Továbbra is bizonytalan a hét bebörtönzött iráni bahá’í vezető sorsa
(BWNS) Az iráni kormány április 1012-re tűzte ki a már közel két éve börtönben tartott hét iráni bahá’í vezető tárgyalásának harmadik napját. A 2008. márciusában és májusában ártatlanul bebörtönzött hét személy a legnagyobb iráni nem-muszlim vallási kisebbség, a bahá’í hit korábbi vezetői, akiket az iráni kormány „Izraelnek való kémkedéssel, vallási szentségek meggyalázásával és az Iszlám Köztársaság elleni propagandával” vádol.

A per, melynek halálbüntetés is lehet a kimenetele, számos jogsértéssel 2010. január 12-én kezdődött meg Teheránban, majd február 7-én folytatódott. Az első tárgyalási napon a hét vádlott hozzátartozóit egyáltalán, de a védőügyvédeket is csak hosszas huzavona után engedték be a terembe. A per a Teheráni Forradalmi Bíróság 28-as kirendeltségén folyik, ahol az iráni-amerikai újságírónő, Roxana Saberi perét is tárgyalták.
2010-ben ötven bahá’í-t tartóztattak le Iránban, köztük a holnap három nap múlva folytatódó per hozzátartozóit. Jamaloddin Khanjani úrra nyomást gyakorolnak unokája, Leva Khanjani januári és fia, Niki Khanjani februári letartóztatásával. 2010 márciusában 14 bahá’í-t vettek őrizetbe Marv Dast, Meshed, Szemnán, Iszfahán, Siráz, Kermanshah és Szári városában.
Jelenleg körülbelül 40 bahá’í van bebörtönözve Iránban, és további 228 ellen folyik eljárás.
Az Evin börtönben fogvatartott hét bahá’í vallási vezető: Fariba Kamalabadi, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, Saeid Rezaie, Mahvash Sabet, Behrouz Tavakkoli és Vahid Tizfahm.
Az első börtönév alatt szinte semmilyen kapcsolatot sem vehettek fel a külvilággal, a védőügyvédek is csak egyszer találkozhattak védenceikkel a második év során. Az eljárás természetét megkérdőjelezi, hogy a Magyarország által is kért, független megfigyelők helyett miért kellett egy filmstábnak is jelen lennie a tárgyaláson. Egyelőre bizonytalan, hogy az április 1012-i tárgyalás nyitott lesz-e vagy sem.
A tisztán vallási meggyőződésük miatt bebörtönözött hét személy pere során a teheráni kormány kezdettől fogva megsértette a törvényes eljárás minden nemzetközileg elfogadott normáját. „A kikényszerített vallomások és a vádlottakat megillető törvényes képviselet megtagadása az iráni emberi jogi helyzet folyamatos romlását mutatják” – mondta Dr. Farid Parvaneh, a Magyarországi Bahá’í Közösség egyik képviselője.
A magyarországi média sokat tehet az iráni emberi jogokért, mert a nemzetközi nyomás miatt enyhült az iszlám forradalom utáni, 200 halálos áldozatot követelő iráni bahá’í üldöztetés.
Az iráni bahá’í vallási kisebbség elnyomását elítélte a Magyar Külügyminisztérium, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az ENSZ Közgyűlése, számos kormány, és civil szervezet.
Az iráni bahá’í-ok nem vesznek részt semmiféle kormányellenes megmozdulásban, hanem energiáikat az iráni társadalom fejlesztésére fordítják, így például elsőként alapítottak leányiskolát Iránban, 1911-ben Tarbiyat néven Teheránban.
[kiegészítés április 10-én: A Magyarországi Bahá’í Közösség információi szerint az iráni tárgyalás nem 10-én, hanem 12-én lesz]
Forrás és képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók