„[A Báb] élete a bátorság egyik legnagyszerűbb példája, amelyet az emberiségnek módjában állt megpillantania” – mondta A.L.M. Nicolas francia író. („báb” arab szó, jelentése „kapu”)
A Báb – aki Siyyid Alí-Muhammad néven született Sirázban, Perzsiában (ma Irán) – 1844. május 22-én jelentette be, hogy Ő a hordozója egy olyan Isteni Kinyilatkoztatásnak, amely felkészíti az emberiséget a minden vallás által megjövendölt Megígért eljövetelére.
Május 22-e estéjén a bahá’í-ok a világ minden táján megemlékeznek a Báb Kinyilatkoztatásáról, amely 168 éve, a perzsiai Siráz városában történt a képen látható szobában. A Báb kijelentette, hogy a Megígért küldetése az, hogy elvezesse az emberiséget a zsidóság, kereszténység, az iszlám és az összes többi világvallás által ígért igazságosság és egység korszakába. Bahá’u’lláh, a Báb ügyének egyik fő támogatója 1863. áprilisában jelentette be, hogy Ő a Báb által megígért Isteni Küldött.
A Báb bejelentésére a 19. század közepén, egy olyan időszakban került sor, amikor számos keresztény Krisztus visszatérését várta a bibliai próféciák alapján. Ezzel egy időben a világ másik felén, a Közel-Keleten az iszlám sok követője szerint szintén elérkezett az idő a Megígért eljövetelére.
Úgy tűnt, mintha egy új szellemi korszak kezdete érkezett volna el.
Akik találkoztak a Bábbal, ámulatba ejtette Lényének és jellemének szépsége. Hangja, különösen az Általa kinyilatkoztatott táblák és imák kántálása, rabul ejtette a szíveket.
Miközben a háttérben a perzsa társadalom széles körben terjedő morális hanyatlása zajlott, a Báb kijelentése, mely szerint Ő egy Istentől származó új Kinyilatkoztatás Hordozója, továbbá a szellemi és társadalmi megújulásra való felszólítása, egyszerre keltett reményt és izgatottságot a tömegekben, valamint viszályt a korabeli vallási és politikai vezetők köreiben.
A Báb rövid időn belül több ezer követőt vonzott magához.
A vallási és politikai vezetők hamarosan üldözni kezdték Őt és követőit. A Bábot bebörtönözték, száműzték, bántalmazták és végül kivégezték. Követői közül több ezren szenvedtek el kínzásokat és vértanúhalált. Az erőszakhullám hevességét jellemzi, hogy arról a korabeli magyarországi újságok is beszámoltak.
Az üldözéssel szemben tanúsított rendkívüli lelki bátorságukra számos nyugati szemlélő is felfigyelt, mint például Lev Tolsztoj és Sarah Bernhardt, akiket mélyen megérintett az akkoriban sötét vidéknek tartott országban kibontakozó drámai események sora.
Az elnyomás dacára a Báb vallása túlélte a hányattatásokat. A Báb követőinek többsége elfogadta Bahá’u’lláh azon kijelentését, mely szerint Ő Az, Akinek eljövetelét a Báb megígérte. A bahá’í hit néven ismertté vált vallás Bahá’u’lláh kinyilatkoztatását követően tovább terjedt, noha az üldöztetés tovább folytatódott.
Ma a bahá’í hitnek több mint öt millió követője van a világ minden tájáról, akik minden társadalmi rétegből és majdnem mindenféle vallási háttérből érkeznek.
A bahá’í-ok a Báb kinyilatkoztatásának évfordulóját imával és műsorokkal ünneplik, ahol esetenként Az Ő kinyilatkoztatásának történetét is felidézik. Ez egyike a bahá’í naptárban található kilenc szent napnak, mely a bahá’í-ok számára munka- és iskolaszüneti napnak számít.

Kapcsolódó oldalak:
A Báb élete és hatása
Hogyan ismerte fel első követője a Bábot?