Az UNESCO a Világörökség részévé választotta 2008. július 8-án Bahá’u’lláh és a Báb sírszentélyét, amelyek az izraeli Akkóban illetve a közeli Haifában találhatóak.
A bahá’í hit alapítóinak síremlékei, amelyeket a bahá’í-ok a világ két legszentebb helyeként tisztelnek, „kimagasló egyetemes értéket” képviselnek, és az emberiség kulturális öröksége részének tekintendők, jelentették ki az UNESCO Világörökség Bizottságának tagjai.

A világörökségi listán olyan – világszinten kiemelkedő vallási jelentőségű – létesítmények is szerepelnek, mint a Vatikán, a jeruzsálemi óváros és a nemrégiben lerombolt bamijani buddhista szobrok maradványai Afganisztánban.
A bahá’í sírszentélyek az első, egy modern korban született vallás hagyományához kötődő helyszínek, amelyek felkerülnek az UNESCO, vagyis az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által fenntartott listára.
A világörökségi listára felvett „Bahá’í zarándokhelyek Haifában és Nyugat-Galileában” 11 helyen 26 épületet, emlékművet és helyet tartalmaz. Magában foglal még házakat, kerteket, egy temetőt és modern, neoklasszicista épületek nagy csoportját, melyek adminisztrációs, archívum és kutatási célokat szolgálnak.
A két sírszentélyben nyugszanak a bahá’í hit alapítói, Bahá’u’lláh és a Báb földi maradványai. Bahá’u’lláh sírszentélye az Izrael északi partján fekvő, már régebben a Világörökség részét képező Akkó (Acre) Óvárosának közelében található, míg a Báb sírszentélye a haifai Kármel-hegyen.
A bahá’í-ok hite szerint Bahá’u’lláh és a Báb Isten küldöttei voltak; végső nyughelyük a mintegy ötmilliós vallási közösség zarándokhelyei. Bahá’u’lláh sírszentélye a világ összes bahá’í számára kijelöli az ima irányát, így hasonló fontossággal bír, mint a jeruzsálemi Nyugati Fal a zsidók, és a mekkai Kába-kő a muzulmánok számára.
Az iráni születésű Bahá’u’lláh-t az akkoriban az Ottomán Birodalom részét képező Akkóba száműzték, ahol 1892-ben hunyt el. A Bábot 1850-ben végezték ki Iránban; földi maradványait később Haifában helyezték végső nyugalomra.
A két síremlék az őket övező, számos kultúra elemeit ötvöző francia- és angolkertekről nevezetesek. A bahá’í zarándokok mellett látogatók és turisták százezreit vonzzák minden évben.
„Örömmel fogadjuk az UNESCO elismerését, amely kiemeli ama vallás szent helyeinek fontosságát, amely 150 év alatt egy kis közép-keleti csoportból olyan világméretű közösséggé nőtte ki magát, amelynek gyakorlatilag minden országban vannak követői.” – nyilatkozta Albert Lincoln, a Bahá’í Nemzetközi Közösség főtitkára.
„A bahá’í közösség kiemelten köszönetet mond Izrael kormányának a jelölésért” – mondta az ENSZ mellett működő nem-kormányzati szervezet főtitkára.
A világörökségi listát 1972-ben hozta létre az UNESCO azzal a céllal, hogy felkutassa, védelmezze és megőrizze a „kiemelkedő egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökség” színhelyeit. Mindeddig 184 nemzet írta alá a listára kerülés általános feltételeit meghatározó Világörökség Egyezményt. 878 helyet ismertek el a világörökség részeként, köztük Magyarországról 7 kulturális és egy természeti területet.
A Világörökség Egyezményt aláíró 185 tagállamból választják a Világörökség Bizottságot, mely 21 tagállamból áll. A szervezet évente ülésezik az elnök által képviselt országban. Az idei elnök a kanadai Dr. Christina Cameron, és a Québecben, a világörökség részében megrendezett összejövetel egybeesik a város alapításának 400. évfordulója tiszteletére tartott ünnepségsorozattal.

Kapcsolódó oldalak:
Nagyfelbontású képek
A Bahá’í Világközpont
Eredeti cikkek angolul 1. rész , 2. rész