthatná.

76.          Add át üdvözletemet Isten szolgálóleányainak azon a vidéken, és mondd el nékik az örömhírt, hogy gyengéd irgalma és kegyelme vélük van. Magasztos bizony a rang, amit néked szántunk. Illendő néked, hogy dicséretét zengd, és hálát adj Uradnak, a Bőkezűnek, a Legnagylelkűbbnek. Dicsőíttessék Isten, a Magasztos, a Nagy.

77.          Egyszer e fenséges Szó hallatszott Annak Nyelvéről, Ki minden lények Birtokosa és a trónus Ura a magasban és lent a földön – magasztaltassák Szavának dicsősége –: A jámborság és a világtól való elszakadás olyan, mint a két legnagyobb égitest a tanítás egén. Áldott, aki eljutott e legfelsőbb fokra, a mindent meghaladó szentség és magasztosság ezen lakhelyére.

78.          Íme egy Tábla, melyet a Mindenek Felett Irgalmas aláküldött a szavak Királyságából mindeneknek, kik a földön lakoznak. Boldog az ember, ki figyelmesen meghallgatja és figyelmez rá, és jaj annak, ki téved és kételkedik. Ez az a Nap, melyet beragyogott Isten Orcájának sugárzó fénye, – a Nap, mikor a Nagyság Nyelve szól fennhangon: Istené a Királyság, a Feltámadás Napjának Uráé.

79.          Megemlítették nevedet Színünk előtt, és Mi kegyesen kinyilatkoztatjuk néked, amit a világ népei közül senki nyelve sem mondhat el. Örvendezz túláradó örömmel, minthogy megemlékeztek rólad a Legnagyobb Börtönben, és az Időtlen Úr Orcája e magasztos lakhelyről feléd fordult.

80.          Bizony, kinyilatkoztattuk Mi a jeleket, bemutattuk a megcáfolhatatlan bizonyságot, és minden embert az Egyenes Ösvényre szólítottunk. Vannak olyanok az emberek között, ki elfordultak, és visszautasították az igazságot, mások pedig ítéletet mondtak Ellenünk minden próbatétel vagy bizonyíték nélkül. Az elsők, kik elfordultak Tőlünk, a világ korabeli lelki vezetői voltak – azok, akik Minket szólítanak nappal és éjnek évadján, és Nevemet említik, miközben büszkén trónusukon pihennek. Amikor azonban kinyilatkoztattam Magam az embereknek, felkeltek Ellenem oly módon, hogy még a kövek is felnyögtek, és keservesen panaszkodtak.

81.          Mily áldott is vagy, minthogy te figyelmesen meghallgattad Hangját, Felé fordítottad arcodat, és figyelmeztél Urad Hívására, mikor eljött Ő legyőzhetetlen erővel és uralommal felruházva.

82.          Ó, szolgálóleányom, ó, levelem! Adj hálát Annak, Akit a világ Legjobban Szeret, hogy eljuthattál e korlátlan kegyelemhez egy olyan időben, amikor a világ tanult és legkiemelkedőbb vezetői megfosztva maradtak tőle. “Levélnek” nevezünk téged, hogy miként a levelek, hajladozhass Isten Akaratának– magasztaltassék az Ő dicsősége – gyengéd szellőjében, mint ahogyan a fák levelei a feltámadó szélben hajladoznak. Adj hálát Uradnak e ragyogó kijelentés erejénél fogva. Ha megéreznéd az „ó, szolgálóleányom” cím édességét, úgy találnád, hogy elfordultál te az egész emberiségtől, áhítatosan társalogva éjjel-nappal Azzal, Ki a világ egyedüli Vágya.

83.          Hasonlíthatatlan szépségű szavakkal illőn emlékeztünk Mi meg azon levelekről és szolgálóleányokról, kik kortyoltak a mennyei kegyelem élővizéből, és szemüket le nem vették Istenről. Bizony, boldogok és áldottak ők. Isten nemsokára fel fogja fedni rangjukat, melynek fenségét szó nem fejezheti ki méltón, sem leírás meg nem ragadhatja megfelelően.

84.          Arra figyelmeztetünk téged, hogy cselekedd azt, mi Isten Ügyének érdekeit előre lendíti a férfiak és nők között. Hallja Ő a barátok szólításait, és látja a tetteiket. Bizony, Ő a Halló és a Látó.

85.          Légyen rajtad és rajtuk Isten dicsősége, Ki a Hatalmas, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs.

86.          „Ó, Isten szolgálóleánya! Hallgasd figyelmesen a Nevek Urának Hangját, Ki Börtönéből feléd fordítja pillantását, és megemlékezik rólad.

87.          Segítséget nyújtott Ő minden vándornak, kegyesen válaszolt minden kérelmezőnek, és bebocsáttatást engedélyezett mindenkinek, ki az igazságot kereste. E Napon nyilvánvaló az Egyenes Ösvény, felállítatott az isteni igazságosság Mérlege, és nagylelkűsége Napjának fénye sugárzóan ragyog, mégis, a zsarnokság népének nyomasztó sötétsége, mint felhő felkúszott az égre, és szörnyű akadályt alkotott a mennyei kegyelem Napcsillaga és a világ népei között. Áldott, aki az útjában álló fátylakat leszaggatta, és akit beragyog az isteni Kinyilatkoztatás sugárzó fénye. Nézd, hányan vannak, akik magukat a bölcsek és tanultak közé számították, és Isten Napján mégis megfosztattak a mennyei ajándékok kiáradásától.

88.          Ó, levelem, ó, szolgálóleányom! Értékeld ezen áldás és e gyengéd irgalom értékét, mely körülvett téged, és lépteidet a dicsőség Hajnala felé vezette.

89.          Üdvözöld e Bántalmazott nevében azon szolgálóleányokat, akik dicsőítik Istent, és szívüket szerető gondviselésének bizonyossága vidítja fel.

90.          Szegezd tekinteted a bölcsességre minden dologban, mert csalhatatlan ellenszer ez. Mily gyakran tett az hívővé egy hitetlent, vagy baráttá egy ellenséget? Figyelembe vétele igen lényeges, minthogy e témát számos Tábla taglalja, melyek az Ő Akaratának egéből nyilatkoztattak ki, Ki az isteni egység fényének Megnyilvánulása. Jó azoknak, akik ennek megfelelően cselekszenek.

91.          Összpontosítsd figyelmed szüntelenül arra, ami felmagasztalja Isten Szavát. E Legnagyobb Kinyilatkoztatásban a jócselekedetek és a dicséretreméltó jellem úgy tekintendők, mint Isten seregei, vagy mint áldott és szent Szava. Ezen seregek az emberek szívének mágnesei, és hatékony eszközök az ajtók megnyitásához. A világ minden fegyvere közül ezek a legélesebbek.

92.          Esengj Istenhez, hogy kegyesen segítsen meg minden embert annak betartásában, amit az Ő mindenek felett dicső Tolla lejegyzett a szent Könyvekben és Táblákban.

93.          E Bántalmazott említést tesz most arról, aki arcát az Összehasonlíthatatlan, a Mindentudó felé fordította, aki bizonyságot tesz egységéről, miként a Mindenek Felett Dicső Toll tett tanúságot, amint gyorsan suhan a szavak színterén. Áldott a lélek, ki felismerte Urát, és jaj annak, ki súlyosan hibázott és kételkedett.

94.          Az ember olyan, mint egy fa. Ha gyümölccsel ékes, korábban és mindig is érdemes lesz a dicséretre és a helyeslésre. Máskülönben a meddő fa csak a tűzre jó. Az emberi fa gyümölcsei pompásak, igen kívánatosak és nagyon örvendetesek. Ezek közé tartozik az egyenes jellem, az erényes cselekedetek és a szép beszéd. A földi fák tavasza minden évben beköszönt, míg az emberi fáké Isten Napjaiban jön el – magasztaltassék az Ő dicsősége. Ha az emberek életének fái ezen isteni Tavaszon felékesíttetnének a fenti gyümölcsökkel, az Igazságosság fényének kiáradása bizonyosan megvilágosítaná a föld összes lakóját, és mindenki nyugalomban és megelégedetten lakozna Annak védő árnyékában, Ki az egész emberiség Célja. E fák számára a Víz a világ Szerette által kiejtett szent Szavak élővize. Az ilyen fákat alighogy elültetik az egyik pillanatban, a másikban ágaik már az egekig érnek az isteni irgalom záporainak hatására. A kiszáradt fa azonban sem a múltban, sem a jövőben nem lesz méltó az említésre.

95.          Boldog a hívő, ki felékesíttetett a magas törekvések öltözékével, és kiállt, hogy szolgálja ezt az Ügyet. Az ilyen lélek valóban elérte a vágyott Célt, és megértette a Szándékot, amiért teremtetett. De ezerszer is jaj az önfejűeknek, kik olyanok, mint a porba hullott kiszáradt levelek. Hamarosan halálos szelek ragadják majd őket arra helyre, ahová rendeltettek. Tudatlanul érkeztek, tudatlanul hányódtak, és tudatlanuk tértek vissza lakhelyükre.

96.          A világ szakadatlan e szavakat hirdeti: Lásd, múlandó vagyok és múlandó minden külső jegyem és színem. Figyeljetek a változásokra és esetlegességekre, melyek hozzám tartoznak, és serkenjetek fel álmotokból. Ennek ellenére, nincs értő szem, mely látna, és nincs halló fül, mely figyelmezne.

97.          E Napon a belső fül felkiált, és így szól: Bizony, jó nekem, ma van az én napom, minthogy Isten Hangja szólít fennhangon. És a látás lényege így kiált: Áldott vagyok, ez az én napom, mert az Időtlen Szépség sugárzón ragyog a legmagasztosabb Láthatárról.

98.          Illendő Bahá népének, hogy segítségül hívja a Nevek Urát és könyörögjön Hozzá, hogy a világ népei tán ne fosztassanak meg az Ő napjaiban a kegyelem kiáradásaitól.

99.          A múltban a papok és hittudósok összezavarodtak e kérdéstől, a kérdéstől, melyet Ő maga, Ki a Legteljesebb Igazság, hallott Életének zsenge éveiben, hogy újra és újra megkérdezték: „Mi az a Szó, melyet a Qá’ím fog kiejteni, s mely által megfutamodnak a vallási vezetők?” Mondd, az a Szó íme testet öltött, és ti már azelőtt megfutamodtatok, hogy hallottátok volna kiejteni, bár észre sem veszitek. Az az áldott, elrejtett és féltve őrzött Szó ez: „’Ő’ most az ’Én’ ruházatában jelent meg.” Ő, Ki rejtett volt a halandó szemek elől, így kiált fel: „Íme, Én vagyok a Mindenek Előtt Megnyilvánult”. Ez az a Szó, minek okán megremegtek a hitetlenek végtagjai. Dicsőítessék Isten! Minden mennyei szent Irat a múltból tanúskodik e Nap nagyságáról, e Megnyilvánulás nagyságáról, Jelei nagyságáról, Szava nagyságáról, maradandósága nagyságáról, kiemelkedő rangjának nagyságáról. Mégis, mindezek ellenére az emberek közönyösek maradtak, s mint fátyollal elzártak. Valóban, az összes Próféta vágyakozott arra, hogy megláthassa e Napot. Dávid így szól: „Kicsoda visz el engem az Erős Városba?”[lxxxiv] Az Erős Város alatt Akkó értendő. Erődítményei nagyon erősek, és e Bántalmazott a falai között raboskodik. Hasonlóképpen nyilatkoztatott ki a Koránban: „Hozd ki a népedet a sötétségből a fényre, és emlékeztesd őket Isten napjaira!”[lxxxv]

100.       A dicsőséget, mellyel e Nap felruháztatott, a legtöbb mennyei Könyv és Szent Irat kifejezetten megemlíti, és világosan leírja. A kor papjai azonban elzárták az embereket e mindennél magasabb felismeréstől, és visszatartották őket a Dicsőség ezen Csúcsától, e Legfőbb Céltól.

101.       Áldott vagy te, minthogy a hiábavaló képzelgések sötétje nem volt képes visszatartani téged a bizonyosság fényétől, és az emberek támadásai sem térítettek el az emberiség Urától. Becsüld nagyra e magas rang értékét, és könyörögj Istenhez – magasztaltassék az Ő dicsősége – hogy kegyesen tegyen téged képessé arra, hogy megőrizhesd azt. A múlhatatlan uralom kizárólag az egy Igaz Isten és az Ő szerettei jellemzője, és az is marad mindörökké.

102.       A dicsőség, mely elősugárzott az örökkévalóság láthatáráról, legyen véled, és azokkal, akik erősen kapaszkodnak Isten Kötelébe, mit ember el nem vághat.

103.       Ő, Ki igaz győzelemre visz, eljött. Isten igazságosságára! Teljességgel képes Ő arra, hogy egyetlen Szó erejével gyökeresen átforgassa a világot. Miután minden embernek elrendelte, hogy tanúsítsanak bölcsességet, Ő Maga a türelem és belenyugvás kötelékéhez ragaszkodik.

104.       A világ agyagrögei elindultak, hogy meglátogassák Isten feldíszített, sugárzó, karmazsinszín Városát, és bizonyos követek Perzsiából titokban bajt kevernek, bár külsőleg szelídnek és gyengédnek látszanak. Kegyelmes Isten! Mikor változik őszinteséggé e világot sújtó alattomosság? Isten, az Igaz figyelmeztetései átfogták a világot, de hatásuk most még nem nyilvánvaló. Az emberek helytelen cselekedetei visszatartották őket attól, hogy eljussanak Hozzá. Könyörgünk Istenhez – magasztos és dicsőített Ő –, hogy az isteni kegyelem felhőiből záporoztassa alá nagylelkűségének kiáradó esőjét minden szolgájára. Bizony, hatalma van Neki minden dolgok felett.

105.       Ó, ‘Alí Haydar! Ó te, ki kiálltál, hogy szolgáld Ügyemet, és azzal foglalatoskodsz, hogy magasztald Isten, a hatalmas trónus Urának dicsőítését! Az igazságosság megtestesülései és a méltányosság bajnokai előtt kétségtelenül tiszta és nyilvánvaló, hogy e Bántalmazott, a Királyság páratlan hatalmával megerősítve, csupán arra törekszik, hogy eltörölje a föld népei és nemzetségei közötti zűrzavar, egyenetlenség, viszály, összekülönbözés vagy megosztottság minden jelét; és csak ezért, semmi másért, mint e nagy, e hatalmas szándék miatt vetették Őt újra és újra börtönbe, verték láncba és bilincsbe sok napon és éjszakán át. Áldottak, akik e megcáfolhatatlan Ügyet, e dicső Kijelentést tisztességgel és méltányosan ítélik meg.

106.       Íme, egy Tábla, melyet a kegyelem Ura aláküldött, hogy a világ népe képes lehessen közel kerülni ez Óceánhoz, mely magasztos Neve erejével felzúgott. Az emberek között vannak, akik elfordultak Tőle, és tagadták tanúságtételét, míg mások a bizonyosság borát kortyolták Nevének dicsőségében, mely áthat minden teremtett dolgot. Súlyos veszteséget szenvednek bizony azok, akik fülüket a holló károgása felé fordították, és visszautasították, hogy meghallják a Mennyei Madár édes dallamát, amely az örökkévalóság fáján énekel: Bizony, nincs más Isten, csak Én, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs. Ez az a Nap, melyet beragyogott Orcánk fényének sugárzása – a Nap, mely körül imádva kering minden nappal és éjszaka. Áldott a belátó ember, aki meglátta, és a szomjúhozó, aki kortyolt e csillogó Forrásból. Áldott az ember, ki elismeri az igazságot, őszintén törekedve arra, hogy Urának, az Erősnek, a Mindenhatónak Ügyét szolgálja.

107.       Ó, szolga, ki pillantásodat Arcomra szegezed! Figyelmezz Urad, a Mindenek Felett Dicső Hangjára, mely hangosan szólít a nagyság és fenség hajnalából. Bizony, Hívása közel fog téged vonzani a dicsőség birodalmához, és arra fog indítani, hogy oly módon magasztald dicséretét, hogy minden teremtett dolgot elragadjon, és úgy magasztald dicsőségét, hogy az egész teremtést befolyásolja. Valóban, Urad a Védelmező, a Kegyes, a Mindenről Értesült.

108.       Gyűjtsd össze Isten barátait azon a vidéken, és ismertesd meg velük az Én összehasonlíthatatlan emlékezetemet. Mi olyan Táblát nyilatkoztattunk ki nekik, melyből a Mindenek Felett Irgalmas illata árad a létezés birodalma felett, hogy túláradó örömmel örvendezhessenek, és szilárdak maradhassanak e csodás Ügyben.

109.       Amíg börtönben voltunk, kinyilatkoztattunk Mi egy könyvet, melyet a “Legszentebb Könyvnek” neveztünk. Törvényeket rendeltünk el Mi abban, és felékesítettük azt Urad parancsolataival, Kinek hatalma van mindenek felett, mik a földön és a mennyben vannak. Mondd: Ragadjátok meg azt, ó, emberek, és tartsátok be mindazt, ami abban Uratok, a Megbocsátó, a Nagylelkű csodás előírásaiból aláküldetett. Ez az, ami tényleg a boldogulásátokhoz vezet ebben és a következő világban is, és megtisztít benneteket mindentől, mi nem illendő hozzátok. Ő, valóban, az Elrendelő, a Magyarázó, az Adakozó, a Nagylelkű, a Kegyes, a Mindenek Felett Dicsőített.

110.       Igencsak áldott vagy te, minthogy hűséges voltál Isten Szövetségéhez és Testamentumához, és mert megtiszteltettél e Táblával, melyen keresztül neved feljegyeztetett a Féltőn Óvott Táblámra. Szenteld magad Urad Ügye szolgálatának, örvendezz szívedben, ha Rá gondolsz, és ünnepeld dicséretét oly módon, hogy azáltal minden önfejű és közömbös lélek felocsúdhasson álmából.

111.       Emígyen ruháztuk rád kegyesen jóindulatunk zálogát Jelenlétünkből; és bizony, Én vagyok a Megbocsátó, a Mindenek Felett Irgalmas.

112.       Említeni kívánjuk őt, ki arcát Felénk fordította, és engedni, hogy ismét mélyen ihasson kegyes gondviselésünk életadó vizéből, és így képessé válhasson arra, hogy közel jusson Láthatáromhoz, felékesítessen tulajdonságaimmal, szárnyalhasson az Én légkörömben, megerősítessék abban, mi által Ügyem szentsége megnyilvánul népem között, és oly módon magasztalhassa dicséretemet, hogy minden habozó lelket sietségre, minden mozdulatlan lényt szárnyalásra, minden halandó keretet enyészetre, minden kihűlt szívet életre, és minden bús szellemet örömre késztessen. Ez illendő annak, aki arcát az Enyém felé fordította, belépett szerető kedvességem árnyékába, és megkapta verseimet, melyek áthatották az egész világot.

113.       Ó, ‘Alí! Ő, Ki az isteni Kinyilatkoztatás Hajnala, e legcsodásabb szavakkal szólít téged. Isten igazságosságára! Ha Trónusom előtt lennél, és hallgatnád a hatalom és nagyság Nyelvét, akkor tested, lelked, egész lényed feláldoznád szereteted jeleként, melyet Isten, az Uralkodó, a Védelmező, a Mindentudó, a Mindenek Felett Bölcs iránt érzel, és igéző Hangja hallatán annyira beleborzongnál az örömbe, hogy toll nem lenne képes állapotodat leírni, és minden ékesen szóló belezavarodna, ha megpróbálná elmondani azt. Gondolkozz el e Kinyilatkoztatásról és annak legyőzhetetlen és korlátlan hatalmáról; majd segítsd ezt úgy, miként az Uradhoz, a Kegyeshez, a Mindenek Felett Bőkezűhöz illik. Mutass utat az embereknek a dicsőség Hajnalához. Bizony, Ő Önmaga az, Ki hatalmas Trónusán ül. Általa ragyogott fel e Börtön láthatára, és Általa borultak fénybe mindenek, mik a mennyben és a földön vannak.

114.       Kegyesen megemlítettük neved már a múltban is, valamint most e kegyes Táblában, hogy újfent belélegezhesd a Mindenek Felett Irgalmas édes illatát. Ez csupán az irántad való jóakaratom jele. Adj hálát Uradnak, a Mindenek Felett Bőkezűnek, a Mindent Látónak.

115.       Ne keseregj azon, hogy az emberek nem fogják fel az igazságot. Nemsokára látni fogod őket, amint Isten, az egész emberiség Ura felé kezdenek fordulni. Mi bizony, a Legfennköltebb Szó erejével átfogtuk az egész világot, és közeleg az idő, amikor Isten aláveti mindenek szívét, kik a földön lakoznak. Ő, valóban, a Mindenható, a Mindenek Felett Erős.

116.       Megemlékezünk most fivéredről is ezen országból, hogy örvendezhessen azt hallván, hogy említem őt, és azok közé tartozzon, akik elgondolkoznak.

117.       Ó, barát! A Legszeretettebb szólít téged ezen Legnagyobb Börtönből, és arra buzdít, hogy tartsd be, amit magasztos Tollam Legszentebb Könyvemben kinyilatkoztatott, hogy Tőlem született elhatározással és erővel kapaszkodhass abba; és bizony, Én vagyok az Elrendelő, a Mindenek Felett Bölcs.

118.       Valóban nagyon is áldott vagy, minthogy csalhatatlan kegye fordult feléd, és segítséget kaptál abban, hogy felismerd ez Ügyet – az Ügyet, melynek átható erején keresztül a mennyek felgöngyölíttettek, és minden fenséges és égbenyúló hegy a porba omlott.

119.       Emellett, végtelen kegyünkből említést teszünk édesanyádról, kit az a kiváltság ért, hogy felismerhette Istent. Üdvözletünket küldjük néki e dicső helyről. Megemlékezünk közületek mindenkiről, férfiről és nőről; e Helyről – az összehasonlíthatatlan dicsőség Helyszínéről – mindnyájatokat egy léleknek tekintünk, és az isteni áldások örömhírét küldjük nektek, melyek megelőztek minden teremtett dolgot, és megemlékezésem örömhírét, mely mindenkit áthat, legyen bár fiatal vagy öreg. Isten dicsősége legyen veletek, ó, Bahá népe. Örvendezzetek túláradó örömmel a Rólam való megemlékezésen keresztül, mert bizony veletek van Ő mindenkor.

120.       Hallja füled azt, mit a Szellem megoszt veled Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való verseiből, hogy Hívása téged a mindent meghaladó dicsőség Csúcsához vonzhasson, és közel hozhasson az Állapothoz, melyben érzed, hogy egész létedet tűzbe borítja Isten szeretetének tüze oly módon, hogy sem az uralkodók hatalma, sem hűbéreseik suttogása azt ki nem olthatja, és így a világ népei közt kiállj, hogy Urad, a Nevek Birtokosának dicséretét magasztalhasd. Ez az, ami ezen a Napon néked igazán illendő.

121.       Elmeséljük neked azt, ami a múltban történt, hogy megérezhesd e szó édességét, és tudatára ébredhessél olyan eseményeknek, melyek korábban megestek. Bizony, Urad a Figyelmeztető, a Kegyes, a Mindenek Felett Szeretett.

122.       Idézd észbe a napokat, amikor Az, Ki Istennel társalgott, apósa Jetró juhait legeltette a pusztában. Figyelmezett Ő az emberiség Urának Hangjára, mely a Szent Föld fölött álló Égő Csipkebokorból hallatszott, így kiáltván: “Ó, Mózes! Bizony, Én vagyok az Isten, Urad, és atyáid, Ábrahám, Izsák és Jákob Ura.” Az igéző Hang annyira magával ragadta, hogy elfordult a világtól, és elindult Fáraó és az ő népe felé, Urad erejével felvértezve, Ki uralkodik mindenek fölött, mik voltak, és mik lesznek. A világ népe most azt hallja, amit Mózes hallott, de nem értik meg.

123.       Mondd: Isten igazságosságára esküszöm! Hamarosan az állam minisztereinek pompája és az uralkodók befolyása elenyészik, a hatalmasok palotái leomlanak, és a császárok lenyűgöző épületei porba hullanak, de ami megmarad, az az, amit Mi néktek rendeltünk a Királyságban. Az illendő számotokra, ó emberek, hogy tegyétek meg a legnagyobb erőfeszítést azért, hogy nevetek említésre kerüljön a Trónus előtt, és felmutathassátok azt, ami emléketeket halhatatlanná teszi Isten, a minden lét Ura örökkévalóságában.

124.       Emlékezz meg a szerettekről Nevemben azon a vidéken, add át üdvözletemet nekik, és vidámítsd fel szívüket annak örömhírével, ami kinyilatkoztatott nekik e dicső helyről.

125.       Mondd: vigyázz, nehogy az elnyomók ellenállhatatlan hatalma megriasszon. Közeleg a nap, mikor az elbizakodott gőg minden jelképe semmivé foszlik; és akkor látni fogod, amint Urad legyőzhetetlen hatalmával uralkodik minden látható és láthatatlan dolog fölött.

126.       Óvakodj, nehogy a fátylak elzárjanak nagylelkűségének kiáradásaitól ezen a Napon. Vesd félre a dolgokat, amelyek visszatartanak Istentől, és tarts ki e messze vezető Úton. Nem kívánunk neked mást, mint ami előnyödre válik, miként az az Ő Jól Őrzött Tábláján feljegyeztetett. Gyakran megemlékezünk szeretteinkről, azonban híján találtuk őket abban, ami illendő számukra Uruk, a Kegyes, a Megbocsátó kegyeinek Udvarában, azokat kivéve, kiket Isten ettől megóvni kívánt. Bizony, hatalmas Ő, hogy azt tegye, amit csak akar. Ő ad, és Ő tart vissza. Ő, valóban, az Örök Igazság, a láthatatlan dolgok Tudója.

127.       Ragadjátok meg, ó ti, a Mindenek Felett Irgalmas szerettei az örök élet kelyhét, melyet Uratok, az egész teremtés Birtokosa bőséges kegyekkel teli keze nyújt felétek, majd igyatok mélyen abból. Istenre esküszöm! Olyannyira magával fog az ragadni benneteket, hogy kiálltok majd Nevét magasztalni, és Szavait fogjátok hirdetni a föld népei között, és meghódítjátok az emberek szívének városait Uratok, a Mindenható, a Mindenek Felett Dicsőített nevében.

128.       Emellett, hirdetjük Mi mindenkinek az örömhírt arról, amit Legszentebb Könyvünkben kinyilatkoztattunk – a Könyvben, melynek láthatáráról parancsolataim napcsillaga ragyog minden megfigyelőre és minden megfigyeltre. Ragaszkodjatok ahhoz, és teljesítsétek, ami abban kinyilatkoztatott. Valóban, jobb az nektek, mint bármi, ami a világban teremtetett, bár tudnátok. Vigyázzatok, nehogy az emberi élet múlandó dolgai visszatartsanak attól, hogy Isten, az Igaz felé forduljatok. Fontoljátok meg szívetekben a világot, annak viszályait és változásait, hogy megláthassátok igazi értékét, és azok állapotát is, akik rátették szívüket, és elfordultak attól, ami Őrzött Táblánkban leküldetett.

129.       Emígyen nyilatkoztattuk ki Mi e szent verseket és küldtük el nektek, hogy kiállhassatok Isten, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától Való Nevének dicsőítésére. Isten dicsősége legyen veletek, és azokkal, akik részesültek e nemes, lepecsételt borból.

130.       E Bántalmazott figyelmesen elolvasta leveledet a Legnagyobb Börtönben, és tud minden kérdésedről Isten törvényeit illetően a feltámadásra és a megélhetés eszközeire vonatkozóan. Jól tetted, hogy feltetted ezeket a kérdéseket, mert ennek előnyeiből nemcsak te részesülsz majd, hanem Isten más szolgái is, mind külsőleg, mind belsőleg. Bizony, Urad ismer minden dolgokat, és szívesen válaszol.

131.       A legfőbb oka a világ teremtésének és mindennek, mi benne van, az, hogy az ember megismerhesse Istent. Ezen a Napon bárki, akit az Ő irgalma köntösének illata arra vezérel, hogy bebocsáttatást nyerjen az időtlen Lakhelyre, ami nem más, mint az isteni parancsolatok Forrásának és Kinyilatkoztatása Hajnalának felismerése, az örökre eljutott minden jóhoz. Miután elérte e magasztos állapotot, kettős kötelesség hárul minden lélekre. Az egyik: állhatatosság az Ügyben olyan szilárdsággal, hogy még ha a világ összes népe próbálná is megakadályozni őt, hogy a Kinyilatkoztatás Forrása felé forduljon, erőtlenek lennének ehhez. A másik: az isteni előírások betartása, melyek az Ő mennyei vezérletű Tollából áradtak ki. Mert Isten ember által történő megismerése nem fejlődhet ki teljesen és megfelelően, hacsak nem tartja be mindazt, amit Ő elrendelt, és mennyei Könyvében lefektetett.

132.       Egy évvel ezelőtt aláküldetett a Legszentebb Könyv a Nevek Ura bőkezűségének mennyországából. Ha Isten is úgy akarja, kegyesen képessé válsz arra, hogy betarts mindent, ami abban kinyilatkoztatott.

133.       Ami a megélhetést illeti, keress valamilyen foglalkozást, miközben teljes bizodalmad Istenbe helyezed. Ő bizonyosan leküldi majd neked kegye mennyországából azt, ami neked elrendeltetett. Valóban, Ő a hatalom és az erő Istene.

134.       Adj hálát Istennek, hogy leveled elért e Fogoly színe elé, és az isteni tekintély Székhelyéről kinyilatkoztatott a válasz, és elküldetik most neked. Mérhetetlen áldás ez Isten kegyéből. Bár ez most még nem nyilvánvaló, hamarosan azzá válik. Illendő néked, hogy így szólj:

135.       Dicsőíttessék a Te Neved, ó, Uram, Istenem! Íme, én vagyok, ki Feléd fordította arcát és teljes bizodalmát Beléd helyezte. Nevedre, mely által felzúgott Szavad óceánja, és susogni kezdtek tudásod szellői, könyörgöm Hozzád, segíts engem kegyesen, hogy Ügyedet szolgálhassam, megemlékezzem Rólad és dicsérjelek Téged. Majd küldd le nekem nagylelkűséged mennyországából azt, mi megóv engem mindentől Rajtad kívül, és ami előnyömre válik minden világodban.

136.       Bizony, Te vagy a Hatalmas, a Megközelíthetetlen, a Mindenek Felett Álló, a Tudó, a Bölcs.

Lábjegyzetek

Név- és szómagyarázat

A [ ] zárójelbe tett számok az előfordulás helyét jelölik.

’Abdu’l-Bahá: szó szerint „Bahá Szolgája”, ’Abbás Effendi (1844-1921), Bahá’u’lláh legidősebb fia és kijelölt Utóda, Szövetségének Középpontja [15:9, 16]
Abjad: ősi arab rendszer, melynek segítségével az ábécé betűihez számértéket rendelnek [9. előszó]
Afnán: szó szerint „Ág”, a Báb rokonait nevezik így [7:5, 15:9, 15:13, 17:3, 17:6]
Aghsán: szintén „Ág”, Bahá’u’lláh rokonainak megnevezése [15:9-11, 15:13, ]
’Ád: gazdag néptörzs, mely Noé után dél-arab területen élt [14:14]
Akkó: város Izraelben, a haifai öböl északi részén, a török uralom alatt börtönváros nagy erődít­ménnyel. A szultán ide száműzte Bahá’u’lláh-t 1868-tól; a „Legnagyobb Börtön”. [2:7, 3:1, 6:56, 7:18, 8:59, 14:2, 16:1, 17:99]
Áqá Mírzá Áqáy-i-Afnán: a Báb egyik rokona, akinek a tiszteletére Bahá’u’lláh a „Lawh-i-Dunyá” című Táblát [7] nyilatkoztatta ki 1891-ben, amikor az Afnán családjával együtt Haifában és Bahjí-ban járt.
Arisztotelész: görög tudós, filozófus (i.e. 384-322), az európai tudomány megalapítója [9:29]

Báb: szó szerint „Kapu”, Mírzá ’Alí Muhammad címe (1819-1850), a síiták Qá’im-ja és Mihdí-je, Bahá’u’lláh előfutára, de független isteni Megnyilvánulás. 1850-ben elítélték és kivégezték.
Bahá: szó szerint „Dicsőség”, „Ragyogás”, „Fény”. A Báb által Bahá’u’lláh-nak adományozott cím.
Bahá’u’lláh: szó szerint „Isten Dicsősége”, Mírzá Husayn-’Alí-i-Núr (1817-1892), a Bahá’í Hit alapítója.
Balínús (Apollónius): i.e. 1. században élt görög filozófus [9:30-31]
Bayán: szó szerint „Magyarázat”, a Báb Kinyilatkoztatásának főműve két változatban: Perzsa és Arab Bayán

Empedoklész: i.e. 5. században élt görög orvos, filozófus [9:25]
Fatima: Mohamed lánya, Ali imám felesége, a második és harmadik imám anyja
Gábriel: A legfőbb angyal, Mohamed számára a Szentlélek, a Korán ihletője.

Hádí Dawlat-Ábádí: Iszfahán egyik mullája aki a Báb követője lett, később Mirzá Yahyá-t támogatta, aki kinevezte őt iráni képviselőjének és utódjának. A bábík üldözése idején megtagadta hitét. [4:32-37]
Háji Mirzá Haydar-’Alí: kiváló perzsa bahá’í tanító és író volt. 9 évet töltött börtönben és száműzve Kartúmban, hosszú utazásokat tett Iránban. 1920-ban halt meg a Szentföldön. Nyugati zarándokok úgy ismerték, mint a Kármel-hegyi angyalt. A „Kalimát-i-Firdawsíyyih” Táblát [6] Bahá’u’lláh az ő tiszteletére nyilatkoztatta ki 1890-ben. (Még: 17:48-58 és 17:105)
Hermész Triszmegisztosz (háromszor magasztos), mitikus személy:
Egyik Táblájában Bahá’u’lláh ezt írta: „Az első személy, aki a filozófiának szentelte magát Idrís volt. Ez volt a neve. Mások Hermésznek nevezték. Minden nyelven más nevet adtak neki. Ő volt az, aki a filozófia minden területén alapvető és meggyőző kijelentéseket tett. Utána Balínús a tudását és tudományát Hermész Tábláiból merítette, és a legtöbb filozófus később az ő szavai és kijelentései alapján tették filozófiai és tudományos felfedezéseiket. …” A Korán 19. szúrájában (56. és 57. vers) ez áll: „És emlékezz meg az Írásban Idrísről! Ő igaz ember volt és próféta. És magas helyre emeltük őt.” [9:31]
Hippokratész: ókori görög orvos (i.e.460-375) [9:28]
Húd: ókori arab Próféta, aki ’Ád népénél jelent meg; a Korán többször is említi [14:14]
Jalíl-i-Khu’í: az egyik korai hívő, egy rézműves kérdéseire válaszol Bahá’u’lláh az Ishráqát Táblában [8]. Bahá’u’lláh elhunyta után mégis szövetségtörő lett.

Kajafás: zsidó főpap
Kába: szó szerint „kocka”, fekete kő az ősi mekkai szentélyben, amely időtlen idők óta zarándoklat színhelye. Ma az iszlám legszentebb helye.
Kármel-hegy: Haifában, Ézsaiás próféta az „Úr hegyének” nevezi. Bahá’u’lláh 1891-ben negyedik alkalommal verte fel sátrát a hegyen, és három hónapot töltött ott. Ekkor nyilatkoztatta ki a híres Táblát [1], mellyel kijelölte és megalapozta a Bahá’í Hit szellemi és adminisztratív központját Haifában.

Mír Muhammad Husayn: Imám Jum’ih (a pénteki imák vezetője) Iszfahánban – a Nőstény Kígyó. A kormányzóval együtt üldözték a bahá’iokat, és ők voltak felelősek a mártír fivérek lefejezéséért 1879-ben. [14]
Mírzá Áqá Ján: Bahá’u’lláh titkára negyven évig, Bahá’u’lláh elhunyta után mégis ’Abdu’l-Bahá ellen fordult és szövetségtörő lett. 1901-ben halt meg. [11 előszó]
Mírzá Maqsúd: egy korai hívő, aki akkor Damaszkuszban és Jeruzsálemben élt. [11]
Mírzá Yahyá: ’Subh-i-Azal’, Bahá’u’lláh fiatalabb, hűtlen féltestvére [6:50, 8:24-25, ]
Mohamed próféta: Isten Küldötte, az Iszlám megalapítója (570-622), a Korán kinyilatkoztatója [8:18, 8:49, 11:4, 12:14, 14:2, ]
Mohamed sah: perzsa uralkodó (1834-48), aki Háji Mírzá Áqásí-ra, a nagyvezérre hagyta a kormány­zást és a Báb bebörtönzését is. [6:23]
Muhammad-’Alí: Bahá’u’lláh egyik fia, ’Abdu’l-Bahá fiatalabb féltestvére, a „Nagyobb Ág”, a fő szövetségtörő apja elhunyta után. [15:9]
Muhammad Husayn: a korai hívők egyike Sirázból, akinek Bahá’u’lláh a ’Vafá’ (Hűség) nevet adta. [12]

Nabíl-i-Akbar: Áqá Muhammad-i-Qá’iní, címét Bahá’u’lláh-tól kapta. Előbb bábí és hittudós lett, majd Bahá’u’lláh hitét terjesztette, tanította. 1873-74-ben Bahá’u’lláh fogadta őt ’Abbúd házában (Akkó) és ekkor nyilatkoztatta ki a Bölcsesség Tábláját [9]. Nabílt többször letartóztatták. 1892-ben halt meg. ’Abdu’l-Bahá utólag Isten Ügye Kezének nevezte ki.
Pitagorasz: i.e. kb.580 – 500 élt, szamoszi eredetű görög matematikus és filozófus [9:25]
Platón: ókori görög filozófus (i.e. 427-347) [9:29]

Sadratu’l-Muntahá: Eredetileg annak a fának a neve, melyet az arabok a régi időkben az út végére ültettek, hogy útmutatóként szolgáljon. Itt az Isteni Lótuszfa, a „fa, melyen túl nem lehet menni.” Szimbólumként Isten Megnyilvánulását jelöli az Ő Napján [14:14].

Sálih: ókori arab Próféta, a Thamúd törzsnél jelent meg; a Korán említi. Isten jeleként Sálih-nak egy nőstényteve jelent meg, melyet a hitetlen nép megbénított, majd megölt. [14:14]
Shaykh Muhammad Báqir: kormányzó Iszfahánban, akit Bahá’u’lláh ’Farkas’-nak bélyegzett. A sejk és segítőtársa Mír Muhammad-Husayn voltak felelősek a mártír fivérek lefejezéséért 1879-ben. [14]
Sínai: Hegy a Sínai félszigeten, ahol Mózes a Tíz parancsolatot kapta Istentől
Sion-hegy: Jeruzsálemben, szimbolikusan a mennyei város
Sirát: szó szerint „út”, „ösvény”; az Egyenes Ösvény, a keskeny út, maga a vallás, a vallási törvények
Siyyid-Mihdíy-i-Dahají, akinek Bahá’u’lláh ezt a Táblát [13] kinyilatkoztatta, Tőle az Ismu’lláhi’l-Mihdí’, Isten Neve, Mihdí’ nevet kapta, de később szövetségtörő lett.

Szókratész: ókori görög filozófus (i.e. 470-400) [9:28, ]
Szövetség Könyve: Bahá’u’lláh végrendelete (1892), a bahá’í vallás egyik legfontosabb dokumen­tuma, melyben az alapító legidősebb fiát, ’Abdu’l-Bahát jelöli ki utódjának, Szövetsége Középpontjának, Kinyilatkoztatásának egyetlen felhatalmazott értelmezőjének. Ez a vallások történetében példátlan dokumentum megőrizte mindeddig Bahá’u’lláh követőinek egységét. [15]
Szultán: ’Abdu’1-Azíz, az Oszmán Birodalom uralkodója (1861-76), száműzte Bahá’u’lláh-t Driná­polyba, végül Akkóba. 1876-ban merénylet áldozata lett. [14:7, 14:13]

Thamúd: néptörzs, mely Noé után észak-arab területen élt [14:14]
Ustád ’Alí-Akbár: egyike volt a rendíthetetlen híveknek Jazdban. Ő tervezte az asgabati Mashriqu’l-Adhkár-t (ma Türkmenisztán), a tervét ’Abdu’l-Bahá hagyta jóvá. 1903-ban mártírhalált halt Jazdban. A „Tajallíyát” Táblát [5] Bahá’u’lláh az ő tiszteletére nyilatkoztatta ki 1885-6-ban.
Vafá: Muhammad Husayn Sirázból, a korai hívők egyike, akinek Bahá’u’lláh a ’Vafá’ (Hűség) nevet adta. Kérdéseire válaszolva nyilatkoztatta ki Bahá’u’lláh a neki címzett Táblát [12].

Tárgymutató

A számok a bekezdést és nem az oldalt jelölik.

A
alázat, 6:20
államvezetés, 9:42, 11:12
álom, 12:20
aszkézis, 6:37
Atya, 2:9

B
babonák, 4:32, 6:4, 6:17, 6:37
Báb a, 6:48, 6:54, 7:17, 8:3-7, 11:2, 12:5, 12:14, 12:16
születésnapja, 17:12
Bahá népe, 6:33, 38, 41, 7:11, 8:34, 8:44, 8:62, 8:73, 8:79, 13:4, 17:98, 17:119
bálványok. 7:10
Bayán, 12:6, 12:13, 12:19, 12:26
népe (a bábík), 6:47, 6:59, 7:7, 8:7, 8:9-11, 12:16, 12:27
Pontja, a Pont: a Báb
becsületesség, 7:11, 11:21, 15:2
Béke
Kisebb, 3:11, 7:19
Legnagyobb, 8:54, 11:8
beszéd, szó,
emberi, 9:20, 11:29-31, 13:10, 13:14-15
isteni, 9:42, 11:33, 13:16
hatalma, 6:43
Betlehem, 2:19
Biztos Kapaszkodó, 17:34, 17:45
bölcsek, 6:16, 27, 9:23-24, 11:24, 11:28
bölcsesség, 6:25, 9:42, 10:3, 11:7, 11:38, 12:20, 13:5, 17:90
büntetés, 6:25, 7:32, 8:55, 8:61, 10:3, 11:6, 12:23
büszkeség, 8:20

C
Csalhatatlanság, 8:12, 8:14, 8:17, 8:20, 8:49
Csipkebokor, Égő, 8:24, 11:48, 17:50, 17:122

D
dicsőség, 10:5

E
egység, 6:26, 27, 15:12
ember dicsősége, kiválósága, 6:4, 27
emberiség, 9:5
Én vagyok …, 11:20

F
farizeusok, 2:5, 14:2
fegyverkezés, 11:8
Feltámadás, 4:28, 8:16, 8:37, 12:11-13, 12:19, 17:78, 17:130
filozófia, 9:24
filozófusok, 9:27, 9:40
foglalkozás, munka, 3:22
Föld
atmoszféráját megváltoztató erők, 6:32
csak egy ország, 11:13, 11:28

G
gazdagság, 10:16
gondolkodás, 6:41
Gonosz a, 7:12, 10:20
gonoszság, 4:34, 10:17
Görögország, 9:37
gyógyír, egyedüli, 6:43
gyónás, 3:14
gyümölcsei, egy fa ~, 11:6, 17:94

H
Hang, a, 6:21
Harsona, Kürt, Trombita 6:13, 8:37, 8:66, 17:51
haza, 8:58, 9:5, 11:13
Hit, 10:13
egy egyetemes, 6:31
hulló csillagok, 2:16
hűség, 13:21

I
Igazságosság Háza, 3:24-25, 6:29, 34, 7:30, 8:60, 8:61, 8:63, 8:78
igazságosság, 6:26, 10:23, 11:6-7, 11:11
iskolák, 6:28
Isten
Akarata, 8:19, 11:12
bizalom ~ben, 10:2
jelei, 6:11, 10:18, 12:20, 14:3-4
Napja, 8:8, 17:42, 17:49, 17:51, 17:53, 17:99
rendeletei, parancsai, 12:22, 15:7
segítése, 13:5, 13:17
Szava, 7:33, 7:41, 9:10, 9:12, 10:11, 11:12, 11:32, 11:48-49, 12:12, 12:17, 13:7, 17:5, 17:28, 17:94
Ügye, 4:36,37, 9:4, 9:45, 15:13, 17:7
Ügyének Kezei, 7:3
Városa, 1:4, 17:104
világai, 12:20
Istenfélelem, 6:18, 7:32, 8:38, 8:43, 8:56, 10:3, 15:2, 15:11
Isteni Lótuszfa, Szent Fa, mennyei Fa, 4:3, 4:6-7, 6:56, 9:2, 9:32, 14:4-5

J
jellem, erős, jó, 4:13, 15:2, 15:11, 17:91, 17:94
Jézus (a Fiú, a Lélek), 2:5, 2:9, 12:4, 14:2, 14:7
követői, 2:4
jótékonyság, 6:38
jutalom, 6:25, 8:55, 8:61, 11:6, 12:23

K
Kába, 1:4
kamat, 8:74-78
káosz, 11:27
kérdések, 12:9, 12:26, 17:130
Kiáltó a, 2:13
Kijelentés,
hatalmas, 5:17, 17:55
Nagy, 4:13, 6:11, 7:4, 8:34, 8:42, 9:9, 17:62, 17:65
Legnagyobb, 3:20, 8:7, 8:31, 12:5, 12:27
kincsesbánya, 11:3
Kinyilatkoztatás, 9:6, 9:16, 9:30, 9:35, 10:23, 13:19-20, 17:42, 17:131
királyok, uralkodók, 3:7, 6:19, 6:22,24, 34, 7:30, 8:52, 8:54, 8:57, 8:63, 11:6-8, 11:12, 11:15, 15:5
királyság, 3:28
koldulás, 3:23
kormányrendszer, 7:31
könyörület, 17:44
köztársasági forma, 3:28

L
Legnagyobb Név, 9:17
Legszentebb Könyv (Kitáb-i-Aqdas), 17:109, 17:117, 17:128, 17:132

M
mágnes, 13:19, 13:22, 17:91
más vallásúak, 3:5, 4:10
Meddig …? 11:26
megbízhatóság, 4:17, 4:19-20, 8:38, 8:44
megbocsátás, 15:2,
megélhetés, 17:130, 17:133
megértés, 10:10
méltányosság, 4:22
Mennyei Madár, 9:7, 17:106
Mérleg, 8:37, 17:26, 17:87
mérték, megszabott, 11:14
mértékletesség, 6:31, 11:19
mezőgazdaság, 7:23
Mózes, 5:18, 8:7, 8:31, 11:23, 14:6, 17:46, 17:122

N
nevelés, 7:22, 11:3
gyermek-, 8:59
nyelv, írás
egy egyetemes 3:6, 6:30, 7:20, 8:58, 11:9-10

O
Óra
Utolsó, 4:28
ütött, elrejtett, 2:9 17:50
önismeret, 4:8
Örök Úr, 1:1
Ösvény, egyenes, 4:8, 4:13, 8:42, 11:15, 11:25, 14:5,14:10, 17:26, 17:72, 17:80, 17:87

P
papok, püspökök, 2:6-8, 12, 14-16, 6:14, 14:2, 14:8, 14:12, 17:29, 17:52, 17:99-100
Paradicsom, 12:23
Perzsia népe, 6:17, 7:4, 7:9
Perzsia, 6:43, 7:23-24, 7:26, 7:29, 7:37
pokol, 12:23
Próféták, 9:24, 9:26, 17:1, 17:99

R

S
Sátán, 11:46
Sínai, 1:4, 2:20, 8:37, 14:6, 17:60
Szónoka, 8:16
Sion, 1:4

Sz
szabadság, 11:3, 11:19
szakértelem, 4:22
szégyenérzet, 6:18
szekták, 6:10, 7:27
szent háború, 3:4
Szent Írások, Iratok, 8:69, 11:3, 17:42, 17:99-100
Szentlélek, 9:32, 11:46
szeretet, 10:6
szerzetesek, 2:6-8, 2:17
szolgálat, 9:4, 11:13, 17:46
szolgálóleány(ok), 17:71-76, 17:82-85, 17:86-89
Szólítás, Hívás 6:21, 8:46, 17:42, 17:107, 17:120
Szövetség, 8:37, 12:3, 12:16

T
Talizmán, 11:3, 13:19
Tanácsadó, igaz, 11:6, 11:22
tanácskozás, 11:16, 17:44
Teremtés, 9:8-14
Természet, 9:14, 9:21
törvények, 8:71, 17:72
tudás
isteni, 7:42, 9:34-35, 9:38
emberi, 4:24, 10:19
tudományok, 11:17-18
tudósok, tanultak, 9:7, 9:24, 9:40-41, 11:3, 11:18, 11:24, 11:28, 17:21, 17:87
türelem, 11:21
tűz, 10:18

U
udvariasság, 7:15
újjászületés, 7:6
újságírók, 4:25
újságok, sajtó, 4:25-27, 7:37
Ügy 13:10
terjesztése, 6:9, 13:17
tanítása, 9:20, 13:5, 13:13, 13:19, 17:43

V
vallás, 6:19, 6:28, 8:53, 8:63, 10:4
célja, 11:15, 15:4
vezetők, 11:15, 17:80
viszály, 6:39-40, 13:13, 15:2, 15:6, 17:105
Visszatérés, 12:10-17
Napja, 8:9, 12:17

Z
zavargások, nyomorúság, 11:6, 11:11
zsarnokság, elnyomás, 11:11, 17:56

A nyomtatott könyv kiadási információi

Bahá’u’lláh táblái, melyeket a Kitáb-i-Aqdas után nyilatkoztatott ki
Fordította: Kristóf Róbert és Koczóh Péter
Lektorálta: Manno Judit
A fordítás alapja:
Tablets of Bahá’u’lláh, revealed after the Kitáb-i-Aqdas
Compiled by the Research Department of
the Universal House of Justice
Bahá’í Publishing Trust, Wilmette, Illinois 60091, USA, 1988
Kiadja a Magyarországi Bahá’í Közösség Országos Szellemi Tanácsa
ISBN 978-963-87806-6-9
Budapest, 2013