Shoghi Effendi: Bahá’u’lláh Világrendje című könyv borítója. A 2010-ben megjelent magyar fordítás a világvallás kialakulásáról szól és egyedülálló módon ír a világkommunikációról az internet megjelenése előtt. (c) Magyarországi Bahá'í Közösség www.bahai.hu

Megjelent a Bahá’u’lláh Világrendje című könyv, melyet először 1938-ban adtak ki Amerikában. A bahá’í hit védnöke, Shoghi Effendi válogatott leveleit olvashatjuk itt magyar fordításban, melyeket az amerikai bahá’í közösségekhez írt szinte éves ritmusban 1929 és 1936 között.
A bahá’í hit szervezetének kialakulása egyedülálló a vallástörténetben, mivel az Alapító, Bahá’u’lláh írásai világosan leírják az igazgatási elveket, konkrét intézményeket hoznak létre és kijelölik az alapító halála utáni utódlás rendjét. Bahá’u’lláh, majd ’Abdu’l-Bahá írásos végrendelete az ifjú Shoghi Effendit hatalmazta fel a bahá’í szent szövegek értelmezésének kizárólagos jogával, és ugyanakkor rábízta az Alapító által felvázolt Igazgatási Rend gyakorlati felépítését.
A könyv szerzője, Shoghi Effendi, a bahá’í hit Védnöke (1897-1957) (c) Bahá'í Nemzetközi Közösség media.bahai.org ’Abdu’l-Bahá halálakor, 1921-ben csak szervezetlen bahá’í csoportok léteztek kb. 35 országban, országos és nemzetközi intézmények nélkül. Shoghi Effendi a szétszórt hívők kisebb-nagyobb csoportjait egy teljesen új alapokon működő intézményi rendszerbe kovácsolta. 1957-ben bekövetkezett haláláig a bahá’í hit számottevő közösségei alakultak ki a világ több, mint 150 országában.
A személyes viselkedés ugyanazon magasztos színvonalára építve, melyet a korábbi Próféták neveltek az emberekbe, új, közösségi szintű viselkedési normákkal megalapozott intézményi rendszert épített ki. A világvallás alapja a bahá’í tanácskozás, mint kollektív döntéshozatal, a kampány és jelölés nélküli választások, a közösség és a választott intézmények közötti kapcsolatot és a közösségi életet biztosító 19 napi ünnepek tartása, a papság és egyszemélyes vezető nélküliség és maga a bahá’í élet, mint az emberiségnek végzett szolgálat.
Mivel Amerika élen járt az intézmények felépítésében, ezért 1922 és 1929 között írt útmutatásait a Védnök az amerikai bahá’í közösségekhez intézte. Ezek a levelek a Bahá’í Igazgatási Rend (Bahá’í Administration) című kötetben jelentek meg.
A Bahá’u’lláh Világrendje (The World Order of Bahá’u’lláh) szélesebb kitekintést nyújt. Feltárja a bahá’í közösség és a világ társadalmi fejlődése közötti kapcsolatot, az építő és romboló folyamatok kettősségét és egyidejűségét, bemutatja a Bahá’í Igazgatási Rendet úgy, mint az isteni sugallatra felemelkedő világcivilizáció magját és mintáját.

Az internet megjövendölése és az EU jelmondata

Az internet megjövendölése az internet megjelenése előtt 1936-ban Shoghi Effendi, a bahá’í hit Védnöke tollából (c) Magyarországi Bahá'í Közösség www.bahai.hu
Az 1930-as években megjövendölt internet és az EU jelmondatának nagyfokú egybeesése a bahá’í hit egyik alapelvével érdekes lehet az internet megjelenése után, az EU polgáraiknak.

„Kidolgozzák majd a világkommunikáció rendszerét, mely az egész bolygóra ki fog terjedni, mentes lesz a nemzeti akadályoktól és korlátoktól, és bámulatos gyorsasággal és tökéletes pontossággal fog működni.”

1936. március 11. Shoghi Effendi: Bahá’u’lláh Világrendje 214. oldal

Az Európai Unió jelmondata 2004-től „Egység a sokféleségben” szöveg forrása: http://europa.eu/abc/symbols/motto/index_hu.htm kép forrása: Wikipedia Commons, licenc: Cc-by-sa-2.5 szerző: http://commons.wikimedia.org/wiki/User:Kolja21?uselang=hu

„Jelmondata: egység a különbözőségben, amint azt maga ‘Abdu’l-Bahá a következőképpen magyarázza el: »Nézd a kert virágait! Jóllehet különböző fajtájúak, színűek, alakúak és formájúak, mégis, mivel ugyanazon forrás vize frissíti őket, ugyanazon szellő fuvallata éleszti meg őket, és ugyanannak a napnak a sugarai éltetik őket, ez a különbözőség csak fokozza bájukat és még szebbé teszi őket.«”

1931. november 28. Shoghi Effendi: Bahá’u’lláh Világrendje 53. oldal

(Az EU jelmondata „egység a sokféleségben”, angolul „united in diversity”, míg Shoghi Effendi írásában „egység a különbözőségben”, angolul „unity in diversity”.

Új világrend megjövendölése új erkölcsi alapokon

Sokakban a „világrend” szó kételyt ébreszt, különösen, ha világkormány, nemzetközi bíróság és más nemzetközi szintű intézmények megjövendölését olvassák Bahá’u’lláh XIX. századi írásaiban vagy a hozzájuk vezető gyakorlati lépések elmagyarázását Shoghi Effendi most megjelent magyar fordításában. Joggal, hiszen a mai erkölcsi hanyatlás alapjaira – mely egy nemzetállam biztonságát és jólétét sem szavatolja, – gondolják felépíteni az egyesült világ képét.
A Bahá’u’lláh által leírt „világrend” a sokszínűséget többre tartja az egyformasággal szemben, a világpolgárság eszméjét haladóbbnak tekinti a nemzetek vetélkedésével szemben, valamint az erőszak nélküliséget és az emberiség szolgálatát hirdeti egy szűk csoport érdekeit támogató rendszerrel szemben. Éppen az emberek alkotta totalitárius rendszerek buktak meg a XX. század során, ezért a bahá’í-ok a világ figyelmébe ajánlják az isteni sugallatra épülő világközösségük mintáját, mely mára 6 millió embert egyesít a világ összes népéből és kultúrájából.

Akik tesznek a békés, új világrendért (Bahá’í ifjúsági találkozó, Balatongyörök, 2010) (c) Magyarországi Bahá'í Közösség www.bahai.hu

Akik tesznek a békés, új világrendért (Bahá’í ifjúsági találkozó, Balatongyörök, 2010) (c) Magyarországi Bahá'í Közösség www.bahai.hu

Idézetek a könyvből

„Ne kétkedjék senki Bahá’u’lláh egész világra kiterjedő Törvényének a lelkesítő céljában. Távol áll tőle a társadalom jelenlegi alapjainak megrendítése, sőt azok kiszélesítésére törekszik, arra, hogy intézményeit úgy alakítsa, hogy alkalmazkodhassanak a folyton változó világ követelményeihez. Nem ütközhet semmiféle jogos állampolgári hűséggel, nem bomlaszthat lényeges lojalitásokat. Nem célja az emberek szívében élő egészséges és értelmes hazafiság lángjának elfojtása, mint ahogy az sem, hogy a nemzeti autonómia rendszerét eltörölje, hisz oly nagy szükség van rá, ha el akarjuk kerülni a túlzott központosítás átkát. (…)
Bahá’u’lláh hívása elsősorban a kisstílű gondolkodás, a szűklátókörűség és az előítéletek bármilyen formában történő megnyilvánulása ellen irányul. Ha nagy becsben tartott eszmék és patinás intézmények, bizonyos társadalmi normák és vallási szabályok már nem szolgálják az emberiség egészének jólétét, s ha az állandóan fejlődő emberiség igényeit már nem tudják szolgálni, akkor söpörtessenek el és száműzessenek az elavult és elfelejtett doktrínák lomtárába. Miért lennének ezek a változás és az elmúlás örök törvénye uralta világunkban mentesek a hanyatlástól, mely minden emberi alkotást utol kell érjen? Hiszen a jogrendeket, a politikai és gazdasági elméleteket kizárólag azért alkották, hogy az emberiség, mint egységes egész érdekeit védelmezzék, és nem azért, hogy azt keresztre feszítsék egy bizonyos törvény vagy doktrína megóvása érdekében.”

1931. november 28. Shoghi Effendi: Bahá’u’lláh Világrendje,
Egység a különbözőségben fejezet, 52-54. oldal

Kapcsolódó oldalak:
Bahá’u’lláh Világrendje című könyv olvasása , megrendelése postán
A szerző, Shoghi Effendi élete
A bahá’í igazgatási rendről bővebben
Miért világvallás a bahá’í hit?
Az Európai Unió jelmondata: „Egység a sokféleségben”
Utópia-e a világbéke?

Legfrissebb hírek