(BWNS) Élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki a legnagyobb nem-muszlim vallási kisebbség, a bahá’í hit vezetőinek tegnap megkezdett pere Teheránban. A Nobel-békedíjas Sirin Ebadi azonnali szabadon bocsátásukat és felmentésüket kéri, de az ítélet halálbüntetés is lehet.

A hét bahá’í vezető egyik védője, Ebadi asszony a per iratainak átnézése után „nem talált okot vagy bizonyítékot az ügyész vádjainak fenntartására.”
Ebadi asszony védőügyvédként tapasztalt nehézségeiről a következőket nyilatkozta a WashingtonTV-nek, egy amerikai hírszolgálatnak: „Mikor én és kollégáim elvállaltuk a védelmet, a fogvatartottak már több mint egy éve nem láthatták rokonaikat. És jó ideig nem engedték meg nekünk sem a velük való találkozást. Másfél év múlva, a nyomozás befejezte után, nézhettünk bele a többi ügyvéddel együtt az aktákba, és egyszer találkoztunk velük a börtönben.”
Számos jogsértéssel, három óra hosszat tartott a per első napja. A védőügyvédek is csak hosszas huzavona után juthattak be a zárt tárgyalásra. Pedig a nyilvános tárgyalást és külső megfigyelők jelenlétét több kormány és Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár is kérte. Az eljárás természetét megkérdőjelezi, hogy a megfigyelők helyett miért kellett egy filmstábnak is jelen lennie a tárgyaláson.
Az iráni fararu.com honlap már a január 12-i tárgyalás előtt egy nappal megírta, hogy befejeződött a tárgyalás, megismételvén az eddig hallott alaptalan vádakat. Ez a per előre eldöntött forgatókönyvére utal, amelyekből számos zajlott Iránban az elmúlt hónapokban.
A hatóságok úgy jelezték, hogy a január 12-én, a Forradalmi Bíróság 28. kerületében megtartott ülés csak az első napja volt a tárgyalásnak, de újabb időpont nem közöltek.
Shirin Ebadi külföldi tartózkodása miatt az általa alapított és jelenleg a hatóságok által bezárt Emberi Jogok Védelmezői Központja két ügyvéde, Hadi Esma’ilzadeh ügyvéd és Mahnaz Parakand ügyvédnő képviselték a védelmet.
Az Európa Tanács 2010. január 12-i nyilatkozatában elítélte a kisebbség vallási alapon motivált, aznap kezdődő tárgyalását Iránban. Felszólítja az iszlám köztársaságot, hogy tartsa be a saját maga aláírt és ratifikált Állampolgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményét (ICCPR) és engedjen be független megfigyelőket a bírósági tárgyalásra. Hasonlóan igazságos és nyílt tárgyalást követelt a nemzetközi normákkal összhangban az USA, Brazília, India és Kanada is az elmúlt napokban.
A hét iráni vezető elleni vádak, az iráni kormány által támogatott média szerint: kémkedés, „az iszlám rendszer elleni propaganda”, illegális rendszer kiépítése, együttműködés Izraellel, titkos dokumentumok külföldre küldése, nemzetbiztonság elleni tevékenység és „korrupció terjesztése a földön”.
A Bahá’í Nemzetközi Közösség kategorikusan visszautasítja a vádakat. „Felháborítónak tartjuk [az eljárást], mivel a hét személyt tisztán vallási meggyőződésük miatt börtönözték be, ellentétben bármiféle emberi jogi normával.” – mondta Diane Ala’i, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ képviselője Genfben.
A 2008 közepe óta az Evin börtönben fogvatartott hét bahá’í: Fariba Kamalabadi, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, Saeid Rezaie, Mahvash Sabet, Behrouz Tavakkoli és Vahid Tizfahm.
Letartóztatásuk előtt a 7 bahá’í vezető egy informális csoport, a „Barátok” tagjai voltak. Létezésükről tudott a kormány. Tevékenységük az iráni bahá’í közösség alapvető szellemi és igazgatási igényét szolgálta, miután 1983-ban a kormány tiltására minden bahá’í intézményt feloszlattak.
Jelenleg 48 bahá’í van Iránban bebörtönözve hite miatt.
Habsburg Ottó visszaemlékezésében érdemesnek tartja, hogy felemelte a szavát az Európai Parlamentben az iszlám forradalom utáni nagy bahá’í üldöztetések idején:

Forrás és képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat 1. cikk , 2. cikk

Kapcsolódó oldalak:
Az iráni bahá’í közösség üldözése – frissített hírek, képek, videók
A legfrissebb rádióinterjú:
Klubrádió: Reggeli gyors (2010-01-11)