(MBK) – 2009. június 5-7 között két magyar is részt vett az Európai Bahá’í Üzleti Fórum (EBBF) Élő értékek konferenciáján Acutoban (Olaszország).
Berei Krisztina és Zoltán nem elégedett meg azzal, hogy kellenek az értékek (másnéven emberi erények) a munkahelyeken, de szerették volna gyakorlatban is alkalmazni több tapasztalattal, megértéssel és hittel, hogy képesek átalakítani munkahelyi környezetüket.
Ezért vettek részt a konferencián, mely után egyikükkel a következő interjú készült. A bahá’í közösségre jellemző, hogy nem-bahá’í-ok is elkötelezettség nélkül részt vehetnek programjaikon, így egy bahá’í férjével készült interjút adunk közre:

Lentebb:
A gazdasági válság etikai megközelítése – Az Európai Bahá’í Üzleti Fórum (EBBF) nyilatkozata

Interjú egy közigazgatási tisztviselővel a 2009-es Élő Értékek (Living Values) konferencián

EBBF: Hogy kerül egy nem bahá’í egy ilyen konferenciára, főleg ha nem is tevékenykedik a hagyományos üzleti világban?
Zoltán: A feleségemet szinte mindig elkísérem, akár üzleti konferenciáról, akár bahái programról van szó. Egyébként annyira nem idegen tőlem az üzleti világ, hiszen a feleségemet a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán ismertem meg és közös vállalkozásunk is van, amiben – az időnk jobb kihasználása érdekében – nekem is jutnak feladatok. Azonban ez a konferencia, még ha a nevéből adódóan úgy tűnik is, nem csak üzletembereknek szólt. Mindazoknak, akik munkával töltik a mindennapjaikat, akár munkaadóként, önfoglalkoztatóként vagy munkavállalóként. Tehát mindenkinek aki dolgozik vagy aki ismer olyan embereket, akik dolgoznak, hiszen a konferencia minden résztvevője arról számolt be, hogy kihívásokkal kell szembenéznie. Voltak résztvevők a non-profit szektorból ugyanúgy, ahogy az üzleti életből.
EBBF: Ez a hétvége a vezérlőértékek jegyében telt. Ezek azok a tulajdonságok, amelyek köré a munkát és az üzleti életet szervezzük. Újdonság volt?
Zoltán: Nos a megközelítés mindenképp. Sok üzleti konferencián voltunk már a feleségemmel együtt, de nem ez az első téma, amiről egy ilyen konferencián szó esik. Általában célokról, motiválásról, jutalmazásról, prioritáskezelésről, delegálásról és vezetési módszerekről beszélnek.
EBBF: Mire számítottatok? Mi volt az előzetes elképzelésetek erről a hétvégéről?
Zoltán: Azt gondoltuk, hogy csak üzletemberek illetve vezetők fognak a teremben ülni. Ehhez képest tanárok, IT szakemberek, vendéglátóipari menedzserek, egyetemi kutatók, orvosok, sőt még egy újságíró-műsorvezető hölgy is volt a résztvevők között.
A hétvége napirendjét tekintve leginkább üzleti előadásokra és esetleg valami szombat esti bulira vagy karaoke partira számítottunk. Ehhez képest workshop-okon ismerhettük meg mások véleményét és szombat este pedig 3 nagyon különböző és inspiráló „sztárral” ismerkedhettünk meg, akik nagyon jól alkalmazzák ezeket az értékeket a saját életükben és láthatóan a cégük is elismeri a munkájukat. Olyan volt ez a szombat este, mint egy kifordított valóságshow: csak pozitívumokról, megoldásokról és sikerekről volt szó, ami nagyon üdítő a mai világban. Ez talán azért érdekes, mert a média mindig a pletykákra, egy celeb életének negatív eseményeire és problémákra, vitákra fókuszál.
EBBF: Beszéljünk egy kicsit ezekről az értékekről. A teljesség igénye nélkül kaphatnánk róluk egy összefoglalót?
Zoltán: Igen. Érdekes, hogy olyan vezérlőértékek, erények kerültek szóba, amelyeket gyerekkorban szoktunk megtanulni a szüleinktől, de amelyeket felnőttként sem mindenki alkalmaz. Eddig nem gondoltam, hogy ezekhez az értékekhez vissza kellene térni és a többi résztvevő is arról számolt be a workshop-ok alkalmával, hogy a világban mindenütt vannak hiányosságok ezek mindennapi használatában, tehát beszélni kell róluk. Mindenki mást és mást tartott fontosnak, de persze nehéz lenne ebből egyet vagy kettőt kiemelni. Magánemberként az őszinteséget tartom elengedhetetlennek, a munkámban pedig a lojalitást. Sokan kiemelték az igazságosságot, a munkatársak felé tanúsított bizalmat, a feddhetetlenséget és a tiszteletet, amit nem csak mások, de magunk felé is ugyanúgy tanúsítanunk kell. Természetesen lehetne folytatni a sort hosszasan.
EBBF: Milyen égető problémáról számoltak be a résztvevők?
Zoltán: A korrupciót emelték ki és ez azért lepett meg, mert azt gondoltam, hogy a győzelem bármi áron egy magyar sajátosság vagy esetleg a válság eredménye.
EBBF: Utolsóként pedig szeretnénk hallani egy-két meglepő történetet, amivel a konferencián találkoztatok!
Zoltán: Több meglepő történet is elhangzott. Egy jól ismert karitatív szervezet egyik regionális vezetője arról számolt be, hogy volt olyan pillanat az élete során, hogy nem tudott másképp érvényt szerezni ezen értékeknek addig, amíg vissza nem küldött egy nagy összegű adományt azzal a magyarázattal, hogy nem tudja biztosítani az adomány küldője által elvárt célú hasznosítást. Természetesen ezek után gyökeresen átszervezték az intézményt, felülvizsgálták a működést, lecserélték a vezetők nagy részét annak érdekében, hogy a megfelelő célcsoportoknak a lehető leghatékonyabb módon tudják eljuttatni az adományokat.
Az, hogy ezek a vezetők mennyire szem előtt tartják az emberségességet csapatuk tagjainak kezelése során, megdöbbentett. Mi Magyarországon eddig még soha nem találkoztunk ilyesmivel. Egy szintén jól ismert finn multi egyik középvezetője arról számolt be, hogy ha van is olyan alkalmazott, akinek a munkájával kapcsolatban panasz érkezik, minden segítséget és esélyt megadnak neki. Sőt, mindig annyi újabb esélyt adnak neki, amennyi szükséges. Elbeszélgetnek arról, hogy a munka mennyisége, minősége igazodik-e az adott csapattag képességeihez, készségeihez, a napi 8 órás munkaidőhöz, nincs-e túlterhelve, esetleg szüksége van-e képzésre. Ez egy folyamat része, ahol a közvetlen vezetőnek, a csapatnak, sőt a csapatvezető főnökének is együtt kell működnie ahhoz, hogy a nem jól teljesítő csapattag felzárkózzon és mindezt anélkül, hogy az érintettet megszégyenítenék, megaláznák vagy leszidnák.
EBBF: Milyen tervekkel, célokkal érkeztetek haza?
Zoltán: Most indul egy közel 3 hónapos projekt, aminek a keretében egy kérdőívet fogunk kitöltetni mindenkivel, akinek véleménye van azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne más alapokra helyezni vállalatok működését. Ez azért fontos, mert ezt a kérdőívet nem csak Európában fogják kitölteni, hiszen a résztvevők között volt, aki Kanadából vagy az USA-ból érkezett, így remélhetőleg nagyon sok ember véleményét fogjuk tudni majd összegezni.

A gazdasági válság etikai megközelítése

Az Európai Bahá’í Üzleti Fórum (EBBF) nyilatkozata

2009 június

A világ a modern korban eleddig példa nélküli gazdasági és pénzügyi válságon megy keresztül. Ennek globális hatása túlmutat az egyes nemzetgazdaságok ciklikus kiigazításain  és a gazdaság és a nemzeti kormányok által szokás szerint alkalmazott, ennek korrigálását megcélzó intézkedéseken. Az általános rossz közhangulat és a bizalom elvesztése rámutat a gazdasági rendszer alapvető hiányosságaira és annak mélyén rejlő kérdésekre is, melyek kiterjednek a vezetés és az értékrend válságára is.
Ez a példátlan válság és az annak eredményeképpen bomlásnak induló társadalom jól tükrözi a magáról az emberi természetről alkotott elképzelés mélyen hibás mivoltát. Láthatjuk, hogy ha a társadalom fejlődése során nem talál olyan célt, amely magasabbrendű az anyagi feltételek jobbá tételénél, még ezt a célt sem sikerül majd teljesíteni. Ezt a célt pedig az élet és a motiváció lelki dimenzióiban kell megtalálni, melyek túlmutatnak egy folyamatosan változó gazdasági tájképen és az emberi társadalmak mesterségesen fejlődő és fejlett részre történő szétválasztásán.
Az Európai Bahá’í Üzleti Fórum (EBBF) ebben a helyzetben lehetőséget lát arra, hogy újraformáljuk azokat az alapvető elgondolásokat és rendszereket, melyek nemcsak felemelnek bennünket ebből a krízisből, hanem elindítanak minket azon újfajta intézmények és viselkedés kialakítása felé vezető úton, amelyek lehetővé teszik majd az emberiség jólétét.
Mivel ez a krízis alapvetően a bizalom és a tisztesség válsága, vagyis alapjaiban etikai, ezért a megoldása sem lehet csupán egy egyszerű intézményi újraszervezés vagy néhány további szabályozó intézkedés megalkotása. Ez minden szinten etikai választ igényel: az egyének részéről éppúgy, mint a vállalati, a kormányzati és a törvényhozó szervek tekintetében.
Erre a helyzetre nincs gyors megoldás. Sok alapelvet kell figyelembe venni, miközben újraformáljuk az intézményekről és az azokat alkotó egyénekről fennálló elképzeléseinket. Az öncélú és énközpontú materializmus koncepciójának a helyébe az emberiség szolgálata, a versenyébe az együttműködés, a korrupcióéba az etikus viselkedés, a nem szerinti megkülönböztetésébe a nemek egyensúlyának elve kell, hogy kerüljön, míg az elnyomó szabályozást az egyéni etika, a nemzeti szabályozást a nemzetközi felügyelet, a protekcionizmust  a világegység, az igazságtalanságot az igazságosság kell felváltsa.
Az EBBF támogatja és üdvözli a lehető legszélesebb körben folytatandó eszmecserét annak érdekében, hogy az új keretrendszert együtt alakítsuk ki. Mivel a világ üzleti közösségeinek fontossága adott, igénybe kellene vennünk a náluk csoportosuló különleges képességeket és erőforrásokat, együttműködve a kormányokkal, a nemzetközi és civil szervezetekkel az új gazdasági rendszer alapelveinek és intézményi keretrendszerének a kidolgozásához. Felhívást intézünk hát minden emberhez, bármilyen üzletágban dolgozzon, bármelyik országban éljen, vagy rendelkezzen bármilyen életúttal, hogy dolgozzunk együtt egy igazságosságon és méltányosságon alapuló új gazdasági rendszer megteremtésén.

Kapcsolódó oldalak:
Az Európai Bahá’í Üzleti Fórum hivatalos honlapja
Erkölcsi és lelki nevelés – a bahá’í gyermekosztályok
Erkölcsösség – idézetek