(BWNS) Irán emberi jogi helyzetének folyamatos romlása miatt a tagállamok világszerte súlyos aggodalmuknak adtak hangot az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) legutóbbi ülésén, 2010. február 15-én.
Az emberi jogi csoportok és az országok által a Tanács elé terjesztett dokumentumok és a bizottság ülésén elhangzott felszólalások részletesen elemzik Irán helyzetét, és rávilágítanak, hogy Irán nem teljesítette a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban vállalt kötelezettségeit.
„A jó hír az, hogy a kormányok és a különböző szervezetek most összegyűlnek, hogy védelmükbe vegyék azokat az ártatlan iráni embereket, akiknek az alapvető jogai súlyosan sérültek az elmúlt egy év során” – nyilatkozta Diane Ala’i, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ képviselője Genfben.
„A rossz hír viszont az, hogy Irán továbbra sem vesz tudomást a tiltakozó hangokról” – folytatta Ala’i asszony, miután az ENSZ Tanácsa tegnapi ülésén részletesen foglalkozott Irán emberi jogi helyzetével.
Muhammad Javad Larijani, az Iráni Iszlám Köztársaság Emberi Jogokért felelős Tanácsának főtitkára, azt mondta a Tanács ülésén, hogy Iránban vallásszabadság van, és hogy egyetlen bahá’í-t sem üldöznek vallási meggyőződése miatt. „Ha bahá’í-okat letartóztatnak, az kizárólag azért történik, mert illegális kultuszként működnek” – mondja Larijani.
„De buta módon, Irán újra teljesen hiteltelenné tette magát a nemzetközi közösség szemében” – mondta Ala’i, aki azt is megjegyezte, hogy a múlt héten Iránban legalább 14 újabb bahá’í-t tartóztattak le.
A letartóztatottak között van Niki Khanjani, az egyik fogva tartott bahá’í vezető fia is, akinek a tárgyalása jelenleg zajlik hamis vádakkal.
„Amint a Nobel-békedíjas Shirin Ebadi is megírta egy, az ENSZ emberi jogi főbiztosához intézett levelében, Irán most úgy próbálja fokozni a nyomást a fogva tartottakon, hogy a letartóztatottak családtagjait túszul ejti”- mondja Ala’i. „Az egyik letartóztatott bahá’í vezető, Jamaloddin Khanjani, 76 éves és majdnem két éve ül börtönben. Először az unokáját, majd most januárban a fiát is letartóztatták”.
„Irán elkeseredett harcot vív mindenki ellen, másokat hibáztat saját problémáiért és megpróbál elnyomni minden más, a saját ideológiájától különböző véleményt.” – mondta Ebadi.
Az Iráni ellen felszólaló államok többsége főként a júniusi elnökválasztást követő erőszakhullámra és az országban élő vallási kisebbségek helyzetére tért ki az ülés alatt.
Brazília felszólította Iránt, hogy terjessze ki az alapvető jogokat az ország minden vallási közösségére, hogy a bahá’í-ok is egyenlő jogokat élvezhessenek az ország többi állampolgárához hasonlóan. Mexikó is kifejezte azon véleményét, hogy az összes kisebbséget megilleti – különösen a bahá’í közösséget, – hogy szabadon gyakorolja vallását.
Ala’i megemlíti, hogy Románia és Szlovénia felszólalásának majdnem teljes idejét arra használta, hogy az iráni bahá’í közösség elnyomásáról beszéljen.
„Az alkotmányos garanciák ellenére, melyek minden embernek egyenlő jogokat biztosítanak, az iráni kisebbségekhez tartozó személyeknek a törvényhozásban és a gyakorlatban is állandó diszkriminációval kell szembenézniük”- áll az Amnesty International jelentésében. „Az üldözött csoportok között etnikai és nyelvi kisebbségek, kurdok, arabok, azerbajdzsániak, türkmének, balucsok, és olyan vallási kisebbségek is vannak, mint a bahá’í-ok.
Irán állítása ellenére a bahá’í-ok Iránban állandó diszkriminációval néznek szembe, és vallásukat nem gyakorolhatják szabadon. A kormány a nem államilag támogatott médiát is olyan erősen szemmel tartja, hogy mikor egy turisztikai hirdetésben az indiai bahá’í templomról készült kép jelent meg, ha átmeneti időre is, de azonnal betiltották a hirdetést megjelentető újságot.
A Human Rights Watch nevű emberi jogi szervezet szintén elmondja, hogy a „a legnagyobb nem-muszlim vallási közösséget alkotó bahá’í hit követőitől a kormány szisztematikusan megtagadja a szabad vallásgyakorláshoz kapcsolódó jogokat”. „Legtöbbször a kormány, csakúgy, mint a bahá’í-ok üldözése kapcsán, az ország biztonságot használja ürügyként arra, hogy ártatlan személyeket tartóztasson le, és megtagadja tőlük a törvényes eljáráshoz való jogot” – áll a Human Rights Watch nyilatkozatában.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülése egy viszonylag új eljárási módszer, az Általános Időszakos Jelentés (Universal Periodic Review – UPR) keretében zajlott, mely melynek során az ENSZ 196 ország emberi jogi teljesítményét vizsgálja négyévente. Ez az első év, hogy Irán került sorra.

Iráni megalázó tévésorozat

A bahá’í-ok üldözésének és az ellenük folytatott negatív propagandának a részeként Iránban legutóbb olyan tévésorozat készült, amelyben sértő képek és állítások jelentek meg a bahá’í hit alapítójáról, Bahá’u’lláh-ról és elődjéről, a Bábról. A bahá’í-ok megalázását célzó hamis állítások teljesen elszomorítják a világ bahá’í közösségeit. A tévésorozat lealacsonyító módon ábrázolja és mutatja be a bahá’í-ok által mélyen tisztelt vallásalapítókat.
Ez a lépés például nagyon hasonlít a háború előtti hitleri Németországra, mikor a zsidók ellen készítettek hasonlóan negatív hangvételű propagandafilmeket.
Forrás és kép copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók