A parlament 2009. október 12-i ülésén Geberle Erzsébet országgyűlési képviselő napirend utáni felszólalásában felhívta a figyelmet az Iránban bebörtönzött bahá’í vallási vezetők ügyére. Majd Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár válaszában kifejezte a kormány támogatását az iráni bahá’í-ok emberi jogaiért.

A parlamenti felszólalások háttere és eredménye

A bahá’í közösség képviselőit 2009. október 8-án fogadta Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár. Geberle Erzsébet országgyűlési képviselő is jelen volt a Külügyminisztériumban tartott megbeszélésen. A téma az iráni bahá’í vallási kisebbség elleni jogsértések, különös tekintettel a bebörtönzött vezetőség perére, melynek tárgyalása október 18-ra volt kitűzve.
Geberle Erzsébet képviselő asszony október 12-i parlamenti felszólalására adott válaszában Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár elmondta:

1. Magyarország továbbra is társszerzőséget vállal és támogatja a Kanada által beterjesztendő határozati javaslatot az iráni emberi jogi helyzetről az ENSZ Közgyűlésén, amely minden alkalommal külön kitér a bahá’í kisebbség helyzetére.
2. Az iráni bahá’í vezetőség tagjainak tárgyalásán Magyarország szükségesnek tartja külső megfigyelők jelenlétét.

A parlamenti felszólalások utáni fejlemények az iráni bahá’í vezetők perében

Az ENSZ főtitkára beszámolót adott ki az emberi jogok megsértéséről Iránban

Ban Ki-moon 2009. szeptember 23-i keltezésű, de valójában október 14-én kiadott beszámolójában erősen elmarasztalta az emberi jogok helyzetét Iránban, kiemelve a túlzott erőszak használatát az iráni elnökválasztás után, a nők jogai védőinek zaklatását, a fiatalok további kivégzését és a kisebbségek folyamatos üldözését, köztük a bahá’í-okét.
A 19 oldalas beszámolót az ENSZ Közgyűlése kérte az iráni emberi jogokról múlt decemberben. Ban főtitkár úr szerint „negatív fejlemények” történtek a polgári és politikai jogok vonatkozásában 2008 óta.
A beszámoló kifejezetten megemlíti a hét bebörtönzött bahá’í vezetőt, akiket 2008. tavaszi letartóztatásuk óta az Evin börtönben tartanak fogva. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa „számos alkalommal fejezte ki aggodalmát és kért magyarázatot” a hetek helyzetéről.

A főtitkár beszámolója: Az emberi jogok helyzete az Iráni Iszlám Köztársaságban (angolul)

A per elhalasztódik?

Mára, október 16-ra bizonyossá vált, hogy az iráni bahá’í vezetőség tagjainak tárgyalását, amelyet korábbi elnapolásokat követően 2009. október 18-ra tűztek ki, ismételten elhalasztják.
Diane Alai, a Nemzetközi Bahá’í Közösség ENSZ főképviselője elmondta, hogy az iráni törvények értelmében az ügyvédeknek két munkanappal a tárgyalás előtt írásos értesítést kell kapniuk. A péntek nem munkanap Iránban, így mivel az ügyvédek ezidáig nem kaptak értesítést, így valószínű, hogy a tárgyalást újra elhalasztják.
„Ha a per nem folytatódik, a hét bahá’í-t óvadék ellenében szabadon kell bocsátani az iráni törvények értelmében” – mondta Ala’i asszony. „Az ellenük felhozott vádak teljesen alaptalanok, és első esetben sem szabadott volna bebörtönözni őket.”

A per elhalasztása újabb jogsértés

(kiegészítve 2009 október 18-án, a szerk.) Az iráni hatóságok mégsem tartották meg az iráni bahá’í vezetőség tagjainak 2009. október 18-ra kitűzött tárgyalását.
Bár a hét bahá’í vezetőt több, mint tizenhét hónapja tartják bebörtönözve, amikor védőik és családtagjaik a teheráni bíróságra érkeztek, azt mondták nekik, hogy a per tárgyalását nem tartják meg aznap. Újabb dátumot nem közöltek velük.
„A tény, miszerint ügyvédeik nem kaptak megfelelő értesítést és hogy nem tűztek ki új időpontot a perre csak egy további adalék a számos súlyos jogsértésre Irán saját törvényei ellen – nem beszélve a nemzetközi jog által megfelelőnek tartott eljárás megsértésről, – melyek az elejétől fogva jellemezték ezt az ügyet.” – mondta Ala’i asszony.

Geberle Erzsébet országgyűlési képviselő felszólalásának szövege

Az Iránban bebörtönzött bahá’í vallási vezetők ügyében
A Magyar Országgyűlés figyelmét szeretném felhívni az emberi jogok súlyos sérülésére az Iránban bebörtönzött bahá’í vallási vezetők ügyével kapcsolatban.
A bahá’í vallást a XIX. században alapította Bahá’u’lláh Iránban, a hit követői békét és szeretetet hirdetnek szerte a világban. A bahá’í vallásban nincsen papság és formalizált szertartásokat sem tartanak. Hazájukban, Iránban nem gyakorolhatják vallásukat szabadon, sorozatos üldöztetésnek vannak kitéve a hit követői. A vallás nem irányul senki és semmi ellen, világvallás, melynek célja az egész emberiség egységének megvalósítása. Az üldöztetések az iráni iszlám forradalom 1979-es kitörése óta súlyosan érintik az Iránban élő, mintegy 300 ezer tagot számláló bahá’í közösséget, akik nem vallhatják meg szabadon vallásukat, folyamatos zaklatásnak vannak kitéve a hatóságok részéről, illetve állandó bebörtönzéstől kell tartaniuk. A közösség tagjai nem folytathatnak egyetemi tanulmányokat sem hazájukban.
Vallási vezetőik 7 tagját 2008. március és április folyamán letartóztatták, vád nélkül tartják fogva, tárgyalásukat többszöri elhalasztás után október 18-ra tűzték ki. Azt is megtagadták tőlük, hogy ügyvédeikkel felvehessék a kapcsolatot.  Ez adja apropóját mai felszólalásomnak. Az ellenük felhozott koholt vádak az „Izraelnek való kémkedés”, és az „iszlám köztársaság elleni propaganda tevékenység”. Ha a hatóságok bűnösnek találják őket, akár a legsúlyosabb, a halálos büntetéssel is szembe kell nézniük. A halálbüntetés nem példa nélküli, a jelenleg folyó procedúra kísértetiesen hasonlít egy 25 évvel ezelőtti esetre, amikor szintén koholt vádak alapján nemzeti szintű vezetőket végeztek ki. Egyetlen bűnük vallási meggyőződésük. A vezetők bebörtönzésének nem lehet más célja, mint a hívők megfélemlítése. Így fordulhat elő, hogy a bebörtönzéstől tartva a vallási közösség tagja nem utazhatott haza édesanyja temetésére sem.
Tudom, hogy Irán nagyon messze van, de azt gondolom, minden jóérzésű demokratának szót kell emelnie az emberi jogok ilyen durva megsértése miatt. Mi, akik itthon szabadon gyakorolhatjuk vallásunkat, elmondhatjuk kritikánkat akár a fennálló rendszerrel szemben is, nehezen tudjuk elképzelni, hogy ilyen dolgok a XX. században megtörténhetnek. Miért érinthet bennünket, magyarokat is ez a téma? Nem is olyan távoli történelmünkből emlékezhetünk még, hogy a diktatúra éveiben a hitükben, meggyőződésükben másként gondolkodókat miként próbálta meg a hatalom megfélemlíteni. Hogyan kellett lopva templomba járni, gyermekünket megkeresztelni, vallásunkat titokban gyakorolni.
A magyar Kormány évek óta támogatja az ENSZ különböző határozatait és konvencióit, melyben az Egyesült Nemzetek Szervezete már többször hivatalosan és nyomatékosan elítélte az emberi jogok súlyos és folyamatos megsértését Iránban.
A jó érzésű emberek az egész világon aggódva követik az Iránban zajló eseményeket és a bebörtönzöttek sorsáról szóló újabb híreket. Az Európai Unió számos tagállamának kormánya is felemelte szavát.
Bízom benne, hogy ez a felszólalás is ráirányítja a figyelmet az iráni bahá’í-ok ellen folyó üldözésre, és a magyar kormány is megtalálja a módját, hogy kifejezze együttérzését a fogva tartott vallási vezetők ügyében!

Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár felszólalásának szövege

Tisztelt Elnök Úr, Képviselő Asszony, tisztelt Ház! Kedves vendégünk, tisztelt asszonyom!
Az Iránban élő vallási kisebbségek közül valóban továbbra is a bahá’í-okat, és a keresztény hitre térteket éri a legtöbb üldöztetés, ahogy azt már a több mint egy éve őrizetben levő hét bahá’í vallási vezető pere is jól mutatja. Magyarország elítél minden faji, etnikai, vallási vagy egyéb alapú hátrányos megkülönböztetést. Az ENSZ Közgyűlése valóban minden évben megtárgyalja és határozatot fogad el az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatban. Magyarország hagyományosan ebben az évben is társszerzőséget vállal és támogatja a Kanada által ebben a témában beterjesztendő határozati javaslatot, amely minden alkalommal külön kitér a bahá’í kisebbség helyzetére, elítélve a vallási kisebbségek diszkriminálását.
Az iráni emberi jogi helyzet, különösen a választások óta bekövetkezett súlyos romlását a Magyar Külügyminisztérium súlyos aggodalommal követi nyomon. A Külügyminisztérium emberi jogi nagykövetein keresztül folyamatosan kapcsolatban áll a bahá’í-ok helyi képviselőivel, akiket a napokban magam is fogadtam a Külügyminisztériumban.
Magyarország minden releváns, multilaterális fórumon, az Európai Unió többi tagjával együtt egyértelművé teszi, hogy elítéli a jelenlegi iráni emberi jogi helyzetet, az emberi jogokkal való súlyos visszaéléseket. Magyarország Teheráni Nagykövetsége is aktívan részt vesz a helyi, ún. emberi jogi munkacsoport munkájában, amelyben az uniós tagállamok mellett a hasonlóan gondolkodó, ún. like-minded országok helyi misszióinak diplomatái vesznek részt. A szeptemberi, Magyar Nagykövetségen rendezett találkozón elhangzott, hogy nem csökkent a bahá’í kisebbségeket érő megfélemlítés, erőszakhullám. Legutóbb bahá’í temetőket dúltak fel ismeretlen tettesek. Magyarország támogatja a bebörtönzött bahá’í vezetők szabadon bocsátását, de amennyiben 2009. október 18-án sor kerül az ügyükkel kapcsolatos tárgyalásokra, szükségesnek tartanánk külső megfigyelők jelenlétét is. Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Ház, tisztelt képviselő asszony, köszönöm a megtisztelő figyelmüket.

Az Iránban bebörtönzött bahá’í vallási vezetők perének története

Közel másfél éve börtönben az iráni bahá’í vezetőség

Az „Iráni Barátok” elnevezésű vezetőségi csoport hét korábbi tagját már több mint egy éve tartják fogva. 2008. tavaszán történt bebörtönzésük óta intenzív vallatásoknak és embertelen bánásmódnak tették ki őket.

Az egykori vezetőket kilenc hónapon keresztül önkényesen tartották fogva, mielőtt bármiféle hivatalos vádemelést jelentettek volna be ellenük. 2009. februárjának közepén az iráni állami fennhatóságú média úgy idézte a teheráni helyettes főügyész, Hassan Haddad, illetve Ali Reza Jamshidi igazságügyi szóvivő szavait, mely kijelentések szerint a vádlistán külföldi hatalmaknak történő kémkedés, vallási szentségek megsértése és az Iszlám Köztársaság elleni propaganda szerepel.
Az Iráni Diákok Hírügynöksége március 6-án kiadott közleménye szerint a teheráni helyettes főügyész azt a kijelentést tette: „Az egyénekkel szemben felhozott vádak illegális szervezkedés és idegen nemzetek számára történő kémkedés. A hét vádlott elleni eljárást előkészítették, és a vádiratot valószínűség szerint a következő héten terjesztik a bíróság elé.”
Nagyjából ezzel egyidőben a teheráni helyettes főügyész arról tájékoztatta a fogva tartottak családjait, hogy az iratok tanulmányozása hozzávetőleg egy további hónapot vesz igénybe, így az ügyük legkorábban április elején vagy közepén kerülhet tárgyalásra. Azt is állította, hogy a fogva tartottak jogi képviselőjének lehetővé teszi az iratokhoz való hozzáférést, mihelyt ő az ügyre vonatkozó dokumentumok áttekintését befejezte.
Május közepéig nemcsak hogy nem történt meg az ügy bíróság elé vitele, de a családokat arról is tájékoztatták, hogy akár egy még súlyosabb vádpontot is csatolhatnak az eddigiekhez, melynek megnevezése: „korrupció terjesztése a földön” (mufsed-fel-arz). Az ezen vádpont hét bahá’í ellen történő esetleges felhozatala miatt azért éreztünk rendkívüli aggodalmat, mert Iránban ez akár halálbüntetést is vonhat maga után.
Június vége felé azt jelentették, hogy ügyvédjeik, Shirin Ebadi és Abdolfattah Soltani (Az iráni Emberi Jogok Védelmezői Központja alapító tagjai) számára engedélyezték az iratokba történő betekintést.
Szintén június folyamán a családokkal azt közölték, hogy a tárgyalásra július 11-én kerül sor. Az elnökválasztás körüli zavargások további kihatással voltak jogi védelmükre. Soltani urat júniusban letartóztatták és augusztus végéig az Evin börtönben tartották fogva. Ebadi asszony ezen időpontban külföldön tartott előadássorozatot. A bahá’í-ok ügyével megbízott vezető ügyvédek távollétében az Emberi Jogok Védelmezői Központjának egy másik ügyvédje, Mahnaz Parakand vette át az ügy kezelését.
Július 15-én az iráni igazságügyi hatóságok a Központ által kézhez kapott idézésben szólították fel Soldani urat, hogy 2009. augusztus 18-án jelenjen meg a bíróságon a hét bahá’í ügyének tárgyalása kapcsán, annak ellenére, hogy ő akkor még mindig börtönben volt. Később a tárgyalást újra elhalasztották és a kitűzött időpont jelenleg október 18-a.
A családtagok kitartó erőfeszítéseket tettek a fogva tartottak óvadék ellenében  – a tárgyalás időpontjáig – történő szabadon bocsátása érdekében. Az elmúlt néhány év során több száz Iránban letartóztatott bahá’í-t bocsátottak szabadon óvadék ellenében. Ebben az esetben azonban a nyomozás lezárása valamint a vádak bejelentése a hivatalos iráni médiában hónapokkal ezelőtt megtörtént, ám az óvadék ellenében történő szabadon bocsátást nem engedélyezték.
Időközben a választást követően letartóztatottak ügyében tartott tárgyalások aspektusait bírálták a pártatlan megfigyelők (köztük egyes iráni konzervatívok is), ‘kirakat pereknek’ nevezve azokat, melyek egyet jelentettek az igazságügy megcsúfolásával. Az iráni börtönökről és bíróságokról közvetlen tapasztalatokkal rendelkező prominens személyiségek szólaltak meg a médiában, és elmondásuk szerint a széles körben sugárzott „vallomásokat” minden bizonnyal kínzásokkal csikarták ki.
Augusztus végén, a hét bahá’í közül két nő (Mrs. Fariba Kamalabadi és Mrs. Mahvash Sabet) illetve két férfi (Mr. Jamaloddin Khanjani és Mr. Afif Naeimi) találkozhattak két ügyvédükkel, Ms. Mahnaz Parakand-dal és Mr. Hadi Esmailzadeh-vel, az Emberi Jogok Védelmezői Központjából.
A hét bahá’í-t szigorú körülmények között továbbra is fogva tartják a teheráni Evin börtön 209-es részlegében, amelyet a jelentések szerint az iráni hírszerzési minisztérium tart fenn.
1983-ban a kormány minden választott és kijelölt bahá’í intézményt betiltott; a három, egymást követő országos vezető testület legtöbb tagját kivégezték. A feloszlatott bahá’í intézmények helyett informális, országos szintű koordináló csoport létesült, a Barátok néven, hogy segítse a 300 ezres iráni bahá’í közösséget, mely a legnagyobb nem-muszlim vallási kisebbség Iránban – létszámuk meghaladja a keresztényeket és zsidókat együttvéve.
Forrás és képek copyright-ja: Bahá’í Nemzetközi Hírszolgálat

Kapcsolódó hírek:
Összefoglaló: Az iráni bahá’í közösség üldözése – hírek, képek, videók
Nemzetközi visszhangok az iráni bahá’í vezetők bebörtönzésének egyéves évfordulóján
Nemzetközi kormány- és sajtó reagálások a bebörtönzés első évében
Kapcsolódó angol nyelvű oldalak:
Nemzetközi válaszok és média reagálása az iráni bahá’í-ok üldözéséről
Az iráni bahá’í-ok üldöztetéséről – USA hivatalos bahá’í oldala
A bahá’í kisebbség eddigi hozzájárulása az iráni társadalomért