(BWNS) A felsőoktatásból kitiltott iráni bahá’í-ok által megszervezett felsőoktatás volt a célpontja a 2011. május 21-i razziáknak. Teherán, Karadzs, Iszfahán és Siráz területén 30 otthonban végzett rajtaütés során 16 oktatót tartóztattak le.
A vallásuk miatt kirúgott professzorok 1987-ben olyan színvonalas Bahá’í Felsőoktatási Intézetet alapítottak, hogy a diákok az USA és Kanada vezető egyetemeiken tanulhattak tovább. Az Intézetet a New York Times úgy jellemezte, mint “a közösségi önfenntartás gondosan kidolgozott lépése”.
Az iráni hatóságok nem elégednek meg azzal, hogy országuk legnagyobb nem-muszlim vallási kisebbségét, a 300 ezer fős bahá’í közösséget kirekesztik az egyetemi oktatásból, hanem véget akarnak vetni a közösség erőfeszítéseinek, mely fiataljainak alternatív módon biztosítja a felsőoktatás lehetőségét.
“Az iráni hatóságok egyértelműen el vannak szánva arra, hogy lehetetlenné tegyék a bahá’í közösség számára fiataljai oktatását, akiket az állam lehetőségeikben korlátoz” – jelentette ki Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője. “Az emberek oktatáshoz való jogának megtagadása a szabad és alkotó emberként való létezésükhöz, valamint a társadalom javához való hozzájárulásukhoz fűződő jog megtagadása” – mondta Dugal asszony.

A 16 bahá’í letartóztatása ellentétes Irán nemzetközi kötelezettségvállalásaival

A május 21-én letartóztatott 16 bahá’í egy kivételével továbbra is börtönben van. További nyolc másik bahá’í-t a Belügyminisztérium tisztjei kihallgattak, majd azt követően szabadon bocsátottak.
“A célpontok mindegyike olyan egyének otthona volt, akik közvetlenül érintettek a Bahá’í Felsőoktatási Intézet (BIHE) működésében” “Ez az akció szemlélteti, hogy Irán milyen messzire képes elmenni a bahá’í fiatalságot demoralizálását, továbbtanulási reményeik lerombolását, és a bahá’í közösség, mint az országukon belüli életképes csoport gyökeres kiirtását célzó kampányában” – folytatta Bani Dugal.
A képviselőnő azt is kiemelte, hogy az iráni kormány botrányosan áthágja a nemzetközi jogi szabályozást.
Az Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya értelmében “mindenkinek joga van a véleményalkotási, lelkiismereti és vallásszabadsághoz”.
A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 13. cikkelye elismeri “minden személy oktatáshoz való jogát”, valamint azt, hogy “a felsőoktatást – a képességek alapján – mindenki számára egyenlő mértékben hozzáférhetővé kell tenni.”
“Irán 1975-ben mindkét egyezményt ratifikálta” – jegyezte meg az ENSZ főképviselőnő.

A világ elítéli Irán jogsértéseit

A vallásszabadság újbóli megsértéséről szóló iráni hírek elítélő nyilatkozatokat váltottak ki kormányok, civil szervezetek, emberi jogi aktivisták és mások részéről.
A Nemzetközi Kampány az Iráni Emberi Jogokért (ICHRI) elnevezésű szervezet a foglyok azonnali szabadon bocsátására szólított fel. “Ezeket a támadásokat, melyek a Bahá’Í Felsőoktatási Intézet ellen irányulnak, le kell állítani, a hatóságoknak pedig azonnal szabadon kell bocsátania a nemrégiben őrizetbe vett bahá’í-okat” – közölte Hadi Ghaemi, az ICHRI szóvivője. “Irán diszkriminációja a bahá’í-ok ellen az oktatás területén a vallásüldözés jelenleg is zajló politikájának részét képezi, és a nemzetközi kötelezettségek egyértelmű megsértése” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottságának elnöke, Leonard Leo úgy nyilatkozott, miszerint “Az iráni kormányt semmi nem állítja meg az országban élő bahá’í-ok szégyentelen üldözésében.” “Nem elég, hogy a hatóságoknak már van egy hatályos irányelvük annak megakadályozására, hogy a bahá’í-ok az iráni egyetemekre járhassanak, a kormány most szisztematikusan megpróbálja lebontani a bahá’í közösség belső kezdeményezését, hogy továbbtanulási lehetőséget biztosítson fiataljai számára a középiskolát követően.” Ezekkel a letartóztatásokkal, közölte Leo, “a jelenleg bebörtönzött bahá’í-ok száma megközelíti a 100-at, amely több mint két évtizede nem tapasztalt magas szám.”
A magyar parlamentben már kétszer szóltak fel az iráni bahá’í kisebbség jogaiért, legutóbb Osztolykán Ágnes képviselő asszony 2010. október 19-én. A magyar kormány mindig támogatta az iráni emberi jogokat a nemzetközi fórumokon is.

Az iráni felsőoktatás diszkriminációjának története az iszlám forradalom óta

Közvetlenül az 1979-es iszlám forradalom utáni években nagy számban zártak ki fiatal bahá’í-okat az oktatásból. Főiskolai szinten gyakorlatilag teljes volt a kitiltás. A bahá’í-ok brutális célba vétele az új rendszer által – beleértve több mint 200 kiemelkedő tag kivégzését – széles körű nemzetközi kritikát kapott, többek között több ENSZ-határozatban, amelyben a szervezet elítélte az emberi jogok Irán általi megsértését.
A kormány enyhített hozzáállásán, és az általános, illetve középiskolai tanulókat visszaengedte az iskolákba, ám az egyetemi hallgatókat továbbra is kizárták.
Egy titkos memorandum bizonyítja, hogy kormány az ilyen eljárásmódtól azt remélte, hogy Irán 300 ezres bahá’í közössége az ismeretlenség homályába vész. Az iráni bahá’í közösség “haladásának és fejlődésének meggátolására” szolgáló tervet tartalmazó memorandum, amelyet Ali Khamenei Legfőbb Vezető 1991-ben írt alá, számos elnyomó intézkedést határozott meg a bahá’í-ok ellen, többek között a diákok egyetemről történő kizárását, amennyiben kiderül róluk a vallásuk.

A közösség által szervezett iráni felsőoktatás: a Bahá’í Felsőoktatási Intézet

A bahá’í-ok egyetemről történő kizárására egyszerű módszert alkalmaztak. Mindenkit, aki országos felvételi vizsgát tett, arra kértek, hogy nyilatkozzon vallásáról. Azokat a jelentkezőket elutasították, akik nem az Iránban hivatalosan elismert négy vallás: az iszlám, a keresztény, a zsidó és a zoroasztriánus vallás valamelyikét jelölték meg a felvételi lapon.
A bahá’í-ok úgy igyekeztek enyhíteni a kitiltás hatásait, hogy az 1987-ben saját közösségi oktatási programot kezdeményeztek, amely Bahá’í Felsőoktatási Intézet (BIHE) néven ismert. Bahá’í professzorok és előadók, akiket elbocsátottak állásukból, ingyen felajánlották idejüket és tapasztalatukat, hogy bahá’í diákokat tanítsanak otthon, valamint levelező kurzusokon keresztül.
“Az intézet figyelemre méltóan kreatív – és teljesen erőszakmentes – válaszreakció az iráni kormány azon – jelenleg is folyamatban lévő – törekvésére, hogy elnyomja a bahá’í közösség normális emberi fejlődését” – tette hozzá az ENSZ képviselőnő.

Az iráni felsőoktatás jelenlegi diszkriminációja

Nem ez az első alkalom, hogy a BIHE az iráni hatóságok támadásának célpontjává válik. Az egyik legnagyobb csapást az 1998-as razziasorozat jelentette, melynek során a BIHE egyetemi karának illetve személyzetének mintegy 36 tagját tartóztatták le, és felszereléseit valamint iratait – amelyek több mint 500 otthonban voltak elhelyezve – nagyrészt elkobozták. 2001 és 2002 folyamán más akciókat is bevetettek a BIHE működésének megakadályozására. A razziákat meglehetősen nagy nemzetközi felzúdulás követte számos ország kormánya, akadémikusok, ENSZ ügynökségek, és civil szervezetek részéről.
Többek között egyetemi professzorok és lelkészek küldtek tiltakozó leveleket az ENSZ főtitkárnak valamint az iráni vezetésnek a világ minden tájáról; 2006-ban az egyesült államokbeli Princeton Egyetem elnöke szóvá tette az ügyet az ENSZ iráni képviselőjének; a spanyol képviselőház kemény hangvételű határozatot fogadott el a helyzettel kapcsolatban; az oxfordi Wolfson College 2007 novemberében ugyancsak határozatot fogadott el, csakúgy, mint a kanadai Winnipeg Egyetem.
A nyomásra adott látszólagos válaszában Irán 2003 végén hivatalosan bejelentette, hogy eltörli a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdést az egyetemi jelentkezési űrlapokról.
Azóta az iráni kormánytisztviselők azt állítják, hogy oktatási rendszerük nyitva áll a bahá’í-ok számára és mentes a diszkriminatív eljárásoktól.
Azonban számos eszközt kidolgoztak a bahá’í-ok felsőoktatásba való belépésének megakadályozására. Ezek között szerepel az országos számítógépes rendszerbe való bejutás megakadályozása, valamint széles körű lépések a bahá’í-ok kizárására, ha sikerült beiratkozniuk az egyetemekre.
Egy bahá’í fiatal nemrégiben ezt mondta el az ICHRI-nek: “Kitiltottak a felsőoktatásból még mielőtt hallgatóként beiratkoztam volna. Ahelyett, hogy megkaptam volna a főiskolai felvételi tesztem eredményeit, »az ön aktája hiányos« megjegyzést küldték el nekem, így soha nem is kaptam esélyt arra, hogy beiratkozzak.”
2006-ban az összes iráni állami működtetésű egyetemet felügyelő Tudományos, Kutatási és Technológiai Minisztérium Központi Biztonsági Hivatalának vezérigazgatója bizalmas közleményben arra utasított 81 egyetemet, hogy zárjon ki minden bahá’í hallgatót. “Amennyiben a bahá’í személyek identitása ismertté válik a jelentkezés folyamán vagy tanulmányaik során, ki kell zárni őket az egyetemről” – állt a levélben.
Az elmúlt néhány hónapban kitiltásokra került sor Teheránban, Yazdban, Mazandaranban és Iszfahánban. Számos esetben az akcióra nem sokkal azt megelőzően került sor, hogy a bahá’í hallgatók megkezdték volna záróvizsgáikat.
Egy bahá’í-tól, aki mérnöki tanulmányokat folytatott Yazdban, nemrégiben megtagadták a belépést az online hallgatói oldalától, miután a nevét törölték a rendszerből. A teheráni Országos Oktatásmérési és Értékelési Szervezet arról tájékoztatta, hogy a bahá’í-oknak nincs joguk a felsőoktatásban való részvételhez. Amikor írásos dokumentumot kért kizárása indoklásának megállapításával, ezt a kérését elutasították.
Mivel nem maradt sok más választásuk, számos bahá’í fiatal a BIHE keretei között folytatta tovább tanulmányait.
“Az oktatáshoz való hozzáférés megakadályozása a felszínen látszólag kevesebb aggodalomra ad okot, mint a közösség tagjai ellen elkövetett fizikai támadások vagy vezetőinek bebörtönzése” – fejtette ki Bani Dugal, – “de az eljárásmód következményei több generáción keresztül éreztetik hatásukat.”
“Ezek a törvénytelenségek azt a borzasztó elnyomást tükrözik, amely egész Iránt elborítja. Nagy számban zárják ki a fiatalokat a felsőoktatásból politikai vagy vallási meggyőződésük alapján, vagy a szabad véleménynyilvánítás gyakorlása miatt” – fűzte hozzá a képviselőnő.
“Követeljük, hogy az iráni bahá’í-oknak – és minden hasonló visszaélés áldozatának – garantálják teljeskörű állampolgári jogaikat, hogy megvalósíthassák azon őszinte törekvésüket, hogy hozzájáruljanak nemzetük haladásához.” “Az iráni bahá’í-ok jogai iránti tiszteletadás jelezné a hajlandóságot a hatóságok részéről, hogy minden állampolgáruk jogait tiszteletben tartják” – fűzte hozzá Dugal asszony.
“Arra kérjük a világ minden táján működő kormányokat és oktatási szervezeteket, hogy nyomatékosan fejezzék ki rosszallásukat Irán kormánya felé a bahá’í fiatalok felsőoktatáshoz fűződő alapvető emberi jogainak megtagadására irányuló szisztematikus, jelenleg is folyamatban lévő törekvésekkel kapcsolatban.”
Forrás és képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók