(BWNS) A főbb világvallások képviselői november 3-án a történelmi Windsor kastélyban találkoztak, hogy hivatalosan elindítsák akcióterveiket, melyekben közösségeik hosszútávú erőfeszítéseket tesznek a környezetvédelem terén.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon és Ő Királyi Fensége Fülöp herceg, Edinburgh hercege is részt vett az ünnepélyes találkozón, mely a vallás szerepét hangsúlyozta a széles néprétegek lelkesítésében és a „bolygónkkal való béke” megteremtésében.

„Régóta hiszek abban, hogy az átformáló változás lehetséges, amennyiben a kormányok és a civil társadalom közös cél érdekében együtt dolgozik” – mondta Ban úr. „A hitek és vallások eme folyamat központi részén vannak.”
„Valójában, a világ hitközösségei egyedülálló szerepet töltenek be a bolygónk sorsáról és a klímaváltozás felgyorsuló hatásairól folytatott eszmecserékben” – mondta.
A november 2-4. között rendezett eseményt támogatta az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és a Vallások Szövetsége a Természet Védelméért (Alliance of Religions and Conservation, ARC), melyet Fülöp herceg alapított 1995-ben.
A találkozó csúcspontja a november 4-i esemény volt a Windsor Kastélyban, ahol mindegyik világvallás bemutatta hétéves tervét, mely a „korszakváltást” segíti elő a környezettel való hozzáállásban.
Harmincegy tervet mutattak be; a független világvallások szinte mindegyike képviselve volt: bahá’í hit, buddhizmus, hinduizmus, iszlám, kereszténység, sintoizmus, szikh vallás, taoizmus és zsidó vallás.

A világvallások tervei konkrét, gyakorlati lépéseket fogalmaztak meg

Például a muzulmán terv egy ernyő szervezet létrehozását szorgalmazza, Klímaváltozás Akció Muszlim Egyesülés (Muslim Associations for Climate Change Action) néven, mely az iszlám nemzeteket és hitközösségeket fogja képviselni. Továbbá létrehoz egy iszlám környezetvédelmi minősítő rendszert, a „zöld mekkai zarándoklatot” („Green Hajj”), így 10 éven belül a hagyományos zarándoklat környezetbarát lesz. A „zöld mecset” prototípusát is felépítik, a legkedvezőbb építészeti, fénytechnikai és tervezési eljárásokkal.
A szikh terv felszólít minden szikh gurdwárát (templomot), hogy újrahasznosítsanak, komposztáljanak, zöld energiát és sütőket használjanak, esővizet gyűjtsenek és újrahasználható tányérokat és poharakat vásároljanak.
A bahá’í hit képviselői egy olyan tervet mutattak be, mely regionális képző intézetek rendszerét használja, bátorítva a világ bahá’í-t „szolgálati tevékenységekre a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban”.
„A bahá’í-ok abban hisznek, hogy az emberi motiváció és viselkedés alapjában a vallásos hit és a szellemiség áll” – mondta Tahirih Naylor, a Bahá’í Nemzetközi Közösség ENSZ képviselője, a windsori esemény két bahá’í képviselőjének egyike.
„Hiszünk abban, hogy a káros emberi viselkedés – mely a globális felmelegedést és környezetpusztulást okoz – megváltoztatására tett lépéseket nagymértékben könnyíti az a folyamat, amely Istennel való kapcsolatunk jobb megértésére és az emberiség természettel való kapcsolatára irányul. Ebből a megértésből természetszerűleg következik a cselekedet.”
A Windsorban összegyűlt vallásos közösségek, környezetvédelmi csoportok és nemzetközi szervezetek körülbelül 200 képviselője plenáris üléseken és műhelyekben is találkozott a Harte & Garter Hotelben. Megbeszélték, hogy együttműködésükben hogyan érhetnek el egy magasabb szintet a globális felmelegedés, vízhiány, erdők pusztulása és más környezeti veszélyekkel szemben.

A világvallások szerepe a környezetvédelemben

„A klímaváltozás komplex, és a vele való foglalkozás több szinten változást kíván – mondta Olav Kjørven, az UNDP főtitkár-helyettese a találkozó során a világvallások szerepéről. „Szükséges a viselkedési normák megváltoztatása. A vallásoknak páratlan képességük van a széles néprétegek elérésére és a szívek és elmék megérintésére. A vallási intézmények a nemzetközi piacok harmadik legnagyobb szereplői. Környezetbarát vásárlási döntéseik hatalmas hatással lennének világszerte.”
Tony Juniper, a walesi herceg Esőerdők Projekjének tanácsadója és a Friends of the Earth korábbi igazgatója hasonlóképp hangsúlyozta a vallások fontos szerepét a környezetvédelem terén: „A tudományos racionalizmus a jó tudományt hozta létre, amely viszonzásul erős politikai érveket kínált a környezet rendbetételére. Ennek eredményeképp a kormányok foglalkoztak a savas esőkkel és más környezeti veszélyekkel. De ezek csak felszínes változások voltak.”
„A tudományos racionalizmus egyedül nem képes megváltoztatni az alapvető megértésünket, hogy kik vagyunk és hogyan kéne élnünk. A vallásnak és a tudománynak együtt kell működni, hogy alapvető változást hozzanak a világgal való kapcsolatunkban. Ez a fajta változás lelki átalakulást tesz szükségessé” – mondta.
Fotók copyrigthja: ARC/Richard Stonehouse
Képek nagyobb felbontásban és eredeti cikk angolul: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó oldalak:
Környezetvédelmi idézetek a bahá’í szent iratokból
A vallás és tudomány összhangja – bahá’í alapelv
ARC: Faith commitments to protect the planet (pdf, 1MB)