(BWNS) Az ENSZ Közgyűlése december 18-án jóváhagyta erős hangvételű, Magyarország társszerzőségével létrejött határozatát, melyben az emberi jogok megsértésnek hosszú listájáért ítéli el Iránt.
A modern Irán jelképe, a teheráni szabadság emlékmű (Azadi Tower) tervezője nem élvezheti a szabadságot. Hossein Amanat 30 éve nem térhetett vissza szülőföldjére bahá’í hite miatt. (c) http://www.amanatarchitect.com
Az ENSZ Közgyűlés 74-49 arányú szavazattal, 59 tartózkodással megerősítette a Harmadik Bizottság egy hónappal korábbi határozatát, amely „mély aggodalmát fejezi ki emberi jogok nagymértékű folyamatos és ismételt megsértéséért az Iráni Iszlám Köztársaságban.”
„Bármely ország jobban aggódik az iráni állampolgárok jogaiért, mint maga az iráni kormány” – mondta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője.
„Ez a szavazás nagyon sokat számít, mert az [ENSZ] Közgyűlése most teljes mértékben, világosan és erőteljesen kifejezte, hogy Iránban kirívó mértékben sértik meg az emberi jogokat.” mondta Bani Dugal, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ főképviselője.
A felsorolt visszaélések között szerepelnek a júniusi elnökválasztást követő elnyomó intézkedések, a kínzás alkalmazása, a törvényes jogokkal való visszaélés, a nők erőszakos elnyomása, valamint olyan kisebbségekkel szembeni „növekvő diszkrimináció”, mint arabok, azeriek, balucsok, kurdok, keresztények, zsidók, szufik, szunnita muszlimok és védőik.
A dokumentum külön foglalkozik Irán legnagyobb nem-muszlim vallási kisebbsége, a 300 ezer fős bahá’í közösség üldözésével és az őket érő támadásokkal, melyek az államilag támogatott médiákból érik őket, illetve a kormány felől, mely ellenőrzi tevékenységeiket, önkényesen letartóztatja a hívőket, és megakadályozza a bahá’í fiatalok egyetemre való felvételét, valamint a bahá’í-ok munkavállalását, mellyel gazdasági értelemben is teljesen ellehetetleníti helyzetüket.
Az ENSZ határozat aggodalmát fejezi ki a hét bahá’í vezetőért is, akiket több mint másfél éve tartanak fogva, vádemelés és jogi képviselőikkel való kapcsolatfelvétel nélkül.
A Kanada által előterjesztett és 42 másik ország, köztük Magyarország társszerzőségével létrejött határozat egyúttal felszólítja Iránt, hogy az eddigieknél hatékonyabban működjön együtt az ENSZ emberi jogi megfigyelőivel, engedje őket belépni Irán területére, és megkéri az ENSZ főtitkárt, hogy egy év múlva készítsen jelentést Irán emberi jogi helyzetéről.
A határozat megjegyzi, hogy az erőszak alkalmazása azon iráni állampolgárokkal szemben, akik jogaikat békésen gyakorolták, többször testi sérülésekhez, illetve halálhoz vezetett. A határozatban elítélték a tömeges bírósági tárgyalásokat és azt is, hogy megtagadták a vádlottaktól, hogy törvényes képviselethez jussanak. ENSZ határozat: Az emberi jogok helyzete az Iráni Iszlám Köztársaságban (angolul)
Újabb időpont a hét bahá’í vezető tárgyalására
2010. január 12-re tűzték ki az informális bahá’í vezetőség elleni tárgyalás napját, mint ahogy erről védőügyvédei, a Nobel-békedíjas Shirin Ebadi és Abdolfattah Soltani értesültek. A tárgyalás két, korábbra kitűzött időpontját elhalasztották különböző okokra hivatkozva.
1983-ban a kormány minden választott és kijelölt bahá’í intézményt betiltott; a három, egymást követő országos vezető testület legtöbb tagját kivégezték. A feloszlatott bahá’í intézmények helyett informális, országos szintű koordináló csoport létesült, a ‘Barátok’ néven, a kormány tudtával. A hét fogvatartott bahá’í vezető Fariba Kamalabadi, Jamaloddin Khanjani, Afif Naeimi, Saeid Rezaie, Mahvash Sabet, Behrouz Tavakkoli és Vahid Tizfahm.
Nemzetközi tiltakozás az iráni bahá’í kisebbség emberi jogaiért
A Nagy-Britanniában élő, iráni származású bahá’í színész, Omid Djalili, az iráni bahá’í-ok helyzetéről: „Nem kérdés, hogy az irániak nagy része, és főképpen a nemzetközi közösség szemében a bahá’í-ok igazságtalan bánásmódban részesülnek hazájukban, amióta csak ez a békés világvallás megszületett az 1800-as években.” (c) Facebook Omid Djalili fan page
A nemzetközi nyomás eddig megakadályozta az iráni bahá’í közösség teljes kiirtását. A legfrissebb fejlemények:
Az új-zélandi parlament december 9-én elfogadott egy javaslatot, melyben kifejezi aggodalmát az iráni kormány felé a bahá’í-ok üldözésével kapcsolatban és támogatják a témában született ENSZ határozatot. Három pártból négy képviselő szólalt fel fél óra hosszan az indítvány előtt. Chris Carter képviselő szomorúnak tartja, hogy a bahá’í hívők nem „teljes jogú állampolgárok” Iránban, mert „ez azt a benyomást kelti a nem muszlimok számára, hogy az iszlám nem toleráns hit.”
Az USA kongresszusának mindkét háza új határozatot fogadott el, mely elítéli az iráni kormányt a bahá’í kisebbség állam általi üldözéséért és nemzetközi emberi jogi egyezmények folyamatos megsértéséért. Az USA kongresszusa 1982 óta a 11. alkalommal szólal fel az iráni bahá’í-ok vallási jogaiért. A képviselőház október 22-én, míg a szenátus december 1-én fogadta el a határozatot. A szenátusi határozat
Forrás és egy kép copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat
Kapcsolódó oldalak:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók
